Tisztelt Szerkesztőség!

Egy iskolában vagyok szakszervezeti képviselő, és ilyen minőségemben kerestem meg az iskolavezetést az üzemi tanács (nem a KLIK a fenntartó, ezért nem közalkalmazottak vagyunk) elnökével együtt.

Összegyűjtöttük a működésbeli anomáliákat, sőt olykor egyenesen a jogszabálynak ellentmondó intézkedéseket (legjellemzőbb példa a napi két óra helyettesítés rendszeresen túllépése), továbbá a kollégáink kérdéseit, kéréseit, illetve panaszait. Hangsúlyoztuk, hogy nem személyes véleményünket közöljük, hanem mint választott képviselők, közvetítjük a kollégák véleményét, melyekre választ várunk.

Sajnos az iskolánkban olyan légkör uralkodik, hogy akár a kérdezéshez is bátorság szükséges, ezért mi ketten vállaltuk magunkra ezt a  feladatot, gondolván, van valamelyes védettségünk.

Kérdésem, hogy tulajdonképpen mennyire terjed ki az ÜT-elnök és szakszervezeti képviselő védettsége, ha a vezetés a problémafelvetésünk után valamiféle bosszút akarna állni?

Olyan feszült hangulatban zárult a megbeszélés - helyesebben nem is zárult le, mert a következő héten folytatjuk a tárgyalást, mivel alig haladtunk előre a kérdéseket illetően -, hogy attól tartok, indokolt a félelmünk.

Kollégám szerint a munkáltató, ha nagyon szabadulni akar egy dolgozójától, nem lesz neki akadály semmiféle védettség.

Igaza van?

Tisztelettel:

K. Éva

Kedves Éva!

Az ilyen munkáltatói magatartást megtorlásnak hívja a jog és munkaügyi bíróság mellett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is lehet fordulni.

A Hatóság eljárása ingyenes és előnye, hogy amennyiben elmarasztaló határozatot hoz, a munkaügyi bíróságon is jelentősen megkönnyíti az eljárást/bizonyítást.  

Üdvözlettel:   Erynnis

Új állás! Új élet! Válts velünk Te is! Több ezer állásajánlat a Cvonline.hu oldalán.