Önnek is van egy története? Kirúgták, megalázták, vagy az 50. interjún is elutasítottak? Zaklatja a főnöke, esetleg az alkalmazottaival akadtak problémák? Írjon nekünk! munkahelyiterror@gmail.com

 

Üdvözlet!

 

Munkahelyem végett kérnék tanácsot. Kihez tudnék segítségért fordulni az ügyben, hogy a kötelező védőoltás nem kaptam meg mar 10 hónapja. A szállás, ahol lakom, 28 ember van össze zárva, a nettó fizetésünkből van levonva a szállásköltség, holott a vállalkozó kap utánunk erre a célra támogatást.

hulladek.jpg

Leszámoláskor nem kapjuk meg a hivatalos dokumentumokat, a fizetést nem kapjuk meg  leszámoláskor. Szemét válogatással foglalkozunk a Remondis hulladékfeldolgozó üzemben.

Havi 880-940 eurós fizetésért, a vállalkozó pedig több, mint 20 eurót kap utánunk óránként és dolgozunk 25-en magyarok neki.

 

Segítségüket előre is köszönjük.

 

A listazz.com segítségével Feketelistára tehetitek az inkorrekt cégeket, a megtévesztő álláshirdetéseket.

 

banner_1.jpg

Önnek is van egy története? Kirúgták, megalázták, vagy az 50. interjún is elutasítottak? Zaklatja a főnöke, esetleg az alkalmazottaival akadtak problémák? Írjon nekünk! munkahelyiterror@gmail.com

 

A blog olvasása buzdítóan hatott rám, úgyhogy a következő velem megesett történetet megosztom veletek. Turizmus szakirányon végezvén, és remélvén, hogy hasonló szakterületre sikerül majd felvételt nyernem, buzgón küldözgettem önéletrajzom egyik állásajánlat után a másikra. Ilyen területen munkahelyet csak a diplomaszerzésem után kb. másfél évvel kaptam. Egy campinghotelben lettem recepciós (és mint utóbb kiderült takarító, szakács, felszolgáló, pultos, medencetisztító, kertész...stb egy személyben). Én és kollégám lettünk a tisztelt vezetőség külön bejáratú háztartási robotgépei.

 

Félreértés ne essék! Tudom, hogy ma a turizmusban (és nem csak ott) több munkakört végez egy személy), és hogy 12 órás műszakban kell dolgozni, és szezon van. Ez nem is zavart volna, hiszen dolgozni jöttem. DE! Azokat a gátlástalan dolgokat, amiket velünk műveltek...nos, azokat nem kívánom senkinek. Én még attól féltem, hogy majd a vendégek némelyike borít majd ki.

 

Szóval itt van néhány ízelítő akkori „mélyen tisztelt” főnökeim húzásaiból:

 

- Égve hagytad a villanyt valamelyik szobában?

Oké. 1000-2000 Ft a fizetésedből levonva.

 

- Eltörtél egy tányért/poharat/bögrét mosogatás közben? Fizess!

Egyszer leejtettem a vasalót, és eltört a felfüggesztése, de más baja nem lett, és továbbra is lehetett használni. Kapásból 6000 Ft-ot levontak a fizumból, de gyanítom, azóta sem csináltatták meg.

 

- Hogy merted beütni a pénztárgépbe a fogyasztást? Szerinted ellenőrnek tűnt a vendég? Máskor ne üsd be!

Volt olyan is, hogy szegény német vendég blokkot szertett volna kérni, én meg adtam neki egy darab cédulát arról, hogy mennyit fizetett. Illetve le kellett tagadnom, hogy jó a bankkártyás terminál, és így csak készpénzben lehet fizetni. A Szép kártyáért meg csak morogtak egyet az orruk alatt, hogy jól van, elfogadjuk.

 stock-footage-woman-in-shorts-cut-lawn-with-grass-cutter-mower.jpg

- Elfújta a napernyőt a szél! Hát nem igaz, hogy ennyire nem figyelsz oda MINDENRE!

- ( Ilyenkor teljesen kiborult, és kiabált velünk.)

Kollégámnak: XY, gyerünk, nyírd le a füvet x száz négyzetméteren tűző napon!

Meg is lett az eredménye! De ebből én is kaptam. Tűző napon a medencéből kellett kihorgásznom az oda nem illő dolgokat, és állandóan figyelni azt a rohadt szűrőt, nehogy leégjen.

 

- Előfordult, hogy 12 óra helyett 15 órán át talpon voltam, mert addig nem mehetek el, amíg az összes vendég nem tért nyugovóra. Megjegyzem egy közeli településről jártam át busszal, és az utolsó 22:20-kor már elment, így ott kellett aludnom a hotelben. (Jelzem, ezt a tényt már az elején közöltem, hogy bejárós leszek, és hogy nekik gond-e. (Persze, hogy nem nekik lesz, hanem nekem, kis naiv!) Előfordult az is, hogy teltház volt a hotelben, és közeledett a munkaidőm vége. Főnököm készségesen mondta, hogy hazavisz autóval, csak maradjak még. (Még meg is lepődtem a hirtelen kedvességen). Addig is tartott! Egy óra múlva közli velem, hogy ne képzeljem azt, hogyha a vendégek meghívják őt egy pohárra, akkor nem fogadja el, így nem visz haza. Akkor mit tegyek? Teltház van! Erre megbeszélte egy párral, hogy aludhatok-e náluk az emeleten (emeletes apartmanok voltak). Hurrá! Éjszaka végighallgathattam, ahogy a pár férfi tagja színültig megtölt egy lavrot az aznap esti vacsorával.

 

- Esküvőknél nem fizetett plussz pénzt, mert ott maradtunk hajnalig, de a násznépről legombolta a túlóra díját.

 

Még sorolhatnám az eseteket. Persze joggal kérdezheti bárki: Miért viselted el ezt? Válasz egyszerű: megélhetés, mint sokunknak. És persze naiv fiatalok voltunk, hogy velünk bármit meg lehetett csinálni/csináltatni. Felmondani persze nem tudtunk, mert határozott volt a szerződésünk, és ha felmondtunk volna, akkor le kellett volna tölteni a maradék időt ígyis – úgyis (igénybe vettem egy munkaügyes ismerősöm segítségét is, de ő sem tudott kitalálni semmit). Rendkívüli felmondást nem mertünk tenni, bizonyítandó a sok szemétséget. Így hát a határozott szerződésben leírt határideig ott dolgoztunk, majd egyszerre mondtunk fel akkori kollégámmal. (Persze ő meg lett fenyegetve, hogy sehol sem kap majd munkát. Ezt elintézik!)

 

És végül egy kedves kis történet, amit a háborgó tudatalattimnak köszönhetek:

Dél van. Éppen váltásba jövök. Főnök úr ebédet kér. Én serényen melegíteném neki, de nem tudom, hogy mi volt előző nap az ebéd. Ja, látom, körömpörkölt. Buzgón megmelegítem, kiviszem, majd viszek még két repetát is.

Másnap Főnök asszony tajtékozva: Tudod, hogy te tegnap a kutyakaját adtad oda ebédnek XY-nak (a főnöknek)!!!!

 

Utólag így belegondolva, lehet benne valami. Hiszen mikor vittem az első és második repetát, a főnököm mindig mondta, hogy valami húsosabb darabokat adjak neki. Ilyen nem volt, ugyanis két nappal ezelőtt eszegették le a vendégek a húst a csontokról, így nem csoda, hogy nem talált rajta semmit. (És még szegény kutya sem kapott aznap vacsorát.)

Tudatalattim megszólalt, hogy valahogy én is toljak ki a kedves munkáltatóimmal!

Jelissia

A listazz.com segítségével Feketelistára tehetitek az inkorrekt cégeket, a megtévesztő álláshirdetéseket.

 

banner_1.jpg

Önnek is van egy története? Kirúgták, megalázták, vagy az 50. interjún is elutasítottak? Zaklatja a főnöke, esetleg az alkalmazottaival akadtak problémák? Írjon nekünk! munkahelyiterror@gmail.com

 

Tisztelt Blogfenntartó!

 

A következő dologban szeretnék segítséget/tanácsot kérni:
3 éve nevelem egyedül a gyerekeimet. Egy kis községben élek, ahol az egyetlen megélhetési forrásunk a közmunka. Szívesen elmennék valamelyik közeli városba dolgozni, de mivel a legkisebb lányom csupán 7 éves, így nem akarom őt kitenni annak, hogy már ilyen fiatalon, mint egy munkás ember, hajnalok hajnalán órákat utazzon velem. Így marad egy darabig ez a helyi közmunka. (Vagyis maradt) Történetem a következő: 3 évvel ezelőtt jutottam be ide ebbe a közmunka nevű programba, programozó matematikusi végzettséggel. Elvállaltam, egyedül voltam, kellett az a kis pénz is. Bár eleinte egy kicsit sértve éreztem magam, mert olyan munkákat kellett csinálnom, elvállalnom, amit akkor rangon alulinak éreztem, de arra gondoltam, hogy a gyerekeimért mindent. Közben arra is gondoltam, hogy ezek után milyen jogon sarkalljam a gyerekeim a tanulásra, mikor az anyjuk is 20 év tanulás után utcát seper meg kukákat ürít? Aztán történt valami.

 Kozmunka1_1.jpg

A polgármesterünk parancsára olyan területre kellett kimennünk kapálni, ami terítve volt parlagfűvel. (Tudni kell, hogy viràgpor-, és parlagfű allergiában szenvedek) Gondoltam semmi gond, bevettem a gyógyszereimet, vittem a pipákat magammal. Pár nap után lábaim bedagadtak, lekékültek, és szó szerint vért köhögtem. Tüdőembólia és trombózis gyanúval hosszú hetekig feküdtem egy olyan kórteremben, ahol mindenki meghalt mellettem. Én kijöttem és visszakerültem a közmunka programba. Orvosi papírjaim leadtam, így visszakerültem utcákat takarítani. Aztán tavaly (nem tudom minek a hatására) parancsot kaptam, hogy fogjam a kapát és menjek kifele a kapaföldfre. Délig bírtam, sípoló tüdővel, tudatlan állapotban hoztak be a földről. Esküszöm én azt hittem akkor meghaltam, annyira kiesik az a nap nekem. Megint orvos, injekciók, új gyógyszerek, táppénz. Történetem pedig az utóbbi napokkal ér véget.

 

Mivel most van a legnagyobb szezonja a parlagfűnek én megkértem a polgármesterünket, hogy csak ebben a szezonban ne vigyenek ki. Hisz mindenhova kimentem eddig: kukoricatöréstől a krumpli szedésig. Nem hogy nem engedélyezte, hanem szó szerint megparancsolta, hogy menjek kifele kapálni. Megmutattam a lábam, hogy dagad és kékül lefele megint. Azt mondta ez az én problémám és munkamegtagadásért 3 évre kitilt a közmunkából. Fogtam a kapát kimentem. Nem sok hasznomat vették kinn, mert szemem, orrom egyben volt és a helyi akácosba szaladgáltam friss levegőt venni. Aznap éjjel semmit nem aludtam csak egész éjjel inhaláltam.

 

Másnap orvos, tüdőgondozó, újabb vizsgálatok. Most új-, és méregdrága gyógyszerek és sprayk. Időközben beindult az Önkormányzati Választási kampány. Ennek hatására úgy döntöttem, hogy elindulok a másik polgármester jelöltünk oldalán testületi tagként. Ezt persze nem lehetett sokáig titkolni. Mikor tegnap visszamentem a táppénzről dolgozni, a polgármesterünk parancsba adta, hogy vigyenek ki parlagfüvet irtani. Ennek hatására gyorsan kiírattam a szabadnapjaimat viszont hétfőig el kell döntenem hogyan tovább. Nem játszok tovább az életemmel és úgy gondolom senkinek nincs joga játszani az enyémmel.

 

A nagyobbik lányom azt mondta nekem, hogy "Anya nagyobb szükségünk van rád, mint arra az 51 000 ft-ra".  Adjon nekem valaki tanácsot, hogy akkor most hogyan is tovább???
A válaszokat vagy tanácsokat előre is köszönöm!

A listazz.com segítségével Feketelistára tehetitek az inkorrekt cégeket, a megtévesztő álláshirdetéseket.

 

banner_1.jpg