Munkahelyi (T)error

2020.már.02.
Írta: Despota komment

A zsarnok kolléganő

Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre

Kedves Munkahelyi Terror!

A kolléganőm, - hívjuk őt most Zsófinak – zsarnok, aki félelemben tart, kisebb fajta diktatúra övezi, és senki nem tesz ez ellen. Az irodában hárman dolgozunk, Klári, Zsófi és én. Zsófi régóta dolgozik a cégnél, elviselhetetlen stílusa miatt évente cserélődnek mellette az emberek. Mi már az ötödik garnitúra vagyunk mellette, Klári még csak pár hónapja van itt én lassan egy éve. Zsófinak soha nem tetszik semmi és soha nem jó neki semmi. Ha később jövünk, vagy munkaidő végén hazamegyünk, elkezd duzzogni és megy a felettesünkhöz panaszkodni, hogy nem dolgozunk eleget és nem túlórázunk.

Ezzel szemben ő egyébként akkor jön, amikor akar, és vagy sokáig itt van, vagy akkor megy, amikor akar, mondván neki nagyon sok dolga van, napközben pedig félórákra eltűnik. Ha ezt esetleg szóvá tesszük neki, rögtön elkezd kiabálni, hogy ő azt csinál, amit akar, és ne szóljuk bele a dolgába. Egyébként mindegy, hogy hányan dolgoztak éppen az irodában, ő mindig sokáig dolgozik, utána pedig hangoztatja, hogy neki mennyi gondja van az életben, mégis itt kell lennie állandóan. Azt gondolja, egyszer elmond valamit és megmutatja, utána egyedül kell csinálni, ha pedig kérdezek, akkor elkezd kiabálni, hogy milyen buta vagyok, vagy azt mondja sok a dolga nem ér rá segíteni vagy egyszerűen csak nem válaszol.

mobbing-1280px-854px0_1.jpg

A munka ugye 3 részre oszlik, ő nem helyettesít senkit, de ha ő nincs, legyen, kész minden feladat különben megint kiabál és megy a felettesünkhöz panaszkodni. Ha esetleg én megyek szabira, ő nem csinál helyettem semmit, mondván semmi köze nincs az én dolgomhoz, minden ott vár majd az asztalomon mikor visszajövök és akkor is, ha ő megy szabira, akkor is az én asztalomra pakol mindent. Amikor ketten voltunk Zsófival az én nyakamba szakadt a 3. ember feladata is, mivel ő nem segített benne, és amikor jött a Klári, nekem kellett betanítani, tehát Zsófi közben semmi egyebet nem csinált. A feladatát egyébként úgy adja át, hogy sehogy. Nem ad át információt, de ha nincs itt, nekem kell helyettesítenem akkor is, ha nincs hozzá meg minden információm, mert különben megy és panaszkodik.

Klári egyébként később jár dolgozni, ezért Zsófi egyből ment panaszkodni, hogy mi ez a kivételezés és nem fogja annyiban hagyni. Ezek mellett rendszeresen hangoztatja, hogy őt állandóan csak piszkálják, elmondása szerint, ennél a cégnél egyedül ő dolgozik senki más, mert mindenki buta és csak ilyen selejtes embereket vesznek fel. Mindenki egyébként bunkó és hányingere van, ha be kell jönni, dolgozni. Amúgy meg úgy beszél az emberrel, mind egy darab kakival, lenéző, ítélkező, és nagyon bunkó, ha pedig visszaszólsz, neki elkezd kiabálni és úgy elküldd melegebb éghajlatra, hogy csak, na. Mindezek mellett árad belőle a gonoszság, ha nem szimpatikus neki valaki, akkor mindent megtesz annak érdekében, hogy eltávolítsa a cégtől, akár hazugságok árán is bemószerol mást, mondván majd ő tesz róla, hogy ne legyen itt többet.

Többször elmondta, hogy mellette nem marad meg senki mármint munkában, mindig büszkén elmeséli hány embernek keserítette már meg az életét. Neki nem számít, hogy ki vagy, ha nem vagy neki szimpatikus még a köszönéséből is hallatszik, hogy utál. Többször jeleztem a fent leírtakat a feletteseimnek ők pedig bólogattak és helyeseltek, hogy tudják, és majd beszélnek vele. Persze nem történt semmi. Próbáltam már Zsófival megbeszélni, hogy legalább egy kicsit jobb legyen a munkahelyi légkör, de kiabálni kezdett és azt mondta, ha még egyszer felidegesítem, elmegy táppénzre.

Úgy érzem hiába szólók a felettesemnek, rajta inkább azt érzem, hogy Zsófi pártját fogja, és bármit mondok, abból csak nekem származik hátrányom, ha esetleg Zsófi bepanaszol, nem tudom megvédeni magam, mert az én szavam az övével szemben és nekem nincs szavam. Félek tőle és a felettesemtől is, ugyanis bármint csinálok, rosszul járok. Próbálnám nyugodtan végezni a munkámat, de úgy megyek minden reggel dolgozni, hogy nem tudom mi vár rám, mivel fognak még megalázni.

Félmeztelenül zavartak ki az esőbe

Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre

Tisztelt Mt!

Megpróbálom röviden leírni a történteket, a lényeg hogy kb. 2018. augusztusától dolgoztam a tapéta-, parketta-, függönykereskedelemmel foglalkozó szakáruházban Miskolcon, mint értékesítő. A napokban történt, hogy amikor reggel bementem dolgozni, vittem magammal egy fémdobozos üdítő italt, amit szinte minden nap iszok, le is tettem a megszokott helyére a kasszához, olyan helyre, ahol a vásárlókat nem “zavarja”, illetőleg ahol a kollégáim is tartották az innivalóikat.

34450116_l.jpg

Amikor kijött a főnököm, közölte, hogy ez nem bárpult, ami jogos is, csak ha eddig nem volt baj, úgy gondoltam, hogy ezután sem lesz és én válaszoltam neki, hogy itt fogom elfogyasztani. Erre lényegében kizavart az áruházból és felszólított, hogy vegyem le a munkaruhámat, mivel abban jártam dolgozni, így nem volt nálam váltóruha, így a szakadó esőben félmeztelenül küldött ki.

Ezek után megkérdeztem, hogy a fizetésemmel, illetve az útiköltség térítésemmel mi lesz, azt válaszolta, hogy nem érdemlem meg, majd még meg is fenyegetett, idézem:” ne találkozzunk többet, mert megbánod te...”.

A kollégáim megkapták a fizetésüket a hétfői nappal, én pedig nem, így joggal feltételezhetem, hogy a fenti kijelentése miatt nem kapom meg a múlt hónapi bérem.

Nem akarom bíróságra vinni, csak a hatóságok egymásra mutogatnak, hogy menjek el ide, majd oda és vissza, a tegnapi napom erre ment rá és semmivel sem lettem előrébb. Nem tudna nekem tanácsot adni valaki?

Válaszukat előre is köszönöm!

Üdvözlettel:

Péter

Csicskáztatták a közmunkán

Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre

Tisztelt Munkahelyi Terror!

A saját esetemet szeretném megosztani. 3,5 évig egyedül éltem a beteg, fogyatékkal rendelkező gyermekemmel egy békés-megyei faluban, és sajnos én sem vagyok teljesen mentálisan egészséges. Az élettársammal nem sikerült a kapcsolatom, és egyedül maradtam. Így fokozottan rá voltam utalva a pénzre. 

3 évig dolgoztam közmunkán. Ott az első perctől kezdve nem tetszettem a társaságnak és a bolondot látták bennem. Nagyon durván, félelemkeltően, agresszíven, dirigálósan beszéltek velem és a főnök nekik adott sokszor igazat. Sokszor az olyan tulajdonságaim miatt ordítottak velem, amiről nem tehetek, pl. lassú vagyok (gyógyszerektől). A kívülállók, akik nem munkatársaim, azok nekem adtak igazat. Több személyes, meg fiús munkát végeztettek velem, és ha nemet akartam mondani, akkor az a munka megtagadásának minősült.

kozmunka.jpg

Az is, ha nem hagytam magam csicskáztatni. Ha kiálltam magamért, annak negatív következménye volt. Mint ha kényszerítve lennék, hogy csicska legyek. Előfordult többször, mikor segítséget igénylő munkát kellett végeznem egyedül pl. újsággal (ami leborulni készült) talicskát kellett bevinnem a gyülekező helyre vagy mindenki szerszámát nekem kellett rendszeresen hozni-vinni.

Amennyiben egyedül nem akartam elvégezni, egyből felelősségre vontak. Rendszeresen nekem kellett vinni mindenki szerszámát, és ha nem tettem meg, akkor engem vontak felelősségre. Egy titkárnő többször gyanúsított, hogy nem vagyok a helyemen, mikor ott voltam, meg elkéredzkedtem valahova és utólag állította, hogy nem engedtek el és ez rendszeres volt.

Az igazolatlan napot is beírták, mikor kértem szabit. Volt, mikor zaklatott állapotban mentem vidékre az iskolába, a gyerekért a történtek miatt (nem tudtam hazaugrani, átöltözni, mert pont akkor hagyták ott a cuccot, hátráltattak pont olyankor) amit az iskolából jeleztek a családsegítőnek.

Direkt a zaklató, kötekedő társammal raktak össze mindig, aki kellemetlenkedett. Végül egyik pillanatról a másikra felmondtam. Ilyen helyzetben, mikor a bántó, csicskáztató kollégákat védi a főnök, olyankor, hogy állhat ki magáért az ember?

Végül visszaköltöztem a szülővárosomba. Megpróbáltam magam leszázalékoltatni, ami elsőre sikerült. Most 9. hónapja egy rehabmunkahelyen dolgozok. Eddig itt nincs gond.

süti beállítások módosítása