Tisztelt Cím !

Egy biztos munkahelyet hagytam ott komoly referenciával, egy német-magyar
vegyesvállalat szakmai kihívásokat támasztó projektvezetői pozíciójáért. A krach már a 3. héten beütött. Mint a logisztikai szakterületért egyetemlegesen felelős vezető, leparancsoltam a több milliós targoncáról a "külsős" takarítót, miután sem kezelői engedélye, sem felhatalmazása nem volt rá, hogy használja. A kérdéses személy (festő-mázoló szakmunkás képesítéssel heti két alkalommal össz. 4 órás munkáért (mikor egy felmosófával és ronggyal szétkente a padlón az olajos port) 400 000 Ft-ot számlázott havonta a cég felé.Utasításomra akképp reagált (mint magyar ajkú román állampolgár), hogy ezzel én akadályozom a munkájában, ami számára egyébként is nehéz, hisz ezért a pénzért neki mint erdélyi illetőnek itt kétszer annyit kell dolgoznia, mint otthon!

 

 

Válaszul(kultúrált hangnemben, és igen választékosan) azt mondtam: akkor vissza kell menni oda, ahonnét jött.20 perc múlva jelentkeznem kellett az igazgatónál, lévén a kérdéses személy az ő keresztfia volt. Másnap már nem dolgoztam a cégnél.

 

Megjegyzés: a HR -es kollégával konzultálva: - említette, hogy jobban körül kellett volna nézzek, hisz az üzemben a munkavállalók 90 % -a román állampolgár, a felső managment tagjai, pedig, mint nevük is bizonyítja: az igazgató unokatestvérei. Neki pl. kötelezően csakis a nagyváradi újságban szabadott álláshirdetést leközölni már évek óta.

 

Szóval az oly megbecsült és sokat segített romániai magyarok között erősen működik velünk szemben a diszkrimináció és a gusztustalanul korrupt protekcionizmus !!Egyik előző munkahelyemen is volt egy román fiatalember (az én véleményem az, hogy hiába beszél valaki magyarul, ha a személyi igazolványában az áll, hogy Romániában született, és román anyanyelvű, akkor az az én olvasatomban jogilag nem magyar), ki manageri minősítésében hasonlóképp építette a klientúráját, csak mivel szemérmetlenül loptak a cég vagyonából, így hamar lapátra kerültek.

 

Harmadik esetem Ausztriában hozott össze egy "román" konkurrensemmel. Már negyedik alkalommal utaztam ki felvételi interjúra az adott munkáltatóhoz, mikor a béralkuhoz érve közölték, hogy "román" kollégám fele annyiért vállalja az adott munkakört, így ő nyert. (megjegyzem: én is csak a leendő osztrák asszisztensem bérének felét kértem)Szóval, vallom, hogy ezzel a romániai magyarok felé nyilvánított "felebaráti szeretetünkkel" csak magunkkal tolunk ki, hisz igénytelenségük folytán ők Magyarországon is úgy lenyomták a bérszintet, hogy abból már valamit is magára adó ember képtelen havonta kijönni.(nem beszélve, hogy általuk 200 000 potenciális álláslehetőségtől szabadítottuk meg magunkat itthon)

 

Egészen más: az említett szituáció miatt immár 1 éve vagyok álláskereső. Felsőfokú képesítéssel, 3 nyelvismerettel, és bizonyíthatóan globális szakmai elismerésekkel és hivatalosan bejelentett (800 000 Ft/hó) javadalmazással kísért múlttal próbálok elhelyezkedni. Az utolsó két hónapban 18 állásinterjún jártam magyar, valamint német-magyar közép és nagyvállallatoknál. A szituáció a válságra hivatkozva mindig a következő, - a bérkonstrukció: hivatalosan a létminimum, zsebbe maximum 130 ezer! (középvezetői felelős pozícióért!), útiköltségtérítés nincs, a választható cafetériaportfólióról ne is beszéljünk.

 

Az önéletrajzot hagyományosan sosem tanulmányozzák előzetesen, így mindig az első személyes interjún derül ki, hogy már 40 éves vagyok, így koromnál fogva esélytelen a kiírt munkakörre. Hát tisztelt Hölgyeim és Uraim, ez agyrém !!! = ez a jelen Magyarország.Itt senkinek (lásd: APEH) nem tűnik fel, hogy egy adott vállalatnál az udvari takarítótól kezdődően az osztályvezetőig mindenki 73 500 Ft/hó keres ????Hát röviden ennyi, mit szerettem volna megosztani Veletek. Ha valamiről úgy gondoljátok, hogy kevésbé publikálható, azt nyugodtan ollózzátok ki, bár jobbszeretném vágatlanul mindenki figyelmébe ajánlani.

 

"adch"

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.comcímre!

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre küldheted!