Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.

Szervusz,

válaszodat várom egy kommentemre a "Néha a testi épségemet sem érzem biztonságban II." munkahelyi terror blogbejegyzésben...
Amennyire a Munka törvénykönyvét értem, a készenlétben töltött idő definíció szerint rendkívüli munkavégzés, amire várandós nő nem kötelezhető és ettől érvényesen eltérni sem lehet...

Dzsaszper

Kedves Dzsaszper!

Egy ideje csak nagyon ritkán olvasom a kommenteket, de a kérdésed érdekes és fontos témát boncolgat, ezért úgy döntöttem, érdemes szentelni egy bejegyzést a válasznak.

A Munka Törvénykönyve megkülönbözteti az ún. készenléti jellegű munkakört, illetve magát az ún. készenlétet, ami - ahogy írtad is - valóban rendkívüli munkavégzésnek minősül.

A két fogalom egymás mellett szerepel a törvényben, de korántsem ugyanazt jelenti, a készenléti munkakört betöltő személy ugyanis nem feltétlenül áll készenlétben. A készenléti munkakör fogalma sokáig hiányzott a törvényből, mivel ennek meghatározásakor a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek nem tudtak egymással megállapodni. A joggyakorlat és a szakirodalom álláspontja alapján - amelyet később az Mt-be is beültettek - készenléti jellegű munkakörről akkor beszélünk, ha a tényleges munkavégzés időtartama a munkakör jellegére és az általános szakmai szokásokra figyelemmel nem haladja meg a napi munkaidő kétharmadát, avagy nem is mérhető így a tényleges munkavégzés időtartama. Fontos kritérium még, hogy készenléti jellegű munkakörben a munkavállalónak a szokásos munkaidő egyharmadában ténylegesen nem kell fizikai, vagy szellemi erőkifejtést, vagy fokozott figyelmet igénylő tevékenységet végeznie, illetve a törvény szerint az ilyen munkakör a munkavállaló számára lényegesen kevesebb igénybevétellel kell, hogy járjon.

A készenléti jellegű munkakörökhöz speciális munkajogi előírások tartoznak:
- a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama beleszámít (egyéb munkaköröknél nem),
- a teljes munkaidő mértéke a felek megállapodásától függően maximum napi 12, heti 60 óra lehet (szemben az általános 8, illetve 40 órával),
- a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, ill. 72 órát nem haladhatja meg a rendkívüli munkavégzéssel együtt,
- a napi munkaidő meghaladhatja a 24 órát egy órával csak akkor, amikor a téli időszámításra történik az átállás,
- munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti két pihenőnap - melyből az egyiknek vasárnapra kell esnie - helyett a munkaidő-beosztás alapján a munkavállalónak legalább heti 48 órát egybefüggően kitevő pihenőidő is adható,
- munkaidőkeret alkalmazása esetén, kollektív szerződés ilyen rendelkezése alapján a pihenőnap maximum hathavonta, részben, vagy egészben összevontan is kiadható.

Tipikus készenléti jellegű munkakörök: portás, vagyonőr, karbantartó, gondnok, stb., azonban maga a munkakör még nem teszi alkalmazhatóvá az Mt. készenléti jellegű munkakörre vonatkozó szabályait, a feleknek erről külön meg kell állapodniuk a munkaszerződésben.

A készenlét ezzel szemben már a rendkívüli munkavégzés - azaz túlóra - fogalmába tartozik. Az intézmény lényegi jellemzője - mint ahogy a rendkívüli munkavégzésnek általában -, hogy csak kivételesen vehető igénybe, törvényben szabályozott maximális alkalommal és emellett sem lehet az a célja, hogy állandó munkaerőhiányt pótoljanak vele, azaz az évente elrendelhető maximum betartása mellett az is feltétel, hogy a munkáltató érdekkörében felmerült rendkívüli okból kerüljön elrendelésre. A készenlét - melyet könnyű összekeverni az ügyelettel, a két fogalom mégsem ugyanaz -, azt jelenti, hogy a munkavállaló köteles munkára alkalmas állapotban maradni, a munkáltató hívására elérhetőnek lenni és munkáltatói utasításra munkába lépni, azonban a készenlét időtartama alatt tartózkodási helyét a munkavállaló maga határozza meg (szemben az ügyelettel, amikor a munkavállaló a munkáltató által kijelölt munkavégzési helyen köteles tartózkodni).

Mivel a készenlét is rendkívüli munkavégzésnek minősül, vonatkoznak rá az elrendelési korlátok, azaz terhes nőt a terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig nem lehet rá igénybe venni.

Üdv,
Erynnis