Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre! Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre

Egy pénzügyi cégnél  dolgoztam 2005. augusztus 29-től 2012. 03.19-ig. 2012. januárjában a vállalat kitöltetett a dolgozóival egy úgynevezett elégedettségi felmérést. Elvileg anonim módon történt, hiszen nem kellett ráírni az adatlapra a kitöltő nevét. Azonban, - mivel minden hónapban szakmai tesztet írtunk - a kézírás alapján könnyen behatárolható volt, hogy ezt az úgynevezett elégedettségi kérdőívet kik töltötték ki.  

Én és néhány munkatársam a cégnél történő kinevezésekkel kapcsolatban tettünk negatív megjegyzéseket a kérdőíven. A kiértékelést követően másfél hét múlva lehívtak négyünket a munkaügyre és közölték, hogy átszervezés miatt a mai nappal megszüntetik a munkaviszonyunkat. Azt mondták, ha aláírjuk a közös megegyezést, akkor kapunk jó referenciát az új munkahelyre, ha nem, akkor ezt nem tudják biztosítani. Én nem írtam alá a felmondást, azt postai úton küldték meg részemre. Indoklásként az szerepel benne, hogy: Az Ön pozíciója megszűnik.   A cégnél a telefonos ügyfélszolgálaton dolgoztam, a munkám minősége kifogástalan volt, munkafegyelmi vétségem, késésem, betegállományom nem volt.

 Még február hónapban a helyünket betöltötték kölcsönzött munkaerővel. Már volt 2 meghallgatás a Munkaügyi Bíróságon, a következő tárgyalási nap 2013. februárban lesz. A keresetben, - egyelőre - a munkaviszony helyreállítását kértem. Információim szerint sokkal több a bérelt, kölcsönzött munkaerő, mint amikor még a cégnél dolgoztam. Ugyanarra a pozícióra vették fel őket. Az a kérdésem, hogy ha nem csoportos létszámcsökkentést hajt végre a munkáltató, akkor is van-e lejelentési kötelezettsége a NAV felé, mert még az ügyet tárgyaló bíró sem volt tisztában ezzel.  

Várom szíves visszajelzésüket.

Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre! Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre

Tisztelt blog! 

Szeretném a segítségét kérni abban, hogy honnan tudhatnám meg, hogy milyen jogaim vannak munkavállalóként, ha egy benzinkúton dolgozok? Azért lenne szükségem a válaszára, mivel olyan főnököm van, aki azt állítja, hogy nekünk nincs szabadságunk és kifizetni sem akarja. Havi 15 napot dolgozok, napi 12 órában, ennek a felét éjszaka. Lassan 5 hónapja vagyok ott, de még egyszer sem kaptam bérjegyzéket, mindig csak a fizetésemet adta ide, havi 75000 forintot, én úgy gondolom, hogy sokkal többet kéne kapjak, csak ezt ő megtartja magának.

A benzinkutat üzemeltető cég kifizet engem neki, ő pedig elrak belőle és a maradékot megkapom. Jogtalannak tartom, hogy még a kereskedelmi végzettségem után sem kapom meg a plusz bért. Arra a kérdésemre, hogy mi lesz a szabadságokkal, azt válaszolta, hogy itt nincs szabadság és nincs táppénz sem. Nem értem ezt a hozzáállást. Amikor felvett, azt mondta, hogy 92-95000 forint lesz a fizetésem, de amikor megkaptam az első fizetésemet megkérdeztem, miért csak annyit kaptam, a válasz az volt, hogy mivel próbaidőn vagyok, nem jár több. A 3 hónap próbaidő lejárt és mégis ugyanannyit kapok. Többször is dolgoztam ünnepnapokon és a fizetésem akkor sem emelkedett. Nagyon szeretném megtudni, hogy mennyi járna nekem fizetésként és milyen jogaim vannak.

Válaszát előre is köszönöm. 

Üdvözlettel:  László

Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre! Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre

Tisztelt Mht!

Az egyik hipermarketben dolgozom, mint pénztáros, már több mint két éve. A szükség vitt rá, hogy így tegyek, korábban családi boltot vittem, voltak alkalmazottaim, de a válság bennünket is ellehetetlenített, így a mindennapi megélhetés erre az útra terelt. Vállalkozni ilyen gazdasági helyzetben egyértelműen öngyilkosság. Így maradt ez a megoldás. Sok rosszat hallottam már ezekről a hiperekről, de egyrészt ugye nem válogathattam, másrészt a felét el sem hittem. Kiderült azonban, hogy jóval több a valóságtartalma, mint én azt gondoltam.

Az itt dolgozók egytől egyig rabszolgaként vannak tartva, a pénztárosok különösképpen. Napi szinten megy a lelki terror, emberi mivoltunkban is megaláznak bennünket. A fizetésről ugye nem kell mondanom, hogy a béka feneke alatt van, de legalább ugye van. Hogy mik történnek? Beszélgetni szigorúan tilos a munkaidő alatt egymással, ez persze érthető, de ha valaki akár csak egy mondat erejére is megszegi és észreveszik, akkor a vásárlók előtt kapja meg a leszúrást, olyan hangnemben, ahogy a kutyájával sem beszél egy normális ember.

A mellékhelyiségbe kimenni a 8-10 órás munkaidő alatt csupán egyetlen egyszer engedélyezett és ezt nagyon szigorúan figyelik. Menstruáció nem számít, hasmenés szóba sem jöhet, minimum fegyelmi a következmény, ha valaki ezzel szembeszegül. Előfordul az is, hogy betegen berángatják az embert, mert éppen sok a szabadságon tartózkodó alkalmazott. Ha valaki nem vállalja ezt, akkor azonnali hatállyal megszüntetik a munkaviszonyát, annyit sem mondanak, fapapucs.

Érdekvédelem nulla, csak kötelezettségei vannak az itt dolgozóknak, jogokról hallani sem akarnak. kire számíthatunk? Senkire. A legtöbben vagy fiatal pályakezdők, akik nem találtak mást, vagy hozzám hasonlóan középkorúak, akik már sehova máshova nem kellenek, így bármit megengedhetnek velünk szemben. nem csoda hát, hogy mindenki ideges, gyomorpanaszokkal küzd, de persze erről ugye a vásárlók nem tudhatnak, észre sem vehetik, mert ha nem tudsz éppen elég kedves és mosolygós lenni és észreveszik, máris az utcán találod magad. Csak azt az egyet nem értem, hogy miért nem vizsgálják az erre szakosodott hatóságok kissé vehemensebben ezeket a hipereket és mért nem veszik kissé figyelembe, hogy mi is embernek szeretnék tartani magunkat.