Egy jó HR-es nem is HR-es?

Egyes személyügyi igazgatók szerint a HR szakmához gazdasági végzettség szükséges, mások a gazdasági és jogi kombinációra, néhányan pedig a HR diplomára esküsznek. Egyáltalán szükség van-e, elvárás-e a HR-es diploma ezen szakma gyakorlásához? Vajon mi az igazság?

 

A HR-es munkakörhöz nem szükséges a HR végzettség

Szőcs László, a Mol HR igazgatója közgazdászként úgy véli, hogy ehhez a munkakörhöz nem feltétlenül szükséges a HR végzettség, bár nem hátrány, ha van. Viszont gyakorlati tudást nem nagyon szereznek a frissen végzett humán erőforrás diplomával rendelkező emberek. "Nem rendelkezem humán erőforrás diplomával és úgy gondolom, hogy ez a papír nem feltétlenül lételeme ennek a szakmának, mivel ez nem atomfizika, vagy sebészet, ahol az átfogó szaktudás és alapismeretek megléte az első pillanattól alapvetően szükséges és ami nélkül képtelenség boldogulni. A humán erőforrás tudás leginkább tapasztalati úton megszerezhető ismeret. Ez a szakma legalább annyira jól, sőt talán jobban elsajátítható a gyakorlat során, mint az iskolapadban" - nyomatékosítja Szőcs László.

 

Ki kell érdemelni a szakma megbecsülését

Dr. Jagicza Ágnes, az Invitel HR és jogi vezérigazgató-helyettese közgazdász és jogász egyetemi diplomával, illetve külföldi coaching és HR stratégiai tanulmányokkal a zsebében is hasonlóan vélekedik. - Nem árt, ha egy HR-es munkatárs rendelkezik humán erőforrás végzettséggel, de nem feltétlenül szükséges ehhez a munkához. A rendszerváltás óta a HR-es munkakör sok funkcióval bővült, manapság elengedhetetlen az általános rálátás, azonban sok cég még nem tart itt. - A vállalati világban a HR-s sokszor az utolsó helyet tölti be a ranglétrán és gyakran olyan embereket ültetnek be a HR vezető székébe, akik máshoz nem értenek.

 

Ezen gondolatot továbbszőve az Invitel humán erőforrásáért felelős Jagicza Ágnes kijelentette: sokszor maguk a HR-esek is tehetnek arról, hogy ott tartanak, ahol. Hiszen ha nem tudnak hozzászólni egy költségek megtérüléséről szóló jelentéshez, akkor ne csodálkozzanak, ha többet nem kérik ki a HR részleg véleményét. A HR-eseknek érteniük kell a felső vezetés nyelvét annak érdekében, hogy megfelelően tudjanak tárgyalni pl. bónuszokról, a költségcsökkentésekről. Sok vállalatnál a HR még mindig csak támogató funkcióval bír, és az adminisztráción túl nem nagyon bíznak rájuk semmit - magyarázza az Invitel HR vezetője. - Úgy vélem, a HR legalább olyan fontos szakma, mint a marketing/értékesítés vagy bármely más üzleti terület, amelyet eszerint kellene megítélni. Hiszen a vállalat belső életének jobbá tételéhez a HR-nek sok hozzáadott értéke van, legyen ez a munkával, fizetéssel, vezetőkkel kapcsolatos kérdések megoldásában való segítség, szervezeti átalakítások menedzselése, szakszervezettel/ üzemi tanáccsal való párbeszéd, a különböző kompetenciák alapján a leghatékonyabb csapatok összeállítása, vezetők és a különböző üzleti területek fejlesztése az üzleti követelményeknek megfelelően, vezetők és munkatársak közötti együttműködés fejlesztése, erősítése - emeli ki a szakember.

 

Akkor mi szükséges a HR szakmához?

 

Gazdasági tudás, felsőfokú végzettség, nyelvtudás és nyitott látásmód nélkülözhetetlen

 

Szőcs László szerint ehhez a szakmához "a HR diploma biztos nem szükséges, viszont a felsőfokú végzettség, nyelvtudás és nyitott látásmód nélkülözhetetlen. A HR a gazdasági, üzleti élet szerves része, így leginkább informatikai, pénzügyi, gazdasági tudás szükséges hozzá. Ezt a szakmát lehet az elejéről kezdeni, úgy hogy végigjárjuk a ranglétrát, kitanuljuk a szakma minden csínját-bínját és eljutunk oda, ahova kompetenciáink engednek. Illetve kerülhetünk más területről, vezetői felkészültségünket bizonyítva, tapasztalatokkal felvértezve mindjárt a ranglétra tetejére, hiszen ott már nem csak a szakmaiság dominál. Közép szinten viszont valóban elengedhetetlen a szakmai tudás." "A közgazdász végzettség mivel elég általános és átfogó tudást ad, arra is jó, hogy számos lehetőség közül válogathassunk az üzleti életben. Pályakezdőként könnyű bekerülni bárhova, hogy aztán az ember magába szívja a gyakorlati tudást, amin áll vagy bukik az egész karrier. A vállalat élén pedig úgy is a vezetői készségek, alapvető látásmód dominál" - vallja Szőcs lászló.

 

Nem rossz irány a HR végzettség, csak kevés

 

A gazdasági ismeretek nélkülözhetetlensége mellett érvelt Jagicza Ágnes is: - Nem rossz irány a HR végzettség, csak kevés - fogalmaz a HR szakember, aki úgy véli, hogy a szakmához egyre jobban szükséges a gazdasági szemlélet, hiszen a felső vezetéshez az üzleti és kapcsolódó költségek megértésén, prezentálásán keresztül vezet az út. Ha ebből a szemszögből nézzük ezt a szakmát, akkor többet ér a Corviunson szerzett közgazdász, vagy más gazdasági vonatkozású diploma, mint egy sima humán erőforrás oklevél, amelyet könnyedén meg lehet szerezni valamely egyetemen.

 

Jagicza Ágnes szerint kijelenthetjük, hogy elegendő egy HR továbbképzés, ha az egy alapos, egyetemi végzettségre épül. Természetesen az emberi erőforrás menedzsmenthez további plusz ismeretek szükségesek, mint pszichológiai, kommunikációs, illetve emocionális képességek, illetve tudni - nem árt szeretni - kell az emberekkel bánni.

 

De sajnos azt mondhatjuk, hogy ma Magyarországon nem nagyon van olyan egyetem, ahol megfelelő szintű HR ismeretre lehet szert tenni. A legtöbb helyen az elméleti tudás van túlsúlyban, és a gyakorlat egy az egyben hiányzik.

 

Minőségi felsőfokú végzettség és tehetség szükséges

 

Kiss Enikő, az IBM HR igazgatója korábban elmondta, nem ért egyet azzal a felfogással, hogy a HR vezetői pozíciókhoz a gazdasági végzettség az egyetlen megfelelő képzettség. "Tény, hogy egyfajta gazdasági szemlélet szükséges az üzleti folyamatok felméréséhez, de azt logikának és racionalizmusnak is lehet nevezni " - vallja a szakember, aki ismer mérnök, jogász, pszichológus és más végzettségű személyzeti vezetőt is. Meggyőződése, hogy egy minőségi felsőfokú végzettség és tehetség az, ami szükséges a HR szakmához. Enikő például az ELTE-n magyar-történelem-skandinavisztika, és angol szakos bölcsészként végezett, és úgy gondolja, jó gondolkodási alapokat adott. A HR igazgató úgy véli, a humán erőforrás szakmához kognitív kompetenciák, erős tanulási készség, lényeglátó képesség, és a változással történő megbarátkozás is szükséges. Egyébként az IBM-nél fontos a HR szerepe az üzleti döntésekben és a HR igazgató is beletartozik a felső vezetés körébe, egyenrangú a szava a többi felsővezetőével. A HR is ugyanolyan üzleti funkció, mint a többi.

 

Létfontosságú a HR eszközrendszerének, filozófiájának ismerete

 

Dr. Gyökér Irén, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem menedzsment és vállalatgazdaságtan tanszékének egyetemi docense a HR Portalnak elmondta, hogy szükség van humán erőforrás szakma gyakorlásához szakmai végzettségre. - Azt ugyanis le lehet szögezni, hogy ez komoly tudást és képességeket igénylő szakma. Egy olyan fejlődő terület, amelynek alakulóban van a társadalmi elfogadottsága. Az viszont már vitatható, hogy egy alap - például gazdasági - végzettség mellett elvégzett továbbképzés elegendő-e ezen hivatás gyakorlásához - hangsúlyozza Dr. Gyökér Irén. Sokan töltik be ugyanis a HR vezetői széket gazdasági szakemberként, műszaki menedzserként, vagy akár szociológusként úgy, hogy idő közben elvégeznek egy-két képzettséget nem adó HR tanfolyamot. - Ahhoz, hogy valaki HR-esként megfelelő szinten el tudja látni a munkáját, birtokában kell lennie a humán erőforrás fogásainak, eszközrendszerének, a HR filozófiájának. Ezek mind szükségesek ehhez a szakmához - emelte ki Dr. Gyökér Irén, aki abban egyetért az előzőkkel is, hogy akár autodidakta módon is el lehet ezen szakmát sajátítani.

 

Főleg a vezető pozíciókban találni gazdasági végzettségű, nagy tapasztalattal rendelkező humán szakembert, hiszen irányítani, koordinálni így is lehet. Egy HR igazgatónak nem az a feladata, hogy értékelő beszélgetéseket vezényeljen le, személyesen végezze el a munkakör értékeléseket. Dr. Gyökér Irén kiemelte: a szaktudás részét akkor is magába kell szívnia az illetőnek annak érdekében, hogy vezetőként képes legyen koordinálni a feladatokat, és a területet megfelelő módon képviselni a menedzsment teamben. Ráadásul a HR a humán tőke felértékelődése korában nem csak a "soft skills-ekről", empatikus hozzáállásról, konfliktuselhárító szerepekről szól, hanem stratégiaalakító feladata van, képesnek kell lennie az emberi erőforrásokban rejlő versenyelőny kiaknázására a szervezet sikere érdekében.

 

Még egy fizikus is lehet HR-es

 

Dr. Poór József, a Humán Erőforrás Szakemberek Országos Szövetségének (HSZOSZ) elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára is a már jól ismert mondatot idézte: nem árt, ha van az illetőnek HR végzettsége, de ha a megfelelő kompetenciákkal és gyakorlati tudással rendelkezik, akkor bele lehet ebbe tanulni. - Még egy fizikus is lehet HR-es - hangsúlyozza Poór József, aki szerint egy bizonyos szintig elegendő az általános műveltség, tanulmányok.

 

A bejegyzett menedzsment tanácsadó egyet ért azokkal, akik szerint elegendő egy általános egyetemes tudásra épülő humán erőforrással foglalkozó tréning. - Nagyon alapos általános ismeretre van szükség, amelyhez társul egyfajta szociológiai és pszichológia tudás. Ha van az illetőben egyfajta érzékenység a társadalmi, emberi, jogi problémák iránt az külön jó, hiszen akkor nem fog leragadni bizonyos feladatoknál, mint például az adminisztráció.

 

- Az első számú vezetőnek kellene felelnie a HR-ért, ugyanis manapság sokan felismerték már, hogy rengeteg múlik a HR-en: a tehetségek megtalálása, megőrzése ma a legfontosabb feladata egy cégnek, ebben van ugyanis a versenyelőny titka - osztja meg nézeteit a HSZOSZ elnöke.

 

Hiányos a magyar oktatási rendszer?

 

Dr. Jagicza Ágnes szerint a magyar humán erőforrás oktatás nem üti meg a külföldi színvonalat, tisztelet a kivételnek. Olyan oktatók adnak elő ezeken intézményekben, akik nem sokat - vagy egyáltalán nem - gyakorolták ezt a szakmát, így az elméleti oktatásra helyezik a hangsúlyt. Az is az oktatás színvonalát mutatja, hogyan zajlanak manapság a kiválasztások. - Nem nagyon merek rábízni egy nagyobb fajsúlyú toborzást a frissen végzett HR-esre - vallja a HR vezető, aki személyesen győződik meg arról, hogy a megfelelő ember lett-e kiválasztva. Egy gyakorlott, tanult szakember, aki olyan továbbképzéseken vett részt, amelyek valóban a szakmára készítenek fel, tisztában van a testbeszéd jelentőségével, az interjútechnikák fortélyaival, az NLP-vel, a szóhasználat jelentőségével, így képes ezek alapján levonni a megfelelő konzekvenciákat. - Nem kritérium a HR végzettség, ha új embert keresünk csapatunkba. Az a lényeg, hogy milyen iskolákat végzett, mit tanult, hol szerzett munkatapasztalatot, milyen a személyisége. Ha megüti a mércét, bekerülhet csapatunkba, HR-es papírtól függetlenül - meséli Jagicza Ágnes.

 

A HR egy fejlődésben levő szakma

 

Jól mutatja hol tart ma ez a hivatás, ha megnézzük milyen kevés iskolában lehet kitanulni a HR szakmát. Ennek oka abban keresendő, hogy a rendszerváltás után honosodott meg igazán a humán erőforrás szakma, természetesen már előtte is voltak személyzetisek, de maga a szakma nem létezett, vagy csak egy nagyon kezdetleges formában. - Húsz év egy egyén életében soknak számít, ám a társadalom életében nem az. Tehát a HR fejlődésben levő szakmának számít - vezette végig a HR hátterében meghúzódó tényezőket Dr. Gyökér Irén. Dr. Poór József is egyetért ezzel a kijelentéssel. A HSZOSZ elnöke szerint a HR pontosan ott tart, mint 25 éve a marketing. Akkor senki nem gondolta, hogy komolyan kell venni, és lám-lám miből lesz a cserebogár.

 

Amit, jó ha tud a HR vezető

 

Jó, ha a HR menedzser tisztában van három feladatkörrel: az elsőbe a munkaköralapú módszerek tartoznak, mint a munkakörök elemzése, létszámtervezés stb. A második a HR adminisztráció része, a harmadik pedig a teljesítményértékelés, a tréning programok ismerete, valamint a különböző "soft skillek", vagyis a személyiségjegyek, kompetenciák, és azok lefordításra üzleti nyelvre - emeli ki Dr. Poór József.

 

"Nem a HR fújja a passzátszelet"

 

A HSZOSZ elnöke vallja, hogy az adott cég portfoliójától, üzleti szemléletétől, a felső vezetéstől nagyban függ, milyen ember ül abban a bizonyos székben. Ha egy nemzetközi cégnél a HR stratégiai fontosságú szerepet tölt be, akkor elég valószínű, hogy a HR vezető speciális tudással rendelkezik. Ha viszont egy átlagos magyar céget veszünk, amely beéri kevesebbel is, az a HR vezető pozíciójára is rányomja a bélyegét, vagyis ott elegendő lesz az általános tudás. Ez abszolút szituáció függő. Vagyis a HR-en csapódik le az adott cég felfogása, mentalitása.

 

Dr. Poór József a humán erőforrás oktatást érintő kritikákra reagálva kifejtette: elmélet nélkül nincs gyakorlat és fordítva, egyik sem működik a másik nélkül. Tény, ugyanakkor az is, hogy az egyetemeknek fejlődniük kell, mivel a vállalatok előreszaladtak.

 

Ma még hiányzik a humán erőforrás szakma garanciája

 

Dr. Gyökér Irén szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy miként minősíthetők a humán erőforrás diplomák és iskolák. A menedzsment szakmai mivolta hazánkban - ahogy más fejlettebb országokban is - még megkérdőjeleződik, akár a HR-ről, akár más szakról van szó. A menedzsment mint szakma még nem elfogadott. Ez nem véletlen, hiszen még nincs akkora garanciája, mint mondjuk az orvosok, jogászok, vagy akár a könyvelők esetében. Nekik szakmai szervezeteik, kamarájuk, etikai és törvényi szabályozásban rögzített kötelmeik, minősítésük van és csak az előírt szakmai gyakorlatot követően gyakorolhatják önállóan szakmájukat. Ezekben a szakmákban ráadásul folyamatosan fejlesztik a szakemberek tudását, megvizsgálják naprakészek-e az ismereteik, képességeik. Így garantálva az személyek alkalmasságát, szakma minőségét. Ha jobban belegondolunk, ezek a gyakorlatok évszázadok alatt alakultak ki. A HR pedig igen fiatal hivatás - emeli ki Dr. Gyökér Irén.

 

Nem csoda, ha bizalmatlanul szemlélik a "csupán" a HR diplomával rendelkező pályakezdőket a vállalatoknál, hiszen nincsen szakmai tapasztalatuk, referenciájuk. Pedig ebben a hivatásban a bizalmi funkció dominál. Így érthetően, kételkednek az alkalmazók a HR végzettséggel rendelkezők szakmai megfelelőségében, vagy az oktatás színvonalában. Az lehet jó is, de rossz is. Mivel senki sem nyújt garanciát, így csak saját ítéleteikre támaszkodhatnak - nyomatékosítja Gyökér Irén hozzátéve: a HR szakma egyelőre nem tudja az utánpótlás kinevelésének módját.

 

Kutatások tükrében

 

A HR Portal végzett egy nem reprezentatív kutatást 2008 második felében, amelyből az tűnik ki, hogy a HR-es olvasók legtöbbje HR diplomával végzi munkáját. A második helyen végzett a gazdasági, harmadik helyen pedig a bölcsész végzettség, és csak azután következik a műszaki és a jogi oklevél. Ez a kutatás azonban nem fedi a piacon jelen levő gondolkodásmódot, ugyanis nagyon gyakran találkozni ezen végzettségek kombinációjával a HR vezetői pozíciókban. Különbséget kell azonban tenni a HR vezetői és az alatt levő humán erőforrás pozíciók között - vallja Szőcs László.

 

Dr. Poór József is megosztott velünk egy 2004-ben készült felmérést, amelyben 42 jó nevű multi leányvállalatánál dolgozó humán erőforrás vezetőt faggattak arról, milyen végzettséggel végzik munkájukat. Az eredmény nem meglepő: egyik felük különböző gazdasági és társadalmi végzettséggel rendelkezett, míg a másik felüknél a szakmák széles spektruma tűnt fel, de a személyzeti igazgatók között akadt mérnök is.

 

A kutatások furcsamód abba az irányba mutatnak, amely ezt a szakmát jól jellemzi: nincsenek sémák, rendszerek, kritériumok. Minden cégnél más tapasztalható. Abban azonban sokan egyetértenek, hogy a céges HR vezetők nem várják el a szakirányú HR végzettséget. Szerintük egy jogi vagy gazdasági alapvégzettség és jó képességek teszik a jó emberierőforrás munkatársat. Ne is legyen a HR-es HR-es - erre a véleményre jutottak a HR Portal által megkérdezett szakértők. Az emberi erőforrás területén vezető pozícióban dolgozók egyöntetű véleménye szerint a Magyarországon elérhető, kifejezetten a HR szakirányú felsőfokú képzések többsége túlzottan elméleti alapú, sokan hiányolják a gyakorlati megközelítést. Összegezve azt tapasztalni, hogy alapvetően két oldal áll egymással szemben: az egyik a gazdasági végzettség mellett érvel, hiszen a HR stratégai funkciót tölt be, míg a másik oldal inkább a képességek, minőségi felsőfokú végzettség és a tehetség mellett voksol. Hogy kinek van igaza? Majd az idő eldönti.

 

Forrás: HR Portal