Kedves Munkahelyi Terror Blog!

 

Lenne néhány jogi kérdésem. Egyetemistaként diákmunka szövetkezetnél dolgozom. Mivel már csak szigorlatom van hátra, 5x8 órában dolgozom hetente, vagyis úgy, mint más egy főállásban. Órabérként kapok x forintot, ezen felül pedig semmit. Mivel diák vagyok, nincs fizetett szabadnapom, nincs fizetett ünnepnapom, (sem bejárási támogatás, sportolási lehetőség, kajajegy, stb) semmi. Kérdem én, ez nem jogsértő? Engem nem illet meg a pihenőidő, az ünnepek szabadsága? Ha az ember ne adj Isten el akarna menni nyaralni egy hétre, akkor nem csak azzal kell számolnia, hogy mennyit költ, hanem hogy mennyit nem keres meg, és ezzel rövidebb lesz az adott hónap (pénzügyileg).

 

Kérdeztem ismerőst, aki az adott diákmunka közvetítőnél dolgozik, hogy is van ez, mire azt a választ kaptam, hogy ne nagyon feszegessem a témát, mert igaz, hogy van valamiféle szabályozás, hogy járna, de ha én leteszek az asztalra két jogszabályt, miszerint jár, akkor ők meg letesznek kettőt, ami szerint meg nem jár. Vihetném felügyeleti szervek elé az ügyet, de nem ajánlatos, mert ugye akkor munkám nem lesz náluk többet.

Nos, eleinte úgy gondoltam, hogy nem írom le az egész helyzetemet, de ha már klaviatúrát ragadok, akkor tessék, itt az egész felállás. (két munkahelyen dolgozom):

Első munkahely (immár 3 éve):

 

Diákmunka közvetítőnél dolgozom x városban, egy olyan helyen, ahol kvázi portásként napi 15 óra szolgálatot adok (minden hétvégén, és általában minden ünnep nap), viszont teljesítménybérben fizetnek (ez már elég furcsa, hiszen nem tudok azért tenni, hogy többen jöjjenek). Nagyjából 60.000 forintot keresek. Ha kifizetési papírt kérek a diákmunka közvetítőtől, akkor megkapom a havi összeget lebontva egyenlő részekre, úgymint minimális órabér 8 órával számolva, és annyi nappal, amennyi kijön az aktuális hónapban átutalt pénzből. Vagyis nem a valós helyzetnek megfelelően mennek a dolgok, mert gondolom ünnepnapra nem adhatna 411Ft/óra bért. Jó esetben van 10 hétvégi nap egy hónapban, rosszabb esetben egy-egy hétköznapot is be kell vállalnom. Munkaidő egy hónapban 10x15óra=150óra.

Második munkahely (5 hónapja):

 

Ugyan ezen diákmunka közvetítő, de másik város, 8 órás irodai munka (ezt vázoltam a levelem elején). Keresetem nagyjából 80.000 forint. Munkaidő egy hónapban kb 20x8óra=160óra.

Összesen kb 300 órát dolgozom, gyakorlatilag a hét minden napján. (Szüleim már nem élnek, albérletben lakom, nem ülhetek otthon, dolgoznom kell, hogy az iskolát be tudjam fejezni, és legyen esélyem egy normális főállásra.)

 

Kérdéseim: Szabályos a foglalkoztatásom mindkét helyen? Nem ütközik semmilyen törvénybe, hogy ennyit vállalok?

 

A többi levélben felmerült kérdésre is várom a válaszokat, és előre is köszönöm a segítséget.

Üdvözlettel: András
 

Kedves András!

 

Gyakorlatilag a diákszövetkezetek is munkaerő-kölcsönzőként működnek: azaz mintha két munkáltatód lenne. A legtöbb dologban a szövetkezet minősül a munkáltatódnak (azaz tőle kapod a bért, neki kell levonni az adókat, járulékokat, szabadságot nekik kell kiadni, stb.), viszont a konkrét munkahely a kölcsönvevő cég - esetedben a portás munkahely és az irodai munkahely -, nekik kell betartani a munkaidőre, napközbeni pihenőidőre, munkavédelemre, stb. vonatkozó szabályokat, azaz csupán azokat, amelyek a munkavégzéshez szorosan kötődnek. De a béredet nem tőlük kapod és amint fentebb is írtam, a szabadságot sem ők osztják be.

 

A szövetkezettel kötött szerződésed ismerete nélkül nehéz bármit is mondani, elképzelhető, hogy a szabadságolással, munkaidővel, stb. kapcsolatos szabályokat úgy próbálják kijátszani úgymond, hogy nem munkaszerződést kötnek veled, hanem megbízási szerződést (erre a törvény is lehetőséget biztosít). Megbízottként pedig fizetett szabadság, betegszabi, stb. nem illet meg.

 

Egyébként ha munkaszerződésed van a szövetkezettel kötelesek szabadságot kiadni és minden egyéb, a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályt betartani. Ez ugyanúgy igaz a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó többi cégre is. Ezeket a gyakorlatban a heti/havi munkaidőkeretekkel, egyenlőtlen munkaidőbeosztással próbálják kikerülni a cégek, vagy csak simán úgy, hogy a munkavállalók rájuk hagyják a törvénytelenséget. Valószínűleg erre mondta a barátod, hogy meg tudják mutatni a jogszabályból, hogy jogosan jártak el - az összes iratod ismerete nélkül nem tudok konkrétabban nyilatkozni, hogyan, de minden bizonnyal bebiztosították magukat, akár megbízási szerződéssel, akár munkaidő-keretekkel, akár máshogyan.

 

Amit a portás-fizetéssel kapcsolatos bérelszámolásról írtál, erre is igazak a fentiek: azaz, amennyiben a Munka Törvénykönyve vonatkozik rád, úgy valóban jár neked délutáni és éjszakai műszakpótlék is, tehát úgy tűnik, igyekeztek utólag kozmetikázni a bérelszámolást.

 

Személy szerint én nem tartom jó dolognak a munkaerő-kölcsönzést (a diákszövetkezeteket sem - nekem is van náluk bőven tapasztalatom), mivel alapvetően sérülnek a munkavállalók érdekei és nagyon gyakoriak a visszaélések.

 

Üdv,
Erynnis