Azt hiszem tüdőgyulladásom van, mindenesetre rettenet rosszul érzem magam...

A blog viszont nem állhat le, ezért itt a legújabb levél, amit egy számtalanszor elutasított roma tanító küldött nekünk.  Várom a véleményeket!

T Szerkesztő!

Rendszeresen figyelem a blogban megjelenő cikkeket és úgy gondoltam most én is megosztom az olvasókkal gondolataimat. Korábban már írtak olyan munkavállalók, akiket származásuk miatt ért hátrányos megkülönböztetés, de akadtak szép számmal, akik ezt fenntartásokkal kezelték. Csak azt nem értem miért.

Én édesanyám révén félig cigány származású vagyok és ez látszik is rajtam, ha akarnám sem tudnám letagadni. Természetesen nem is akarom! Tavaly töltöttem be harmincat és jelenleg állást keresek. Tanító diplomámmal képtelen vagyok elhelyezkedni a szakmában, pedig szeretem a gyerekeket és szeretek tanítani, csak épp sehova sem kellek.

Iszonyú kellemetlen, hogy a legtöbb megbeszélésen nem rám figyelnek, hanem arra, eltűnt e valami az asztalról.... Látszik, hogy az elutasító magatartás kiváltó oka az én kis "fogyatékosságom", amit természetesen nem mondanak ki nyíltan, csak érzékeltetik, de ennyi is bőven elég ahhoz, hogy az embernek elmenjen az életkedve.

Jó lenne, ha végre ostoba előítéletek helyett a tudás és a munka szeretete lenne a mérvadó!

 

Tisztelettel: T. Imre

Továbbra is várjuk a leveleket a munkahelyiterror@gmail.com címre! Az érdekesebb kommentekből is szemezgetünk. A levelek semmiféle cenzúrán, vagy kontrollon nem esnek át, a helyesírási hibákat sem javítjuk, ezért tessék odafigyelni!

Hirdessen nálunk a lehető legolcsóbban! A részletekről érdeklődjön emailben!