Aki kitalálja, mivel kezdem mai bevezetőmet, az meghívhat egy sörre :). Na jó, csak vicceltem, de tényleg itt a péntek és ennek nagyon örül valaki...

Atir9 levelét olvashatjátok a hét utolsó munkanapján, aki a munkahelyi étkezés szabályozását nehezményezi.

Kedves Elnyomott Dolgozók!

 

A munkahelyemen – irodai munka - kiadtak egy olyan utasítást, hogy csak az étkezőben lehet enni. Ez nem tűnik túl nehéznek, de elég furán veszi ki magát, hogy le kell mennem két emeletet a pincében lévő étkezőbe 12.30-13.00 óra között és ott kell elfogyasztanom a dobozban hozott kajámat, míg mások eszik a szokásos menzamenüt. Én nem akarok pénzt fizetni olyan kajáért, amit 50%-ban utálok, 50%-ban meg rosszul van elkészítve. Jobban szeretném a saját magam készítette ebédet enni, mert nekem az esik jól és sokkal kevesebből is ki tudom hozni. Az utasítás előtt egy évvel a kollegákkal összedobtuk a pénzünket, és közösen vettünk egy mikrót, pont azért, hogy tudjunk ételt melegíteni benne.

 

Az utasítást nem indokolták, de megtudtam, hogy egyeseket zavar az egész házban terjengő ételszag. Én minden étkezés után kiszellőztettem és őszintén szólva néhány ügyfelünknek olyan büdös szaga van, hogy utánuk is rendszeresen szellőztetni kell, de nem panaszkodom. Azt is hallottam, hogy egyes vezetőknek szemet szúrt, hogy ebédidőben(!) néhányan összegyűltek, megterítették az asztalt és közösen merészelték elfogyasztani az otthonról hozott ételt.

 

Az utasítás arra is kiterjed, hogy hideg élelmiszert sem lehet az íróasztal mellett fogyasztani, tehát szagtalan uborkás szendvicset vagy gyümölcssalátát, joghurtos müzlit sem ehetek itt.

 

Kimenni sem lehet ebédidőben. Nincs is értelme, mert csak 20 perc, tehát ennyi idő alatt el se tudok jutni egy étkezdéig, nemhogy rendelje, egyek, fizessek és visszajöjjek.

 

Néhány hétig megpróbáltam betartani ezt a hülye utasítást, mert konformista vagyok. A mai világban az ember nem tudhatja, hogy mibe kötnek bele, ha el akarják bocsátani. Végül aztán feladtam, mert felfedeztem, hogy én vagyok az egyetlen ember, aki betartja. Most az irodámban ebédelek, de gyomoridegem van, hogy mikor fedezik fel a szabályszegésemet és milyen szörnyű retorziókra számíthatok.

 

Szerencsétlen irodista

Továbbra is várjuk a leveleket a munkahelyiterror@gmail.comcímre! Az érdekesebb kommentekből is szemezgetünk. A levelek semmiféle cenzúrán, vagy kontrollon nem esnek át, a helyesírási hibákat sem javítjuk, ezért tessék odafigyelni!