Tisztelt Munkahelyi Terror Blog!

Az alábbi történet napjainkban játszódik, az újpalotai hipermarket áruházban.

Nagyjából három hete behívatták egy irodába a nővéremet, aki májusban tölti be a 65. életévét, és 14 éve az alkalmazottja, ebből 4 évet aktívként, 10 évet nyugdíjasként.

Közölték vele, hogy április 1-től le is út - fel is út, és adja be a felmondását. Mint utóbb kiderült, nem a személyével van probléma, gyakorlatilag az összes nyugdíjast elküldték, de őket már nem személyesen hívatták be, hanem a kasszában, munka közben a hátuk mögé állva kérdezték meg tőlük, hogy tudják-e már a jó hírt.

Hosszú hónapok óta azzal szórakoztatták őket, hogy létrehoztak egy belső "szégyentáblát", amelyre hetente kiírták a jól és rosszul teljesítő dolgozók nevét, függetlenül attól, hogy szabadságon voltak-e éppen, vagy ténylegesen dolgoztak.

Az egyik bátor nyugdíjas megkérdezte a háta mögött állandóan sutyorgó osztályvezetőt, hogy mi történik akkor, ha nem adja be a felmondását. Közölték vele, hogy akkor fegyelmivel fogják őket kirúgni. Őszintén remélem, hogy egyszer majd ezekkel az emberekkel is ugyanígy fognak bánni.

Tudom, hogy kapitalizmusban élünk, de valószínű, hogy ez a fajta mentalitás és stílus egészen speciálisan magyar. Hosszan ecsetelhetném Önnek, hogy milyen lelki és testi állapotban dolgoznak most ezek a szerencsétlen emberek.

Önöktől azt kérem, hogy hozza nyilvánosságra a történteket, és remélem, hogy ennek hatására elérhetjük, hogy az említett hipermarket ne mondjon fel az alkalmazottaknak, és fizesse ki őket tisztességesen. Tisztelettel kérem, hogy mivel ezek a nyugdíjasok nagyon rettegnek, a nevemet semmiképpen ne hozza nyilvánosságra.

Köszönettel és tisztelettel

Hirdess nálunk, akár barterben is! Legfrissebb médiaajánlatunkat megtalálhatod, ha IDE KATTINTASZ.