Több hetes vezetői áskálódás után, a minap kaptam kézhez tértivevénnyel ellátott rendkívüli felmondásomat. Táppénzes állományomat töltöttem, mivel az elmúlt hetek idegi nyomásának hatására legyengültem, szorongtam és azóta is folyamatos mindennapi, elviselhetetlen fejfájás gyötör.

 

A rendkívüli felmondás mellékleteként, felsorakoztatott indokonként egy levelezésemet mellékelték, melyben a közvetlen vezető általi, hirtelen munkaidővel kapcsolatos változtatásokra apelláltam.

 

1. Indok: egy pénteki napon a munkaidő lejárta előtt tíz perccel előbb elmentem, azért mert nálunk az az íratlan szabály uralkodik, ha egyszer túlórázol, máskor előbb elmehetsz.

 

2. Szóvá tették. Válaszoltam a fent említett levélben, mégis azzal indokolják, megtagadtam a vezetőm kérését, nem válaszoltam, ráadásul előbb elmentem

Ehhez a ponthoz megjegyezném, hogy a munkáltató, ha valóban sérelmesnek tartja ezt az eljárást, akkor a többi alkalmazottra ez miért nincs érvényben ?

 

3. A levél stílusára appellálnak, melynek hangvétele ugyan rideg, de száraz tényeket közöl a tekintetben, hogy a vezetőség tagjai közül senki sem folytat őszinte kommunikációt, többek közt azt, hogy közvetlen vezetőm alkalmatlan (ez valóban sértőn hathat!) munkakörének betöltésére, amikor azzal sincsen tisztában, hogy mivel foglalkoznak az alkalmazottai (ez tény, és felsőbb vezetők is tudják!)

 

Sem szóbeli, sem írásbeli fegyelmit, sem védekezési jogot nem kaptam.

 

Ezen okok együttes felmutatásával kaptam meg a rendkívüli felmondást, melynek úgy érzem 30%-jogos, többi valótlan, jogszerűtlen eljárásra ad okot.

 

A keltezés feletti aláírás feltehetően nem a HR szignója (úggy tudom, ennek kell ott lennie) hanem a közvetlen vezetőm vezetőjének a vezetőjéé, az oldalak margóján pedig HR-es ember szignója áll…

 

A viszonyoktól függetlenül az ott töltött idő alatt pár dolgot letettem az asztalra, elég nyomorult eljárásnak tartom mindezt.