Siket ember nem kell senkinek

Kedves Címzett!


Siket fiatalember vagyok, aki hét éve dolgozik a szakmájában. 2010. április 30-án közös megegyezéssel eltávoztam az előző munkahelyemről, és azóta állást keresek. Az álláskeresés során tapasztalt eseteket szeretném leírni, illetve megvitatni. Az önéletrajzom és a referenciáim alapján nagyon sok állásinterjúra behívtak, ugyanakkor, az interjúk során kiderült, hogy siket vagyok és ahogy az is kiderült, hogy a hangképzésem nem tökéletes, mindjárt "meghátráltak". Mindegyik interjún szóvá tettem a megváltozott munkaképességemből adódó rehabilitációs kedvezményt, amit minden bizonnyal ismernek a jogászaik. Ennek ellenére a szerintem sikeres interjú után egyik cég sem keresett.


Gyakorta telefonon kerestek, és miután tolmács segítségével elmondtam nekik, hogy nem hallok, minden egyes megkeresésnél az volt a visszautasítási indok, hogy telefonálni is kell, és ezért nem tudnak alkalmazni. Olyan nagy cégek megkereséséről van szó, mint az IBM vagy a Randstadt Hungary. Természetesen mindegyik cég HR kapcsolattartója kedves és megértő volt, ugyanakkor biztosított affelől, ha akad számomra munka, értesíteni fognak.

 

Ilyenkor felmerült bennem a kérdés, ha szakmai kompetenciám és a tapasztalatom nem hagy maga után kívánnivalókat, továbbá az olyan cégek esetében, ahol húsz fő feletti az alkalmazottak száma, és ebből kifolyólag személyem alkalmazásával megspórolhatják rehabilitációs járadék fizetését, miért számít hátránynak a siketségem? Voltam egy megváltozott munkaképességűeket kereső állásbörzén, ott viszont kivétel nélkül azt a visszajelzést kaptam a cégek jelen levő képviselőitől, hogy túl szép az életrajzom, fizikai munkások alkalmazásával kívánják a rehabilitációs járadékot kompenzálni.


Véleményem szerint, ha eleve behívtak az állásinterjúra, az azt jelenti, hogy szimpatikus vagyok nekik - papíron. De utána a hallásállapotom eldönti a kérdést.Mellékelten csatolom az önéletrajzomat, illetve a legutóbbi motivációs levelem, hogy képet kapjanak a tudásomról, személyemről. Maguk mit javasolnak ebben az esetben? Személy szerint arra gondoltam, hogy blogot vezetek minden egyes állásinterjúról, ezzel elősegítve a sorstársaim részére a megszerzett tapasztalatokat, illetőleg megküldöm az Esélyegyenlőségi Minisztériumnak ezeket.


Maradok tisztelettel, B. Ákos

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a  munkahelyiterror@gmail.com címre!

 

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre küldheted!