"Mond, Te kit választanál?"

Kedves Munkahelyi Terror Blog!


El szeretném nektek mesélni a legutóbbi vicces kalandomat:


A múlt héten történt, hogy behívtak egy állásinterjúra. Minden álláskereső tudja: ha az ember munkát keres -és már ráadásul nagyon sürgős neki- mindenhová elküldi az önéletrajzát. Mindegy, hogy legalja munka, álommunka, semmitmondó, unalmas, vagy izgalmas "árbájt" legyen az.


Szóval dolgoztam egy multinál, ahol délután 4-ig húztam az igát, de mivel a szerződésünk határozott idejű volt, tudtam, hogy kell ezután valami hosszútávú, így folyamatos volt az álláskeresés. A szóban forgó cég HR-ese csak délután 5-re tudott beírni másnapra. Rendben, bevállalom, sietek haza, átöltözöm és kész, 5-re ott leszek.


Hát kicsit késtem, bevallom, holott a lány megkért, hogy pontban a megbeszélt időben legyek ott. A késésért elnézését kértem, majd kaptam 15 percet, hogy eladjam magam. A lány a telefonban feltűnően kedves és megértő volt, majd az interjún a következő párbeszéd zajlott le:


x Hogyan képzeled el az életed, mondjuk 5 év múlva?


y Szeretnék külföldön élni és dolgozni. (Amint kimondtam ezt a mondatot tudtam, hogy rossz válasz, hiszen miért kellenék pont én, akinek perspektívái vannak a jövőre nézve, egy olyan cégnek, akinek pedig olyan emberre van szüksége, aki a szolgájuk lesz halálig (mellesleg, egy call centeres melóról volt szó).


x Miért szeretnél a cégnél dolgozni? (Na itt jön a poén: Nem tudtam sajnos utánanézni a vállalat nevének, mert egyszerűen nem volt rá időm és kész).


x Sajnálom, hogy nem tudsz válaszolni, de tudod, az alkalmazó cégnek tudnia kell, mi motivál téged arra, hogy náluk dolgozz.


Mégis mi motiválna? Mi motivál engem arra, hogy dolgozzak? Az ember társas lény, munka nélkül nem létezhetünk. Dolgozni kell, anélkül nincs élet. A munkáért viszont pénzt kapunk, amit újra beleforgathatunk akár a munkáltatónk kasszájába is (egyrészt).
A lány megígérte, hogy értesít az eredményről, amire két hetet vártam (nem is számítottam másra):

"Kedves xy!

Köszönjük, hogy megtisztelte cégünket bizalmával és személyesen is megismerhettük.

Sajnos nem tudok jó hírrel szolgálni, mert mást választottak a meghirdetett állás betöltésére. Ez semmiképpen se szegje kedvét, hiszen eddigi pályafutása is azt bizonyítja, hogy van olyan cég, ahol Önt keresik.

További pályázataihoz sok sikert kíván:

név:xy

honlap:xy

cím:xy"


Felbuzdulva azon, hogy előttem volt a cég webcíme,gondoltam ezennel tényleg utánanézek, kik ezek. A nevüket nem szeretném elárulni, nem mocskolódni akarok, csupán már viccnek tartom az egész sztorit. Megnéztem a honlapjukat, ahol a következő szlogen tűnt fel egycsapásra:


"MOND, TE KIT VÁLASZTANÁL?"


WTF? Kérdeztük (már ketten meredve a képernyőre). Vicces kedvünkben a következő levelet fogalmaztuk meg válaszul:

Kedves xy!


Köszönöm kedves válaszát. Előzőleg ugyan -munkámból kifolyólag- nem, de utólag sikerült utánanéznem cégüknek. Jelezném, hogy szlogenjükben (ami a honlapon elsőként szembetűnik) helyesírási hiba található. A Magyar Helyesírási Szabályzatban a "mondd!" -felszólító módban- két "d" betűvel írandó. Ez a jövőre nézve semmiképp se szegje kedvüket, hiszen ezután is bizonyosan lesz olyan munkavállaló, aki eme hibákon átsiklik, de az Önök által feltett kérdésekre (idézem: "Miért szeretnél a cégünknél dolgozni?") megfelelő, nyilván hazug, de kreatív válaszokat fog tudni adni.


Tisztelettel és üdvözlettel egy továbbra is lelkes munkavállaló;
xy


Ez volt kb. este 21:30-kor, majd mikor másfél óra múlva újra megnéztem, már a következő szlogen állt a weblapon:


"MONDD, TE KIT VÁLASZTANÁL?"


Még csak meg sem köszönték az észrevételt, már ki volt javítva. Sajnos egy ScreenShot-ot elfelejtettem ellőni, csak úgy tudnám bizonyítani. Egyébként az oldal tele van még ilyenekkel, de a szlogenben azért ez durva volt! Ezek után mit gondoljon az ember? Csak velem, velünk van a baj?


Üdvözlettel:
egy olvasó