Sziasztok!

Közel egy éve keresek állást a közszférában. Szerintem is csak a pereputtynak van esélye bekerülni. (Az egyik helyre a 2. kör után azért nem vettek fel, mert inkább a leendő főnök ismerősét preferálták)

Egyébként van 2 gyerekem, 2 diplomám, 2 nyelvvizsgám, egy okj-s képzettségem, és 30 vagyok. És nem kellek... Úgy érzem, többet már nem tudok tenni az ügy érdekében. Aki kezdő nem kell, aki fiatal nem kell, aki 50 körüli nem kell, aki diplomás nem kell, akinek "csak" érettségije van nem kell... Mégis ki a búbánat kell nekik???

A másik, hogy eddig csak a versenyszférában voltak a valóságtól teljesen elrugaszkodott elvárások( több diploma, 10 év gyakorlat, de ne legyél idősebb 30-nál, 3, de akár4 nyelv FELSŐFOKÚ ismerete, stb) Most, hogy nézem a közigazgatás által kiírt pályázatokat, teljesen letörtem.

Már ide is kell 5 év gyakorlat, kezdőként SEHOVA nem kellesz, több nyelvvizsga. Akkora a követelmény, hogy hiába a sok végzettségem, még így is "kevés" vagyok. De, ha jön egy ismerős, az megfelel fele ennyi papírral is.

És még egy: a negatív diszkrimináció- volt hely, ahol interjú után úgy köszöntek el tőlem, hogy további sikeres gyermeknevelést kívántak! Hát hol élünk? Az ilyennek nincs gyereke? Ha végképp nincs ellenem érv ilyen pitiáner módon kell belém kötni?

Méghozzá a közszférában, amely elvileg maga az ÁLLAM...
Itt tényleg megvalósult az esélyegyenlőség: egyformán senki nem jut álláshoz, ha nincs egy jó ismerőse. A kompetenciák meg abszolút nem számítanak.

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a  munkahelyiterror@gmail.com címre!

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre küldheted!