Sziasztok!

A héten egy elég érdekes interjún volt szerencsém részt venni. A hirdetés az egyik portálon volt fent,, már kora reggel elküldtem az önéletrajzomat és reggel kilenckor már hívtak is telefonon. Még aznapra kaptam egy időpontot délután kettőre. Összekaptam magamat, felvettem a "szép ruhámat", összeszedtem a gondolataimat és reményekkel tele odamentem a helyszínre. Azt még hozzátenném, hogy lassan fél éve nem sikerül állást találnom, pedig több, mint 15 év munkatapasztalatom van és anyanyelvi szinten beszélek olaszul, mert gyermekkoromat kint töltöttem Veronában.

Szóval odamentem már fél kettőre, mert sosem szoktam elkésni. Az interjúztató hölgy megérkezett öt perccel kettő előtt és mondta, hogy fáradjak be az irodájába. Leültetett, nagyon kedves volt, még egy kávét is töltött nekem, ez az eddigi interjúimhoz képest meglepő pozitívum volt.

 

Az első pár percben teljesen oda nem illő, hétköznapi dolgokról beszélgettünk, rákérdezett, hogy van-e gyermekem, családom, igyekeztem mindenre őszintén válaszolni. Mondtam, hogy van egy 7 éves kislányom, de ez a munkámat nem befolyásolná, mivel a szüleim már nyugdíjasok és szívesen vannak vele, vigyáznak rá, ha kell még a szülői értekezletre is elmennek.

 

Miután ezeket megbeszéltük, egy nagy coming out következett az interjúztató hölgytől. Megkért, hogy ne haragudjak rá, de amit most mondani fog, az nem lesz kellemes számomra. Elmesélte, hogy a meghirdetett pozira már sajnos meg van az emberük, de neki ezt az interjút egyszerűen muszáj végigcsinálnia, kb 100 embert fog meghallgatni. Mindezt állítólag azért mondta el, mert szimpatikusnak talált és hogy felesleges és hiú ábrándokat ne kergessek, folytassam tovább a keresést, mert ide sem én sem más pályázó nem kerülhet be sajnos.

 

Elég mérges voltam, mert oda lettem bolondítva feleslegesen, de udvariasan megköszöntem őszinteségét, hiszen nem értem volna azzal sem semmit, ha vele kezdek el pattogni, hiszen valószínűleg nem ő tehet a dologról. Neki kiadtak valami feladatot, amit meg kell csinálnia, holott már a hirdetés feladása előtt megvolt az emberük.Elköszöntem és magamban puffogva haza jöttem és mérgelődtem, hogy négy vonaljegyet elpazaroltam teljesen feleslegesen.

 

Lilla
 

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com