Tisztelt Munkahelyi terror!

Szeretnék segítséget, vagy tanácsot kérni önöktől. Főnököm ultimátumszerűen közölte velem, hogy az eddigiekhez képest a jövőben heti két alkalommal kötelező jelleggel tovább kell maradnom a munkahelyemen. Alapvetően reggel 7-től dolgozom háromnegyed 4-4-ig és mivel utána a kislányomért kell mennem az óvodába, ezt nem tudtam vállalni. A gyermekemet egyedül nevelem, nagyszülők pedig több száz kilóméterre élnek, szóval mást nem tudok megkérni rá, hogy hozza el az oviból. A főnököm erre úgy reagált, hogy ez őt nem érdekli, akkor keressek magamnak másik helyet.

Mint az őrült, elkezdtem állást keresni és néhány megbeszélést követően két helyet is találtam, ahol szívesen alkalmaztak, átvettek volna. Itt akár happy end is lehetett volna, de sajnos nem ért véget ennyivel a történetem. Miután az egyik céggel megegyeztem, a főnököm kijelentette, hogy nem írja alá és nem kapom meg az áthelyezési papírjaimat, csak és kizárólag abban az esetben, ha találok a helyemre valakit.

Mivel nekem elég sürgető lett volna a dolog, elkezdtem keresni és több önéletrajzot is küldtem főnökömnek, de neki egyik sem felelt meg, egyikkel sem volt elégedett. Kifogásokat keresett, hol arra hivatkozott, hogy túlképzett az egyik, hol arra hogy nem ütik meg a mércét, de elég egyértelműnek tűnt, hogy csak ürügy az egész arra, hogy engem ne engedjen el és valahogy rákényszerítsen arra, hogy maradjak és a plusz munkaórákat is megoldjam valahogy. Sajnos erre tényleg nincsen mód és a helyzetem egyre reménytelenebb.

Arra szeretnék választ kapni, hogy meddig húzhatja ilyen módon az időt?Sajnos a másik helyen sem tudják hónapokig fenntartani a helyet, így elég könnyen előfordulhat, hogy két szék közül a földre esek. Válaszukat előre is köszönöm!

 

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com