Tisztelt Olvasó!

Történetem kacifántos régóta szeretnék elhelyezkedni,de sajnos a magyar munkaerőpiacon óriási a diszkrimináció.Nem vagyok válogatós szórólap csomagolás bármi megalázó,ha talpon akarok maradni.Kisebbségnek néznek a nevem miatt, hol a korom a gond,hogy betöltöm a 30 at és nem vesznek fel mert szülni fogok címen.

 

A másik hiába van a végzettség meg a gyakorlat jön egy rokon vagy ismerős és ő kerül be, vagy belekötnek valami hülyeségbe,hogy az nincs. Direkt keresik min buktathatják el a pályázót.A másik gond azon agyalok éppen mit kéne törölni a bizonyítványok közül és mikor lebukom,hogy ja és abba a 2 évben mit csinált és elárulom tanultam szinte szégyellnem kell. Eleinte beleírtam az összes végzettségem az önéletrajzomba pár helyről visszaírtak túlképezettség miatt nem vagyok alkalmas.

A nyelvtudáson bukom el általában mikor rákérdeznek, de hogy tanuljak nyelvet pénz nélkül?Nem túl jó nyelvérzékkel otthon tanulással nem mentem sokra.Szóval még reménykedem,hogy üzletkötő munka lehetőségen kívül találok egy hosszútávú munkahelyet, ahol megbecsülik a munkám a tudásom és tapasztalatom, emberszámba vesznek esetleg értékelik az ötleteket.Ha történetem megosztanák vagy felhasználnák kérem név nélkül.

Köszönöm,hogy elolvasta.

 

Üdvözlettel,

 Csilla

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!