Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre! Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre

Tisztelt Mt!

Utolsó munkahelyemen már odáig fajultak a dolgok, hogy a rendőrségen kötöttem ki és rabosítottak, köszönhetően a volt főnököm piszkos húzásainak. Elmesélem dióhéjban, hogy történt az eset, aztán mindenki ítélje meg maga. A munkahelyről csak annyit, kisvállalkozás, csatornázással foglalkoznak, én pedig a szervezéssel, adminisztrációval voltam megbízva. 2009 márciusában kezdtem, hirdetés alapján kerültem a céghez, felvettek én pedig örültem.  Fizetés 108 nettó, emelésre ígéret kb. fél évente. Előtte 140 nettót kerestem, de mivel már hónapok óta nem volt jelentősebb bevételem és csak alkalmi melókból tartottam el magam, így nem válogattam tovább, elfogadtam. A főnök egy 60 körüli fószer volt, elsőre kifejezetten szimpatikus, de az idők során kiderült, rengeteg stikli van a cég körül.  Jellemre eleinte teljesen normális, szimpatikus volt, csak pár hónap után jöttek elő a problémák, konkrétan, amikor először rákérdeztem a fizetésemelésre.

Kivártam a fél évet, talán egy-két hónappal többet is, amikor először rákérdeztem, mi lesz a fizetésemmel.  Az addig normális faszi, akivel egy kisebb vitánk, vagy összezördülésünk sem volt addig, teljesen kikelt magából és üvöltve adta tudtomra, hogy ne jártassam a számat, majd megemeli a béremet, ha úgy áll a cég anyagilag, örüljek, hogy van munkám és jobban teszem, ha kussolok és dolgozok tovább. Ennyiben maradtunk. Nem akartam elveszíteni  a munkámat, a kevés, de biztos pénz sokkal jobb a semminél, félretenni pedig ennyiből baromira esélytelen.  Nem is volt gond, kb. egy évig befogtam a számat. Aztán anyagilag gödörbe kerültem családi okokból kifolyólag és pár tízezerrel többre lett volna szükségem havonta, meg hát még mindig ott volt bennem az emelés ígérete, újra előhozakodtam vele. Mondanom sem kell, a reakció szintén viharos volt, és megint csak én koppantam, semmi emelés, takarodjak, ha nem tetszik, majd szól, ha emeli a pénzt, ha „jobban megy a cégnek”. Ugye ekkor már másfél éve dolgoztam nála, volt, hogy hétvégén is menni kellett, a fizetésem pedig egy fillérrel sem lett több, sőt, ugye a vásárlóértéke az nem kicsit gyengült.

Utoljára idén augusztusban pendítettem meg a húrt, hogy jó volna, ha kicsit emelkedne végre a  fizum és mondjuk elmehetnék szabadságra is, mivel amióta ott dolgozom, összesen egy hetet sikerült kiadnia. No meg megjegyeztem, hogy a cégnek csak jobban megy, ha új házat sikerült vásárolnia és egy kb. 10 millás kocsit is beújított. Ez alkalommal annyira kiakadt, hogy az üvöltésen kívül tettlegességre is vetemedett, elkezdett lökdösni és kétszer meg is ütött., miközben a szokásos dumát üvöltötte, hogy én egy senki vagyok. És hogy takarodjak, mert kirúg. Ekkor már annyira tele volt a puttonyom, hogy úgy voltam vele, rendben, akkor zárjuk le a dolgokat. Meg is mondtam neki, hogy  a lepapírozást majd elintézzük következő héten, de ha még egyszer nekem jön, akkor úgy feljelentem, mint a sicc. Nagy dühösen elviharzottam és felhívtam egy barátomat, elmentünk sörözni, hogy kiengedjem a gőzt kissé. A sörözés után haza mentem, ledőltem pihenni, majd este fél 11 fele arra ébredtem, hogy csengetnek vadul. Kinyitottam az ajtót és a rendőrség emberei álltak ott, mondván bevisznek a kapitányságra, mert feljelentés érkezett ellenem. Hát nem voltam vidám, igaz, az sem volt világos számomra, mivel kapcsolatban jelentettek fel. Nem mondtak semmit, irány a kerületi rendőrkapitányság.

Másnap reggel 7 óráig bent tartottak, azt sem mondták kutyafüle, majd rabosítottak és közölték, a munkáltatóm feljelentett, mert többször megütöttem és életveszélyesen megfenyegettem. Hát basszus, azt hittem dobok egy hátast. Mondom, mi van? Újra közölték a tényállást, és hogy eljárás lesz ellenem. Panasszal éltem, majd előadtam a valós helyzetet és elengedtek. Az eljárás, ahogy a munkaviszonyom is a cégnél az óta megszűnt, de én is feljelentést tettem volt főnököm ellen, mivel valójában ő volt, aki rám támadt, majd kiderül, győz-e az igazság, egyelőre „nyomoznak”.

Évekig dolgoztam, mint a hülye, szinte semmiért, vártam, hogy betartsa az a görény, amit ígért, közben ő remekül el volt, gyűlt a pénze, én meg végül a rendőrségen kötöttem ki. Szerencsére már van új munkahelyem, magasabb bér, normális munkakörnyezet és eddig lekopogom, a főnök is korrekt.  De félelmetes, hogy ha bajban van a  a munkavállaó, akkor az ő szava az szart sem ér.

T.