Csúnyán átverték az otthoni munkával

Önnek is van egy története? Kirúgták, megalázták, vagy az 50. interjún is elutasítottak? Zaklatja a főnöke, esetleg az alkalmazottaival akadtak problémák? Írjon nekünk! munkahelyiterror@gmail.com

 

Sziasztok!

 

Egyik ismerősöm két és fél évvel ezelőtt hallott egy otthon végezhető munkáról egy kuncsaftja által. Dobozolással kapcsolatos munka, ez a bizonyos kuncsaftja is ezt csinálta évek óta. Kapva kaptam a lehetőségen és belementem, hogy én is csináljam.  Akkor még én nem sejtettem, hogy milyen kálvárián megyek keresztül.  Először is mindent ez a kuncsaftja intézett mindent, az ismerősömnek mondta el az infókat, pl.hogy mennyit fogok keresni  és hogy mikor hozzák a dobozokat.  Ismerősöm mindig tájékoztatott engem.  Ez ment másfél évig, hol azért nem jött a munka mert éppen nem kellett munkaerő, hol azért mert eltévedt a futár, stb...  Mivel akkor nem volt sürgős a munka, annyira nem foglalkoztam vele. Aztán múlt év januárban kiderült, az ismerősöm kuncsaftja megtudta, ennek a cégnek a megyei területi képviselője csak hiteleket engem, csak át akart vágni. Egy véletlen folytán ez a dolog eljutott a cég vezetőihez, akik ezt a területi képviselői elküldték, és emailen keresztül felettébb velem a kapcsolatot és így tájékoztattak mindenről.  

 

Kicsivel később az is kiderült, hogy az ismerősöm kuncsaftja is át akart verni engem.  Ezek után a cég vezetői megkérdem, senkinek  ne higgyek el semmit. Szóval innentől kezdve tényleg el kezdtem hinni abba, hogy lesz ebből a munkából valami. Ezek után több száz  levelezés vette kezdetét. Az egész nyarat otthon töltöttük, mert mondták, bármikor jöhetnek hozzám, és nem tudnak előre értesíteni. Sokszor mérgelődtem, mert a gyerekeim itták meg a levét, hiszen őket sem vittem sehova, nehogy lecsússzak a munkáról.  

 overflowing-packages.jpg

Amikor emailben picit rájuk pirított, én voltam a rossz, rám fogták, hogy túl lelkes vagyok... Stb...  Egyetlen egy alkalom volt, amikor elmentünk itthonról, szeptemberben és én megírtam nekik, hogy közbejött valami.  Ezért én hetekig tartó lelkiismeret-furdalás vette kezdetét, mert hát hogy ők már úton voltak hozzám és hát ezek után nem tudják mi lesz. Végül “megbocsátottak” nekem és úgy volt, hogy Pestre fel kell utaznom egy hétre betanulni.  Ebbe  is belementem, pedig apukám akkor már beteg volt, de a férjem megoldottam volna.  

 

Hozzáteszem minden alkalommal, amikor azt ígérték, hogy jönnek, férjem szabadságra ment, hogy legyen, aki vigyáz a két kislányomra.  Szóval három hétig vártam, hogy mehessek Pestre betanulni, be voltam csomagolva. Végül senki sem jött értem. Hogy ne húzzák tovább  szót, utoljára abban maradtunk, két ünnep között jönnek és átbeszélünk mindent és a január ötödikén mehetek Pestre.  Bár a lányaim akkor kezdik az ovit, de ebbe is belementem, a férjem megint vett ki szabit.  Azonban december másodika óta ég emailt sem kaptam.  Ezalatt a hosszú idő alatt életem több munkától, mert rájuk várva nem mertem mást elvállalom.  Viszont apukám meghalt és már égetően fontos munkát találnom. 

 


Annyi lenne a kérdésem, tudnék valamit tenni?  Gondolok itt arra, hogy több száz emailem van, bizonyíték arra, hogy mit ígértek, pl. júliustól fizetést, mert ők maguk írták, hogy nekik ciki, amiért ennyiszer hiába vártam rájuk. Kihez forduljak? Érdemes - e egyáltalán?  Nagyon sok energiát elvitt tőlem a rájuk várás, nem beszélve arról, hogy a gyerekek itták meg a levét. 
Köszönöm a segítséget, remélem nem fogalmaztam érthetetlenül. 
 

 

 

HIRDESSEN SZINTE INGYEN A MUNKAHELYI TERROR BLOGON!

 

index_13.jpg