Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre! Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.

Tiszteletem !

Munkáltatóm tartozik az augusztusban és szeptemberben fiztetendő fizetésemmel.Továbbá  amit eddig dolgoztam szeptemberben+júliusról is 19000 ft-tal tartozik. Júlisban szólt hogy keressek munkát.Keresek.Bérpapírt májusban vagy áprilisban írtam alá. Héten egyik nap mikor elmondta mi a napi teendőm,meghallgattam,tudomásul vettem.Mondtam ok.Most beszéljünk arról mikor kapok fizetést. Akkor az volt az egyik mondata:Örülj hogy dolgozhatsz!Megkérdeztem:Ki szeret ingyen dolgozni ?Júliusban azt mondogatta mondjak fel.Miért én mondjak fel? Mondjon fel Ő ,írja le indoknak hogy nem tud fizetni.Ezt nem akarja megtenni. Jelenleg munkaviszonyban vagyok.Munkáltatóm közös megegyezéssel akar felmondani.

Fizetni nem tud.Fizetési elmaradását azt ígéri feltünteti közös megegyezéskor a papírokon, mondván felszámolásra kerül a cég és a Bérgarancia Alapból majd megkapom az elmaradt béremet.Megindul rövidesen a felszámolás  a cég ellen,főnököm ezt  nyilatkozta. Az a variációt is felvázolták hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom és ezt követően alkalmi munkavállalóival dolgozhatok náluk. Munkám kell , de ilyen fizetési körülmények között se biztos hogy naponta fizetnének.Tudom,akkor nincs mit vesztenem,mert 1 nap nem fizet,másik nap már nem megyek dolgozni.

Mire számolhatok,ha alá írom hogy közös megegyezéssel a munkaviszony megszünését,tényleg megkaphatom az elmaradt béremet a Béralap garanciából? Kérem ezekben a kérdésekben a segítségüket.

Tisztelettel : Gyöngyi

Szia! 160.

§ A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.

 80§(2)17 A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.   Ha felszámolási eljárás indul akkor első körben az elmaradt bért fizetik ki, ha nincs rá fedezet, akkor a bérgarancia alap fizet. Tehát a közös megegyezéssel történő megszüntetésnél is figyelembe vehető az elmaradt munkabér a felszámolási eljárás során. Ha be akarja biztosítani magát, azon kívül, hogy a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntető iratban mindenképpen rögzíteni kell pontosan az elmaradt munkabér összegét, avagy ilyen megállapodást ne írjon alá, hanem mondjon fel (vagy mondjanak fel neki), érdemes megfontolni egy fizetési felszólítás benyújtását a munkáltató felé.  

Erynnis

Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre! Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.

Tisztelt mt!

Alig fél éve kerültem az új munkahelyemre, ez életem második munkája, az előző cégnél két szép évet töltöttem, de nem bírták el a válságot. 24 évesen azt hittem enyém a világ, diplomám is van, nyelveket is beszélek, de sok egykori szaktársammal ellentétben nem akartam külföldön szerencsét próbálni. Ennek prózai okai vannak, felelős vagyok beteg édesapámért, aki olyan szeretetben nevelt, aminél szebbet és jobbat nem is kívánhatnék. Igyekeztem gyorsan elhelyezkedni, a már említett cégnél úgy is éreztem, hogy megtaláltam a számításaimat, de jött a krach és kezdhettem újra az álláskeresést.

A legfőbb szempont számomra az volt, hogy a lehető leggyorsabban biztos fizetéssel rendelkezhessek, amiből magam eltarthatom és amennyire erőmből telik, támogathassam édesapámat is. Így az első állásajánlatot elfogadtam. Cég nevet nem írok, hiszen még mindig itt dolgozom, ugyanakkor annyit elárulhatok, hogy a munkatársaim 80-85 százaléka középkorú nő. Mindez engem egy fikarcnyit sem zavar, vagy inkább zavarna. Ők azok, akiket én irritálom már magával a lényemmel. És ezt az első nap első órájától éreztetik is velem. Nem is kicsit. Mindenfélét pusmognak a hátam mögött, úgy hogy halljam is, meg ne is.

A főnökeimmel teljesen elégedett lehetek, ők tényleg segítőkészek és figyelembe veszik a körülményeket, nem próbálnak zsarnokoskodni, de a kolleginák úgy vettem észre, hogy mindenért engem átkoznak. Ráadásul mára már ott tartunk, hogy szó szerint kiközösítettek. Nem beszélnek velem, levegőnek néznek, és ez még a jobbik eset, vagy éppen gúnyolódnak, személyeskednek. Nem tudom, mi lehet ennek az oka. Igyekeztem elejétől fogva mindenkihez kedvesen, emberségesen állni. Udvariasságra nevelt drága apukám, így sosem voltam senkivel lekezelő, vagy bunkó, sőt, amikor úgy éreztem, hogy ok nélkül bántanak, akkor is igyekeztem megszerettetni magam. De hasztalan volt minden, bármivel próbálkoztam, zátonyra futottam.

Egyetlen egy lány az, akivel közös hangot sikerült találni és az a helyzet sava borsa, hogy ő hasonló cipőben jár, mint én. Ő is egy jó 10 évvel fiatalabb az átlagnál és ő is a kirekesztettek táborát erősíti. Ő is levegőnek van nézve, hozzá sem szól senki. Így próbálunk összefogni, és lelket önteni egymásba. A gond ezzel csupán annyi, hogy nem pontosan ugyanott dolgozunk, mármint helyileg, így nem mindig találkozunk, van, hogy napok telnek el a teljes elszigeteltségben. Tenni ellene pedig nem tudunk. Még az a szerencse, hogy eddig nem nyomta rá a bélyegét a munkánkra ez a légkör.

Igazából azzal is tisztában vagyok, mennyien nehezebb helyzetben kénytelenek evickélni. Rengetegen egyáltalán nem találnak munkát és azt gondolhatják, ez a csitri itt nem tudja hol a helye és csak siránkozik. Nem szeretném, hogy ez a kép alakuljon ki rólam. Nem sírni, panaszkodni akarok, csak elmeséltem, hogy mire képesek egyesek. Máris kicsit jobb lett a kedvem, hogy ezt leírhattam. Ha nem teszitek ki a blogra, hát az sem baj, de én örülök, hogy elmondhattam. És csak az az egy nyomaszt, hogy mindezen dolgok okát egyszerűen nem tudom megérteni. Mert nem szolgáltam rá, hogy én legyek a fekete bárány, mindent elkövettem, hogy ha nem is megszeressenek, mert a munkahely nem a szeretetről és barátságokról szól, de legalább elfogadjanak. Nincs púp a hátamon, nincs két fejem, vagy három lábam, teljesen átlagos nő vagyok, és hiába. Valakinek van valami ötlete, mi lehet a gond?

Köszönettel: Szilvia

maxval, a gondolkodni próbáló birca olvasónk humoros írásával kívánunk nektek nagyon boldog és békés karácsonyt!

Kedves Terrorelhárító Egység!

Feketéné Fehér Farkasella vagyok, harmincas értelmiségi és terroráldozat. Balneológia-kommunikáció szakon végeztem, majd 3 hónapot dolgoztam egy cégnél. Aztán elmentem 11 évre szülési szabadságra, de amikor vissza akartam menni dolgozni, kiderült: a cég már megszűnt, sőt a tulajdonosa meghalt. Szerintem erre nem volt joga, mert vissza kellett volna vennie a helyemre, szóval nem tudom mit tudnánatok nekem tanácsolni, hová forduljak és kiről pereljem le a gatyáját!

De folytatom szenvedéstörténemet. Szóval kénytelen voltam új állást keresni. Szerencsére találtam is egyet, bár sajnos elég rossz állás. Egy rohadt kólcenterben lettem gályarab. Egész nap jönnek a hülye hívások meg az ímélek. Éppen az ember nyugodtan tetriszezik, amikor előugrik egy új ímél valami idióta kérdéssel és ilyenkor azonnal válaszolni is kell az ímélre, még lélegzetvételre sem hagynak időt a rabszolgahajcsárok!

A fizetés meg bezzeg kritikán aluli. Havi 250 ezer bruttó. A cég norvégiai részlegében bezzeg ennek a háromszorosa, szóval kegyetlenül el vagyunk nyomva és ki vagyunk zsákmányolva. Nem értem hol van ilyenkor a szakszervezet, a kormány, az önkormányzat, az adóhivatal és a rendőrkapitányság! Miért nem tesznek semmit???

Adnak még havi 5000 forintnyi ételjegyet. Ez napi 227 forint átlagban minden munkanapra. Mit képzelnek ezek??? Ebédeljek és uzsonnázzak napi 227 forintból? De hiszen ez éheztetés. A múlt hónapban is az egyik kolléga kiesett az iróasztala mögül, egyszerűen éhenhalt! Szerintem a cég tulajdonosait emberiség elleni bűncselekmények miatt be kellene idézni valamelyik nemzetközi bíróságra!

Egyébként szerintem mindenért az Orbán és a Gyurcsány a hibás, utálom őket és velük együtt minden politikust. Náluk jobban csak az összes munkaadót gyűlölöm, mert mind Mercedes 650-essel furikázik és adót csal.

Hát nincs igazság a világon??? Nagyon mérges vagyok és szeretném az összes  munkaadót beperelni, de úgy, hogy még a büdös kölykük játékmackóját is elperlem tőlük!

Szeretettel,

Farki