Megnehezítik az anyák sorsát
Tisztelt Munkahelyi terror blog!
Még csak most találtam rá erre az oldalra illetve erre a történetre, ami szinte teljesen megegyezik a Tóth Krisztina által írottakkal csak pár év elteltével. 2014. júliusában költözés miatt munkahelyet is váltottam méghozzá a Magyar Államkincstárhoz kerültem. Call centeresként dolgoztam 2 hónapot készítettek fel kb. minket mire beülhettünk élesben, júliustól kezdődött a munkaviszonyom viszont szerződést csak október elején írtunk alá. Augusztus elején kiderült hogy terhes vagyok 9 hetes voltam azt hiszem így én sem akartam elmondani még mert próbaidő alatt voltam (6 hónap próbaidő) és féltem hogy elveszítem az állásom. Munkámat dicsérték, azt mondták ügyes vagyok.... Októberben úgy döntöttem lassan el kellene mondanom hogy terhes vagyok mivel lassan kezdett látszani a pocakom (bár még bőven tudtam volna titkolni), de úgy éreztem hogy így fer. Kértem időpontot a főnökömhöz, mert nem akartam titkolózni sem többet hogy miért járok orvoshoz.
Elmondtam, gratulált is és nem tudott biztosat mondani mivel neki is volt főnöke, azt beszéltük meg, hogy írok egy kérvényt, hogy szeretnék maradni, engedélyezzék nekem. Tudtam hogy próbaidő alatt bármikor felmondhatnak de bíztam benne hogy csak nem egy vállalkozónál vagyok "állami cég" , megbecsülik az embert és hát nem kell mást betanítani.... Megírtam a kérvényt, két hétre rá behivatott az igazgató, hogy szeretne beszélni velem, reggel bementem és közölte velem hogy nem vagyok csapatjátékos, mert ők mindent megtettek értem úgymond és én hátba támadtam őket, mert elmondhattam volna a szerződés aláírásakor hogy terhes vagyok (ami igen nem júliusban volt amikor elkezdtük a munkát hanem csak októberben) de én ezt nem tettem hanem aláírtam a szerződést.
Én mondtam hogy sajnálom nem állt szándékomban ez, és nem direkt nem közöltem akkor (ami igaz is, mert pont akkor nem jutott eszembe, hogy most kellene ezt közölnöm és félrehívni amikor kineveznek, hogy köszönöm de bocs terhes vagyok) . Még próbálta nekem szépíteni a dolgokat mintha emberséges lenne és visszaküldött dolgozni, hogy még gondolkozik mi legyen. Körülbelül egy óra múlva újra hivatott már mindenki ott ült és kész volt az összes papírom nyomtatva amiben felmondtak nekem. Nem hiszem, hogy az alatt az egy óra alatt készültek el a papírok.... Ami a legjobban fájt, hogy azonnali hatállyal felmondtak, október 21-én délelőtt mint aki valami bűnt követett el, se a nap végét nem várták meg, se mondjuk azt a hónapot (bár nehezebb lett volna a tudattal tovább dolgozni), azonnal le kellett köröznöm mindenhol, pakolnom és mennem.
Ma már nem bánom hogy így alakult , most várom a második gyermekem és szerencsére pénztől nem estem el, mert meg volt a megfelelő biztosítási jogviszonyom, de nagyon rosszul esik még ma is hogy így bántak velem amiatt mert családot vállaltam (nem szándékosan egy időben az új munkahellyel). Én egyetlen helyre írtam ez ügyben, az ombudsman-hoz de azt a választ kaptam, hogy ez nem az ő hatáskörük és forduljak munkaügyi bírósághoz, de én nem szerettem volna a legszebb időszakomban idegeskedni. Sajnálom hogy megnehezítik az anyák sorsát a gyerekvállalás terén. Kívánom hogy minél kevesebb anya járjon így. Köszönöm, hogy leírhattam ezeket.
Andrea
