Késsel fenyegetőzött a főnököm
Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!
Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, azmhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot
Tisztelt Munkahelyi Terror szerkesztősége!
Lent röviden leírt történetemmel, a Munkaügyi Bírósághoz fordultam, de sajnos nem jól készítettem el a beadványt, s pótlást kértek. Munkahelyemen, munkavégzésem közben, felettesem által történt az esetem, de nem tudtam megjelölni a jogi részt, hogy kit perelek, s mi az ideillő jogi paragrafus.
Segítségüket kérem tisztelettel, hogy a Munkaügyi Bíróság a pótlásomat elfogadja.
A Bíróságtól sérelemdíj megállapítását kértem. Már nem dolgozom ezen a helyen, de az egy év, amit itt töltöttem, mély nyomokat hagyott bennem. Tanúm nincs , csak az esemény után lépett a konyhába egyik munkatársnőm.
Ez év június 19.- én délelőtt, igazgatónőm a konyhán reggelizett, amikor elmondtam neki, hogy a recepciós félhétkor még nem volt készen a reggelivel, szóltunk neki munkatársnőmmel, hogy szeleteljen felvágottat, amíg mi tojást sütünk, s feltöltjük teljesen a büfé asztalt. A recepciós úr, munkaideje lejárta előtt negyedórával kívánt hazamenni úgy, hogy mi dolgoztunk helyette, a munkáját nem kívánta befejezni./ A büfé asztal reggeli feltöltése az éjszaka dolgozó recepciós dolga/
Igazgatónőm erélyesen közölte velem, ha nekem nem tetszik, hogy a recepciósnak segítenem kell a reggel hét órai munkakezdésem előtt, akkor járunk hatra dolgozni. Az igazgatónőm felemelt hangon, erélyesen megkérdezte, kinek szóltam arról, hogy nem volt készen a reggeli, s azt feleltem a nappalos recepciósnak, mert ő volt velünk. --- Az aznap dolgozó recepciós tisztában volt a problémával.
Igazgatónőm a recepciós hölgy neve hallatára kikelt magából, a konyhapulton levő fekete nyelű, kb. 10-12 cm hosszú élű kést megragadta ( a kenyér szeletelő kést) , kb. 4-5 cm – re felemelte a pultról, s dühösen felém tartotta. A konyhapult kettőnk között volt, én a bejárat felől álltam, szemben vele. Döbbenten léptem hátra, hirtelen nem értettem mi és miért történik. Igazgatónőm látta reakciómat, a kést lecsapta a pultra, s feldúltan kirohant a konyhából, azt ordítva, hogy soha többé nem áll szóba velem.
Bementem a fehér mosogatóba, s elsírtam magam. Munkatársnőm, hallotta kint az éttermen túl, az előtérben is a hangokat, de csak ekkor lépett a konyhába. Nem látta, nem hallotta a történteket. Igyekezett vigasztalni, mondtam neki, a tehetetlenség miatt sírok, ő azt felelte, míg hátamat simogatta, hogy: tudom, igen tudom.
Igazgatónőm 2-3 perc múlva visszajött, s ordította, hogy:az éjjeles recepciósnak még nincs gyakorlata a reggeli készítésben, s elege van a szarkeverésből. Mondtam, hogy nevezett recepciós tavaly ősszel dolgozott már a hotelben, több mint két hónapot, mindent tud, s mondtam, hogy én nem keverek semmit. Sosem szóltam, hogy munkaidőm kezdete előtt már dolgoznom kell, segítenem egy recepciósnak, mert tudtam, hogy azok visszasegítik, azt szívesen tettem. Igazgatónőm idegesen távozott a konyhából.
Az ez év június 19. – én történtek okán adtam be felmondásom. Igazgatónőm magatartása, ellenem irányuló viselkedése, teljesen ellehetetlenítette további munkavégzésemet.
Munkatársnőmnek, az igazgatónőtől már július hónap elején tudomása volt arról, hogy a helyemre 2015 július 8 napjáig, nyolc fő jelentkezett . Július elején a jelentkezők közül három hölgyet láttam is.
2015 július 10. napján munkatársnőm hallotta, hogy igazgatónőm ezt mondja a telefonba rólam: Szar ember, szarba veszi a munkahelyét és a munkatársait.
2015 július 12 napján munkatársnőimnek azt mondta rólam, hogy: Szemét, mocskos, aljas módon elmentem betegállományba. Cserbenhagytam a munkahelyem, a munkatársaimat, s nem akar többé bent meglátni.
Kérem tisztelettel, segítségüket, miképpen írjam meg a beadványt, hogy a Bíróság azt elfogadja.Beleírjak - e egyéb megtörtént eseményt vagy sem, s ez esetben ( mivel munkahelyen történt, munkaidőben, a felettesem által), a felettest kell e perelni, vagy a munkáltatót.
Válaszukat, segítségüket Tisztelettel köszönöm!
