Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, az mhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy mit lehet tenni abban az esetben, ha a munkáltató olyan helyzetbe kényszerít bele amiben semmiféle anyagi segítséget nem tudok igénybe venni. Röviden leírom a történetet amiről szó van.

Munkahelyemen árufeltöltő pénztárosi munkakörben dolgoztam. Nemegyszer elég hidegben és huzatban kellett dolgozni, mert hétvégén fűtés nem volt, mondván spórolnak és ha az irodisták dolgoznak csak akkor kapcsolják be a fűtést. A hűtőktől és az osztályokról amik hűtést igényelnek folyamatosan a kasszákhoz árad a hideg télen-nyáron. A hideg és a napi 8, hétvégén 12 órában végzett emelések a kasszában nem tettek jót a bal kezemnek, ezért folyamatosan gyulladásban volt. 2013 februárban egy esés következtében eltörtem a bal könyökömet. A kezem már elég régóta gyulladásban volt és már 2008-ban is kezelték reumatológián a bal vállamat illetve a karomat mert nem tudtam rendesen felemelni és az akkori orvosi diagnózis enyhe gyulladást mutatott ki. Később szintén kezelték a bal karomat a régebbi üzemorvosunk, aki most reumatológus professzor. Szteroidos kezelést alkalmazott a bal vállamra, mert szinte mozdítani sem tudtam a karomat.

2013 októberétől 2014 januárjáig az orvosom vissza kellett, hogy engedjen dolgozni, mert a maximum igénybe vehető táppénz 1 év. 2014 januárjában újabb műtét következett amelyben eltávolították a korábban elhelyezett csavart a könyökömből. 2014 07.29-től táppénzjogosultságom lejárt azóta gyakorlatilag a családi pótlék és a gyerektartás az egyetlen bevételi forrásom. A munkáltatóm megkapta az orvostól az igazolást, hogy fizikai munkavégzésre alkalmatlan és munkáját ellátni képtelen. A rehabilitációs szakigazgatási szerv másodfokon is visszautasított 30%-os egészségkárosodást megállapítva. 2015 06.05-én újabb műtét lesz, amiben eltávolítják a tönkrement rádius fejet és könyökprotézist ültetnek be.

Munkáltatóm a tények ismeretében munkaviszonyomat nem szüntette meg és másik munkakört sem ajánlott fel. Arról nem beszélve, hogy az általam jegyzőkönyvvel felvett 40.000.-ft váltópénzemet havonta kötelesek lerovancsolni és ezt a jegyzőkönyvet velem aláiratni. Ha hosszabb ideig nem állok munkába akkor ezt a váltópénzt jegyzőkönyvvel le kell adni, és a feladásról szóló papírt alá kell írnom. Ezek nem valósultak meg, illetve a váltómat nélkülem adták fel úgy, hogy a trezorkulcsomat én a váltó feladása után meghatalmazással küldtem be a kolléganőmmel. A meghatalmazást nem vették el tőle, hanem a 2007 decemberében kiállított jegyzőkönyvön amin felvettem a váltómat és a trezorkulcsot utólag tüntették fel a visszaadás dátumát. Ez a valóságot nem fedi.

Szeretném kérni ez ügyben a segítségét, hogy ilyen esetben mit lehet tenni. Megpróbáltam nagyjából felvázolni a helyzetemet.

Hirdessen Ön is Magyarország legolvasottabb munkaügyi blogján. A részletekért kattintson!

Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, az mhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot!

Tisztelt Munkahelyi Terror!

A kereskedelem valószínűleg az egyik legkiszolgáltatottabb ágazat munkavállalói részről. Amikor ezt a szakmát választottam, mindössze 18 éves voltam, nem is gondoltam, mibe csöppenek bele. Az első pár évem viszonylag nyugodtan zajlott, még azzal sem volt problémám, hogy az állandóan változó beosztások miatt sem délelőttöm, sem délutánom nem volt soha. Akkor nem éltem meg ezt nehézségként, így az idő múlásával azért azt mondhatom, egyre inkább zavar. Fél éve viszont az egyik vidéki boltunkból áthelyeztek egy óriási budapesti boltba, ez egyébként egy magyar tulajdonú cég, gondolom nem nehéz kitalálni, melyikről lehet szó.

Sok visszássággal találkoztam, az újracsomagolt élelmiszerektől a félig rohadó gyümölcsök értékesítéséig szinte minden előfordul, ami még rosszabb, teljesen természetes. A felvágottakat lecsutakolják, hogy ismét frissnek látszódjon, ami már végképp eladhatatlannak tűnik, azt szendvicsekbe teszik, megmondom őszintén, nem szívesen vennék semmi ilyesmit nálunk. Sajnos úgy gondolom, ez más helyeken is hasonlóan működik és nem egyedi esetről beszélek. Viszont a korábbi boltomban a selejtek megfizettetése a dolgozókkal nem egészen így működött és nem vagyok benne igazán biztos, hogy szabályosan járnak el velünk szemben, ezért is írtam önöknek, hátha tudnak segíteni, ha mással nem, információval.

Többen dolgozunk egy részlegen, előfordul sajnos, hogy hiába figyelünk oda, lejár valami. Egy karton ez, egy zacskó az, a lényeg, hogy már a fondorlatos megoldásokkal sem tudja a cég rásózni a vásárlókkal, ilyenkor pedig a dolgozók pénztárcájába nyúlnak. Azt gondolom, ha tényleg megállapítható a felelősség, akkor mindezzel nem is lenne akkora probléma, csak a módszer kérdéses számomra. Ugyanis ilyen esetekben a vezetőnk felkeres bennünket, megmondja, mennyit kell fejenként fizetnünk, majd szépen beszedi tőlünk a pénzt és le is van zárva a dolog. De semmilyen papírt nem kapunk arról, hogy mi a cég által elszenvedett kárt (többnyire 1-2 ezer ft) kiegyenlítettük. Oda adjuk a hölgynek, elteszi és minden megy a maga útján tovább, de se kézbe nem kapunk erről semmilyen igazolást, sem a bérpapírunkon nem jelenik ez meg semmilyen formában.

Szeretnék érdeklődni, hogy ez így rendben és törvényesen zajlik, megtehetik-e így ezt ebben a formában, vagy mi gondoljuk jól és kellene erről valamiféle papírt, igazolást kapnunk. Mert több, mint érdekes, hogy korábban ez nem így működött, mindent el tudott számolni az előző boltunk is, de itt is régebben. Mostanában azonban nem. Csak hát igen furcsa, hogy csak úgy a boltvezető adott szavára fizetünk, de nem marad nyoma.

Segítségüket és válaszukat előre is köszönöm a magam és munkatársaim nevében.

Tisztelettel,

Gabi

Hirdessen Ön is Magyarország legolvasottabb munkaügyi blogján. A részletekért kattintson!

Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, az mhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot!

Tisztelt Hölgyem/Uram!

3 éve dolgozom személy - és vagyonőrként, az amúgy is kevés fizetésemből havonta 21400 Ft megy el a bérletemre (30 km-es távra), vagyis ez idáig már több száz ezer forintom ráment. Eddig még egy munkavállaló sem lépett fel ez ellen, a legtöbb kollégám autóval jár.

A biztonság kedvéért azért mindig kértem számlát a munkáltatóm nevére, viszont a bérleteket nem tartottam meg. Érdeklődni szeretnék, hogy hogy tudnám elérni, hogy fizessék a bérletemet. Pl ha írok egy kérelmet a munkatörvényre hivatkozva, akkor köteles a munkáltatóm kifizetni nekem? Vagy megteheti, hogy kirúg, amiért " lázadok" ?

Ez esetben, illetve ha önként távozom, perelhetem -e visszamenőleg a bérletre eddig kifizetett összeget kártérítésként? Van- e ennek valami olyan egyszerűbb módja, mely esetben nem kell százezreket költenem egy jobb ügyvédre hanem önállóan is megoldhatom az ügyet. Esetleg valami hivatal, ami kifejezetten ilyen esetekkel foglalkozik?

Illetve van - e jogom kikérni a számlákat a busztársaságtól, bizonyítékként.

Válaszát előre is köszönöm

L.P.

Hirdessen Ön is Magyarország legolvasottabb munkaügyi blogján. A részletekért kattintson!