Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!
Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, az mhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot!
Sziasztok!
Tavaly találtam rátok, amikor az én gondjaim is elkezdődtek, olvasgattam a neten és az oldalatokra jutottam. Most, hogy lezárult egy fejezet az életemben, mert eljöttem a munkahelyemről, gondoltam megírom, miket kellett átélnem. Közepes cég budapesti irodájában dolgoztam másfél éven keresztül, mint asszisztens, az osztályvezető keze alatt. Teljesen jó munkának tűnt és a fizetés is megfelelő volt, így egyből lecsaptam a lehetőségre, nem válogattam tovább.
Kezdetnél úgy láttam, minden úgy alakul, ahogy szerettem volna. hamar belejöttem a különböző speciális szoftverek kezelésébe, emellett mindent elvégeztem, amit a főnököm rám bízott. nagyon kedves volt az elején, d ezt én nem tartottam furcsának, természetesnek vettem. Én is igyekeztem kedves és szorgalmas munkaerőként dolgozni. A kollégák is rendesek voltak, néhányan a lányukként bántak velem, segítettek, amiben szükség volt rá.
A majdnem egy éven keresztül tényleg csak főnökként bánt velem, továbbra is kedves volt, néha túlzottan is. Egy-egy bók, flörtölő szöveg már felhívta a figyelmemet arra, hogy tetszhetek neki, de mindig próbáltam valamivel leszerelni, elütni egy poénnal a közeledését, úgy éreztem, hogy ez a legjobb módszer. És úgy láttam, nem is erőlteti nagyon a dolgot, habár ezek a kedveskedések kezdtek sűrűsödni, de legalább itt még nem volt tolakodó.
Aztán a születésnapomon hozott egy csokor liliomot, és ezzel egyrészt nagyon zavarba hozott, másrészt, amikor adott két puszit az arcomra, borzasztóan kellemetlenül éreztem magam. Megköszöntem, elfogadtam, hogy ne tűnjek nagyon bunkónak, de szégyen és kimondott félelem kezdett kialakulni bennem. Ráadásul még 1-2 hölgy munkatársam is beszólt a virág miatt, igaz, inkább viccesen, mint bántóan, de a megjegyzésükben éreztem azért a nem tetszést. Aztán a Karácsonyi partyn, amelyet egy étteremben rendezett a cég, sokkal rosszabbra fordult a helyzetem.
A buli még jó is lehetett volna és mivel sikeres a cég, kaptunk bónuszt is a vacsora mellé, ezért úgy indultam neki, hogy milyen jó is lesz. Ez volt az első ilyen rendezvény életem folyamán, így mondhatom, vártam is. Persze a kajálás mellett ittunk is, én mondjuk összesen egy koktélt, de a főnököm rettenetesen leitta magát. Ez még mindig nem lett volna nagy gond, ha nem kapott volna el félútón a mosdó felé és nem fogta volna meg a fenekemet, és próbált volna rám mászni. Első pillanatban totál kiakadtam és megijedtem, majd nagyon dühös lettem, de tettlegességig, mondjuk egy pofonig nem mertem elmenni. Viszont ott közöltem vele, hogy ha lehet, szálljon le rólam, mert párkapcsolatban élek (nem igaz) és egyébként is idős hozzám, az apám lehetne és munkahelyen amúgy sem működhetnek az ilyen dolgok. Továbbá azt is megmondtam neki, hogy a jövőben lehetőleg ne tapizzon, ne ölelgessen. Itt nagyon durván elküldött a fenébe, ezt nem idézném, de az volt a lényeg, hogy egy k. vagyok és meg fog kapni, ha tetszik nekem, ha nem.
A karácsonyom elég rosszul telt, egész idő alatt ez a szituáció járt a fejemben, az ünnepek után szabályos gyomorideggel mentem be dolgozni. A főnököm már bent volt, mire beértem, de nem említette a karácsony előtti esetet, elhalmozott egy rakat munkával és én örültem, hogy akkor minden oké, megértette, nem lesz további probléma. Hát elég nagyot tévedtem, mert még aznap beszélni akart velem és a megbeszélés végén természetesen rátért a közös kis „ügyünkre”. Azt mondta, hogyne haragudjak, mert részeg volt, többet nem csinál ilyesmit, de az nem változott, hogy meg akar kapni, és meg is fog. Én újra elmondtam, miért nincs erre semmi esély, de nem fogta az adást. Szerinte én csak kérettem magam és el akarja érni, hogy beadjam a derekam. Miután újra és újra nemet mondtam az ajánlataira – pedig nyaralni akart vinni, belebegtetett fizetésemelést, mindent -, megint dühös lett. A kedvességből pillanatok alatt váltott és fenyegetni kezdett.
A munkám ellehetetlenítését helyezte kilátásba, ha nem engedek és azt is mondta, hogy elintézi, egyel feljebb, hogy a tanulmányi szerződésemet is semmissé tegyék. Végezetül azt is megmondta, hogy konkrétan meg fog tenni mindent, hogy kirúgasson. Ha viszont adok neki egy esélyt, akkor nagyon jó dolgom lesz. Újra ellenkeztem és nemet mondtam. A következő napon már éreztem, hogy nem fogom sokéig húzni, mert tényleg bevetette a kapcsolatait a cégen belül, hogy nekem ártson. Közben pedig elkezdte terjeszteni a kollégák között, hogy a karácsonyi bulin én szájjal kielégítettem és azóta is zaklatom, hívogatom, nem szállok le róla. Persze nem nyíltan mondta ezt mindenki előtt, de a pletykát elhintette és visszahallottam. Amikor rákérdeztem, ezt neki köszönhetem-e, csak nevetett és letagadta. Ugyanakkor ő kezdett el hívogatni és ocsmány dolgokat mondott a telefonba, majd letette. Persze magánszámról, ahogy kell.
Mivel nagyon elegem lett az egészből, februárközepén beadtam a felmondásomat. Más helyre cégen belül nem mehettem volna, itt meg nem akartam maradni ilyen körülmények mellett. Amikor ezt a főnököm megtudta, ismét ordított velem egy sort, majd azt is megmondta, hogy magamnak köszönhetem, soha nem lesz ilyen jó dolgom, mint ott. Persze a felmondási időmet ledolgoztatta, közben megalázott egy tucatszor, ahogy azt kell. Nagyjából minden nap sírtam és semmi mást nem vártam, csak, hogy leteljen az időm.
Azóta egy kis idő már eltelt, most új munkahely után kutatok, már több interjún is voltam és azt hiszem hamarosan sikerül is majd elhelyezkednem. Legalábbis nagyon remélem. Volt főnököm azóta kétszer hívott, ezúttal saját számról. Voltam olyan hülye, felvettem. Mindkét alkalommal kérlelt, hogy menjek vissza, hogy nézzem el neki, amiket tett, elintézi, hogy visszavegyenek és nem fog zaklatni, csak a közelébe legyek és az új asszisztense fele annyira nem jó, mint én. mindkétszer rávágtam a telefont, végül egy barátnőm tanácsára a számomat is megváltoztattam. Azóta nyugtom van szerencsére. Nem tudom, mit kellett volna másként tennem, nem bíztattam a pasit, sőt, mindig kitértem a közeledése elől, mégis nekem kellett eljönnöm. Olvasgattam sokat azóta ezekről a dolgokról és azért eléggé kiborított, hogy más országokban a fele miatt perelik a zaklatókat, nálunk meg rám néztek még ferdén, amiért így jártam.
Ce
