Aktuális olvasói levél 

Megoszlanak a vélemények a minimálbér létjogosultságáról, pláne emeléséről. Úgy néz ki, azonban, jelentősen nem érintené az alkalmazotti létszámot a változtatás, sőt a dolgozói motiváció miatt egy ilyen lépés a 79 ezer forint felett keresőknél is fizetésemeléssel járna - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából készített felmérésből, amelyből a Világgazdaság szemezgetett.

 Az MNB tanulmánya 79 ezer forintból indult ki, a munkavállalók azonban jelenleg 80 ezret követelnek.

Az anyagból kiolvasható, mennyire rugalmatlanok a bérezés terén a magyar cégek és arra is fény derült, milyen konzervatívak a magyar vezetők a részmunkaidős alkalmazással kapcsolatban - fejtette ki a felmérés elemzését végző jegybanki szakember. A hazai vállalatokra jellemző továbbá, hogy elzárkóznak a nominális bércsökkentéstől, amelyet legtöbbször azzal indolkolnak, hogy rombolná a dolgozók motivációját és a munkamorálját.

Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója szerint nem kellene hozzányúlni a minimálbérhez. A vezető úgy véli, a minimálbéresek fizetését inkább egy általános bérfejlesztési megállapodás keretében kellene növelni.

A minimálbér káros is lehet?

A minimálbérrel kapcsolatos legfőbb közgazdasági kritika, hogy csökkenti az alacsony képzettségűek foglalkoztatását - olvasható a Világgazdaságban.

A lap szerint inflációgerjesztő hatása lenne az emelésnek, hiszen kevesen reagálnának leépítéssel egy ilyen lépésre, annak nyomán viszont átlagosan majdnem 10 százalékkal emelnék a minimálbér felett keresők bérét is. E mögött vélhetően az húzódik meg, hogy a vállalatok motivációs szempontok miatt igyekeznek megtartani a belső bérstruktúrájukat - fűzte hozzá a jegybanki szakértő. A cégek elsősorban a nem bérjellegű költségekhez nyúlnának.

Forrás: HR Portal