Lassan már egy éve keresek állást és nagyon szeretnék dolgozni de nem vagyok hülye. Egy újságban olvastam egy álláshirdetést, nosza gyorsan fel is hívtam az illetőt, hogy érdekelne a munka és szeretnék egy kicsit többet megtudni róla, mégis hol van pontosan, mettől-meddig kell dolgozni, bejelent-e, stb.. Közölte, hogy telefonon nem nyilatkozik menjek el személyesen.

Gondoltam, rendben van, nincs messze, miért is ne. Elmentem. Kb. egy jó húsz percet vártam, hogy egyáltalán hozzám szóljon az illető mert "annyira dolgozott", már azt hittem elfelejtette, hogy érdeklődő vagyok. Közölte, hogy nem mondja meg mikor kell dolgozni, menjek el egy próba napra. Én nem adtam fel továbbra is kérdezgettem, mégis mettől meddig kellene dolgozni, mert ha reggel látástól este mikulásig akkor itt sem vagyok mert két gyerek vár otthon és nem tudok 12 órát dolgozni "csak" 8-at (ez a fajta "fogyatékosságom" sajnos sehol sem tettszik senkinek sem, majd ha gyerekek már nem lesznek kicsik ez meg fog szűnni, de addig "megváltozott" munkaképességű vagyok), erre a válasz az volt, hogy itt mindig van tennivaló.

Közben egyre több érdeklődő toppant be a kis helyiségbe, és jött a következő sarkalatos kérdés, bejelent -e: "egyelőre nem, mert sokszor pórul jártam, bejelentettem és 1-2 hónap után itthagytak" ez volt a válasz. De mégis mennyi idő múlva jelentene be, mivel én nagyon szeretnék dolgozni?

"Hát, egyenlőre jöjjön el a próbanapra".
Ezek után otthagytam. Szeretnék dolgozni, egy helyen ahol bebizonyíthatom mire vagyok képes még így gyerekes anyaként is, egy normáli munkahelyet szeretnék ahol biztosítva van az hogy amit elvárnak tőlem ahhoz megvan a megfelelő háttér.

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre küldheted!