Üdvözlöm!  A nevem Eszter, és tanácsot szeretnék kérni munkaügyben.  Július hónapban 5 napot dolgoztam gyermekfelügyelőként egy családnál ahol 2 kisgyermekre vigyáztam.  Korábban már egy hónapot dolgoztam náluk, akkor 1 gyerekre vigyáztam, mostam főztem és egész nap  takarítottam, volt,hogy napi 10-12 órát is, mert nagy koszban élnek, és mentem a másik gyerekért is az  óvodába.

45 ezer Ft-ban állapodtunk meg amit ki is fizettek.  Majd még májusban 3 órát takarítottam náluk, 500 Ft-os órabérrel amit meg is kaptam.  Most viszont csak gyermekfelügyelőként mentem el hozzájuk, ennek ellenére mosogattam , főztem is, és  takarítottam, mert a hygénie-és feltételek nem voltak adottak. Szóbeli megállapodást kötöttünk ennek a  házaspárnak a férjével.Én most is 500 Ft-os órabért kértem, de a 6. nap elején amikor a szemétből kellettvolna kiválogatnom a nagyobbik kislánynak a kis papírjait, amit az apuka megmutatott nekem, hogy, hogy  kell csinálni, kipattant egy vita, amibe az anyuka is beszállt.

Kiderült, hogy nem akarnak kifizetni, én meg  hazamentem.Azóta se kaptam semmit. Azt írják facebook-on, hogy adjak számlát , akkor majd fizetnek.  Az az érzésem az apuka valamit szándékosan félreértett.     

Azt hallottam bejelenthetem őket az APEH-nál, mert napi 700 Ft-ot kellett volna fizetniük utánam az állam  felé,mert ha hivatalosan akartak volna engem alkalmazni, mint munkanélkülit, akkor be kellett volna

  jelenteniük engem.  Én úgy tudom minimálbér alatt nem vagyok adóköteles.  Milyen lehetőségeim vannak ebben az ügyben?  

Köszönöm válaszát. Eszter

Kedves Eszter!  

Mivel Ön nem vállalkozóként végezte a háztartási munkákat - legalábbis leveléből ez derül ki -, sem számlaadási, sem más kötelezettsége nem volt ezzel kapcsolatban. A foglalkotatónak viszont kötelessége lett volna bejelentenie a NAV-nál, hogy háztartási alkalmazottként foglalkoztatja Önt, továbbá havi 1000 Ft úgynevezett "regisztrációs díjat" kellett volna fizetniük Ön után. A jövedelem, amit Ön a háztartásban végzett munka után kap. adórendszeren kívüli keresetnek minősül, tehát Önnek sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik ezen jövedelem után.  Én egy írásbeli fizetési felszólítást javaslok a fentiekre hivatkozással - ezek a 2010. évi XC. törvényben találhatóak egyébként -, majd ha ez eredménytelen, úgy fizetési meghagyásos eljárás indítását, amelyet bármelyik, Önhöz közeli közjegyzőnél tud kezdeményezni.   

Üdvözlettel:  Erynnis

A folyamatos stressz a gyárban poszthoz szeretnék hozzászólni és a kommentelőkhöz, akik szerint a 11 óra pihenés két műszak között az MT és a józan ész szerint is elegendő. A nyáron lesz ötödik éve, hogy hasonló helyen dolgozom. A szerződésem két havonta van hosszabbítva, és mint a messiást, úgy vártuk az ötödik év lejáratát, mert vagy szélnek eresztenek minket, vagy végre felvesznek határozatlan időre. Csak közben a mi agyoniskolázott vezetőink elmentek a teszkóba, és leültek reggelizni a teszkós vezérrel, ahol megszületett az új MT, ennek következtében az öt év letelte után is alkalmazhatnak ebben a két hónapos bizonytalanságban.

 
Ennyit a biztonságról.

Hozzáteszem, hogy a 64.000 forintos fizetésből az ember nem akar és nem is tudna milliós lakáshitelt felvenni, havonta félretenni sem, de még Cetelemes hitelt sem kap egy olcsó 60.000 forintos hűtőre, mert a szerződése határozott!

Ami a körülményeket illeti. A kezünkben lévő ízületek egy 60 éves emberének felelnek meg, az olcsó, 40-50 éves székeken a hátunk, derekunk fáj, és meggörbült, télen a fűtőtestek pedig a dekoráció elemét képezik. Nem, nem lehet gyufafej nagyságú szegecseket kesztyűben megfogni, Vastag pufi dzsekiben ládákat cipelni.
A munkahely a város szélén van, és a munkaidő után 5 órán keresztül lakott területre bejutni nem lehet csak gyalog.
A túlórákat nem bejelentik, és lehet rá jelentkezni, hanem rád néznek, és közlik, hogy telefonálj haza, mert ma késő este vacsorázol csak. Persze lehet nemet mondani, és jó szélesre tárják az ajtót.

Szabadság? Ugyan kérem! Évente kétszer áll le a cég. Augusztusban 10 napra és karácsonykor 10 napra. Csak annyi szabit lehet kivenni, ami ezután a 20 nap után marad. Az mennyi is?

Bár felvesznek kisgyerekes anyukákat, de azok jószerivel egy hónap után feladják. Nem is csoda. Én gyerek nélkül hazamegyek és két órán keresztül csak vegetálok.

Ami a fizetést illeti. Munkaidő keretben vagyunk, vagyis a túlórákat 3-4 havonta fizetik csak ki, de előtte megpróbálják ráerőszakolni, hogy inkább szabadságban csúsztasd le, amit aztán nem adnak ki. Így dolgoztam én tavaly a cégnek teljesen ingyen a szabadidőmben. Ismét lehet háborogni, az ajtó tágra nyílik.

28 éves vagyok. Szeretnénk már gyermeket a férjemmel, de kevés az esélyem a gyedre. Ezzel a kéthavi hosszabbítással csak azt érném el, hogy nem hosszabbítanák meg. Egy kismama megpróbált végig dolgozni, mondván ne vesszen el az ideje, de 7 hónapos terhesen télen olyan kismedence gyulladást kapott, hogy az utolsó két hónapot kórházban töltötte. Természetesen a teszkóban erre is születhetett megoldás, mert a munkáltató pofátlan módon letagadta, hogy tudott  terhességről, így minden joga megvolt az elbocsájtásra.
Ami pedig feltette az íre a pontot nálam, az egy két héttel ezelőtt történet. Tragikus.
A céghez nem vihetünk be telefont, így a kolléganőm már eleve azt írta be az ellenőrzőjébe a lányának, hogy napközben a cég vonalán érik el. Ez a HR-es irodájában csörög. A kisasszony egy teásbögrével a kezében leballagott a csarnokba, odaszólt a mellettem ülőnek, hogy a kórházból hívtak, valami baj van a lányoddal, a szünetben gyere fel az irodába és telefonálhatsz. ( még másfél óra volt a következő szünetig)  Nem teketóriázott, (nem hagyhatjuk el a helyünket) felállt, és elviharzott. Csoportvezetőm azonnal jött a füzettel, és szorgalmasan körmölt, én meg a sajátom mellett átvettem az ő helyét is, és a jobb oldalon lévő is bekapcsolódott, mert annyira gyors a szalag, hogy a saját műveletünkre is alig jut idő.
Munka után az öltözőben a következő sms fogadott.
" Enci meghalt!! Azt mondják szívleállás. Szólj, hogy a héten nem megyek."
Visszamentem a csarnokba, szóltam a csoportvezetőmnek, de nem mondtam el a teljes történetet, csak azt, hogy baj van a lányával, és a héten nem jön. Kérdezte, hogy táppénz? Mondtam, hogy nem tudom, holnap reggelre kiderítem.
Munka után a kolléganőmhöz mentem, Még szegény fel sem fogta, hát még az ügyintézés áradat. Mondtam neki, hogy szóltam, és hogy menjen el táppénzre, mert nincs szabija, a fizetetlen szabi pedig nálunk állam ellenes bűncselekmény. A háziorvosa már nem rendelt.
Másnap reggel bementem, és mondtam a HR-es nőnek, hogy mi a helyzet, jár ilyenkor 3 nap ha jól tudom. Arra írják be ha nincs szabija.  Előrehajolt, két kézzel belekapaszkodott a filteres teásbögrébe és azt mondta hozza be a halottit.
A halotti bizonyítvány kiállítása morbid módon attól függ, hány holttest vár boncolásra. Apunál már másnap kiadták, de van ismerős akinek csak 3 nap múlva.
Nem ragozom tovább a történetet, igazolatlan távollét miatt kirúgták.

Mégis mit lehet ilyenkor tenni? Hiszen az MT szerint a munkáltató jogosan járt el minden esetben. Üzenni nem lehet, hogy nem megyek, kirúghatnak terhesen határozott szerződéssel stb...
Azt mondják ami nem öl meg, az megerősít. Én ezt nem így érzem. Csont sovány vagyok, fáj mindenem és a városban esélyem sincs más munkahelyre. A férjemnek itt van fix állása, a költözés esélytelen. Nem akarunk külföldre menni, de én így további 35 évet nem vagyok képes ledolgozni!

Ha legalább fűtés lenne, és normális szék, némi tolerancia az ember leszarná a fizetés alacsonyságát. De így???


Köszönöm a lehetőséget.

Tisztelt Blog!   

A problémám a következő. 2013. februárjában kezdtem el dolgozni egy turisztikai cégnél, mint személyi asszisztens 8 órában. A bérem úgy volt meghatározva, hogy volt egy fix+ jutalék. Eleinte semmi probléma nem volt, mígnem májusban problémák adódtak a bérem kifizetésével. Ez konkrétan utána minden egyes hónapban problémát jelentett a főnökömnek. Mivel ez egy kis cég, így alkalmazott csak én voltam egyedül, meg persze a volt főnököm. Amikor ezt szóvá tettem (mármint a bérem csúszását) közölte, hogy nem tud mit tenni, ez van. Mivel egyedül tartom fenn magam, és albérletben is lakom, nem tehetem meg, hogy csússzak az albérlet kifizetésével, mert a főbérlő 2 nap csúszásért is hatalmas patáliát csap. A válasza az volt, hogy akkor max. visszaköltözök a szüleimhez.

Volt, hogy a június havi fizetésem utolsó 20 ezer Ft-os részletét, július 31-én kaptam meg.   Többször összekülönböztünk a volt főnökömmel, többek között azon is, hogy 4 órába jelentett be a 8 óra helyett, illetve a járulékokat sem fizette utánam. Sem a betegszabadságot (összesen 5 napot voltam betegszabin a fél év alatt), sem a fizetett szabadságot nem fizette ki, mondván, hogy őt nem érdeklik a jogszabályok, ha nem megyek be, azt a napot nem fizeti ki.  Megelégelve a fenti állapotokat július 11-én beadtam a felmondásomat. Mivel nem volt meg az egy évem, így a felmondási idő 15 nap volt. Ezt le is töltöttem. Úgy beszéltük meg, hogy augusztus 9-én megyek az utolsó fizetésemet felvenni, a kilépő papírokkal együtt. El is mentem, erre közölte, hogy mivel július első hetében betegszabin voltam (Gyomorfekélyt kaptam a stressztől, ettől függetlenül, a pénzkiesést elkerülve otthonról is dolgoztam. Táppénzes papírt kértem az orvosomtól, de a volt főnököm nem fogadta el.), ezért az egész hónapot 6 órában számolja el!


Természetesen ezt nem fogadtam el, mivel jogtalanul több tízezer forintos kiesést jelentett volna. Aznap (tehát aug. 9-én), sem a kilépő papírokat, sem a teljes fizetésemet sem kaptam meg. Ezután sűrű anyázós e-mailek következtek (főleg az ő részéről), nem volt hajlandó elfogadni, hogy nincs igaza. Legvégül sikerült kiharcolnom, hogyha nem is a teljes összeget, de egy kicsivel többet kapjak meg az ő általa meghatározott bér összegén felül. Augusztus 14-én vettem fel a maradék fizetésemet, ám a kilépő papírokat még mindig nem tudta odaadni, mert a könyvelő szabadságon volt.   


A fő probléma az, hogy azóta folyamatosan ígérgeti, hogy megkapom a papírokat, de semmi sem történik. A mai napon küldtem neki egy e-mailt, hogy mégis mikor szándékozik eljuttatni hozzám, mivel augusztus elseje óta nem dolgozok ott és ma szeptember 10-e van. Pár órával később jött is a válasz, hogy a könyvelője nem hajlandó megcsinálni a papírokat, amíg a volt főnököm nem fizeti ki. (Ezt azért is nehezen hiszem el, mivel egy könyvelőnek tudnia kellene, hogy milyen következményekkel járna egy ilyen eset.) Mivel nincs pénze, nem tudja a könyvelőt kifizetni sem, így nem tud mit tenni. Sajnos ismerem annyira ezt az embert, hogy kinézzem belőle, hogy kicseszésből is késlelteti a dolgot, tehát vagy kamuzik, vagy szimplán nem érdekli.  


A kérdésem a következő:  Ebben az esetben mit tudok tenni? Mivel lenne már új munkahelyem, ahol kérnék a papírokat, azt sem tudom elintézni. Ha az APEH-nál jelentem az esetet az eredményhez vezetne-e, vagy a Munkaügyi Bíróság lenne a megoldás?   Mihamarabbi válaszukat előre is köszönöm!


Kedves Levélíró!


Az Mt. vonatkozó szabályai szerint legkésőbb az utolsó munkában töltött napon, vagy a munkaviszony megszűnésétől számított 5 munkanapon belül köteles a munkáltató kiadni a jogszabályban meghatározott igazolásokat az Ön részére - Önnek pedig ezzel kapcsolatban irat-megőrzési kötelezettsége van, illetve be kell mutatnia azokat az új munkáltatójának.

A kötelezettséget a munkáltató vonatkozásában az adózás rendjéről szóló törvény (is) előírja, elmulasztása pedig bírságot von maga után.


Azt javaslom Önnek, hogy írásban, ajánlott tértivevényes levélben szólítsa föl a munkáltatót az iratok kiadására azzal, hogy felhívja a figyelmét az Art. szerinti mulasztási bírságra. Egy ilyen levéllel ugyanakkor saját magát védi be, hogy mindent megtett az iratok kiadása iránt.


Üdvözlettel:
Erynnis