Tisztelt Munkahelyi (T)error!  

A helyszín egy álmos vidéki kisváros szociális intézménye. Általában mindenki ismer mindenkit (ahogy ez az ilyen helyeken lenni szokott), ebből is következően a postás pedig jófejségből a delikvensek munkahelyére viszi ki a leveleket, hogy ők minél hamarabb kézbe vehessék azokat. Azonban, mivel ezek a levelek először a vezető asztalán landolnak, előfordul, hogy ő felbont egy-egy villany-, víz-, telefonszámlát, esetleg bankszámlakivonatot, amik a dolgozóknak, vagy a dolgozókkal egy címre bejelentett közeli hozzátartozóknak érkeztek.

Tehát olyanokét is, akiknek semmi köze az intézményhez. (Most azt ne feszegessük, hogy a dolgozók leveleihez sem lenne semmi köze amúgy.) Aztán elintézi egy bocsika, elnéztemmel. Utólag viszont, amikor a postásnak jelezték a problémát kiderült, hogy a postás külön fel is hívja a vezető figyelmét, hogy kinek érkezett még levele. Tehát koránt sem lehet véletlenről beszélni, meg egy kicsit amúgy is "túl sok a véletlen". (

Arról már szinte felesleges is lenne említést tenni, hogy újabban a számlaleveleken már a feladó logója alatt található a címzett is, öles fekete betűkkel).  Azon kívül, hogy ez a pofátlanság csimborasszója, mit lehetne tenni a helyzet feloldására? Elvileg a postás már tudomást szerzett az esetekről, így már kézbe fogja adni a leveleket. Vajon banktitok sértéséért lehetne feljelentést tenni?  

Üdvözlettel: V. T.

Tisztelt Mt!

A párom 2 hónapja dolgozik egy Spanyol székhelyű ruházati cégnél melynek több üzlete is található nagyobb plázákban. Kezdőként már az első hónapban olyan feladatot kapott amit életében nem tanult, nem is tanították neki de rákötelezték. Most 2 hónap elteltével minden este amikor dolgozik (20órás részmunkaidős) kasszát kell zárnia és az üzletvezető megmondta neki hogy összesen fél órát kap a feladatra (azt tudni kell hogy 1 kassza lezárása fél óra) de ő folyamatosan úgy kapja hogy mind a 2 kasszát neki kell zárnia mert a fönöke mindig úgy csinálja hogy csak ő maradjon estére aki tud zárni.

 Még annak ellenére is hogy a beosztása szerint nem kasszazárósként van beosztva aznap, de az adott napon felhívják hogy tovább kéne maradnia és kasszát zárni, persze ő olyan tipus aki megteszi de amikor telefonban rákérdez hogy 1 vagy 2 kasszát kell zárnia és azt mondja a felettese hogy csak egyet, de amikor eljön este az ideje akkor pedig közli vele hogy mégsem egyet hanem mind a kettőt neki kell ráadásul mindezt a munkaidején kívül ez már felháborító.

Nagyon szépen kérem ha tudnak erre valami megoldást vagy esetleg ütközik ez bármiféle joggal vagy törvénnyel segítsenek!!  

Tisztelettel: Egy aggódó Barát.

T. Címzett!  

Azzal a kérdéssel, problémával fordulok önökhöz, hogy a béren kívüli juttatást a munkáltató beleépítheti a fizetésembe? Kereskedelemben dolgozom, nálunk ez úgy ,,működik,, pl ha összesen dolgozok 194 órát egy hónapban és azt beszorzom a mostani órabéremmel ami 560Ft, 108.640 Ft kellene kézhez kapjak + a 10.000Ft Sodexo +8.000 Ft Erzsébet utalványt ami ugye béren kívüli juttatásnak számit.  Ez összesen  108.640Ft+ 18.000 Ft cafetéria. A  Munkaszerződésemben is így van feltüntetve, hogy bruttó 114.000 Ft + béren kívüli juttatásnak a 10.000 Sodexo és 8.000 Erzsébet utalványt kapjuk.

A valóságban ez így néz ki: 108.640 Ft-ból levonják a 18.000 Ft kajajegyet így az átutalt fizetésem amit ténylegesen kézhez kapok: 90.640 Ft !! ÉS! ehhez még a tárgyhó 10.-e UTÁN!! (Kb egy héttel) kiküldik a kajajegyeket is.  

Az lenne a kérdésem hogy ezt így lehet,jogszerű? Vagy ebből az következik, hogy 10 hónapja mióta a cégnél vagyok minden hónapban megkárosítanak 18.000 Ft-al? mellékesen megjegyezném az állítólagos bérpapíromon (ami egy jogász szerint sem számít annak mert összevissza kuszaság) költségtérítés alatt fel van tüntetve béren kívüli juttatásként a  18.000 Ft kajajegy majd lejjebb az adók járulékoknál pedig Visszavonás címszó alatt le van vonva a 18.000 Ft.  

Válaszukat előre is köszönöm  

Üdvözlettel Vivien

Kedves Vivien!  

Az Ön által feltett kérdésben a törvény - és a hozzátartozó indokolás - egyértelmű:   

154. § (1) A munkabért - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - forintban kell megállapítani és kifizetni. EKommentár  (2) A munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.  A munkabér általános jogi fogalmát a törvény nem határozza meg. Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok

 (Mt. 12. §) alkalmazása szempontjából tartalmaz ugyan az Mt. egy meghatározást, amely szerint munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás. Ez a meghatározás azonban csak az egyenlő bér elvére vonatkozik.  A munkabért általában forintban kell megállapítani és kifizetni. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha  a) arra jogszabály felhatalmazást ad, vagy  b) a munkavállaló a külföldön történő munkavégzés ellenértékeként kapja a munkabért.  Természetbeni munkabér megállapítására nincs lehetőség, a munkabér minden esetben pénzbeli juttatás. A munkabér nem fizethető utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában sem. Az Mt. alapján tehát nem minősül például munkabérnek az Erzsébet utalvány, vagy a SZÉP kártya, csak az egyenlő bér elvének alkalmazása szempontjából.  A törvény további rendelkezéseit egybevetve megállapítható, hogy legalább a garantált bérminimumot készpénzben kell kifizetni, továbbá az is, hogy ettől eltérni a munkáltató és a munkavállaló ilyen megállapodása esetén sem lehet.   

Ugyanakkor a gyakorlattal tisztában vagyok, a legtöbb cég igyekszik kompenzálni a bért terhelő költségeit és a leírt esethez hasonlóan "sakkozni" a cafeteria jegyekkel.

 Üdvözlettel:   Erynnis