Munkahelyi (T)error

2013.máj.30.
Írta: Despota 1 komment

Feljelentéssel fenyeget a volt főnököm

Tisztelt Cím! 

 

Szeretném érdekes esetemet ismertetni, és tanácsot kérni.  Egy nyíregyházi pályázatírónál dolgoztam kb. fél évet.  2012 augusztusától, ez év januárjáig. A felmondást én kezdeményeztem, mert szerettem volna saját vállalkozásban dolgozni, és elérkezettnek láttam az időt, hogy saját lábra álljak. A folyamatban lévő ügyeket átadtam - ahogy a vezetőséggel megbeszéltük - a cég többi erre kijelölt alkalmazottjának. Kb. 3 héttel a felmondás után megkeresett egy a cégnél megismert ügyfél, hogy nem tudok-e valamit az ügyükről, ugyanis akinek átadtam, még csak nem is kereste őket. Én mondtam, hogy már nem dolgozok a cégnél, ami tudomásul is vett.

 

Mivel aggódott a pályázata miatt, abban maradt a saját igazgatójával, hogy nem céghez ragaszkodnának, hanem ahhoz a személyhez, aki foglalkozott az ügyükkel, tehát felkértek engem a munkára. Annak a cégnek ahonnan eljöttem nincs szerződése az ügyféllel. Az ügyfél felhívta a régi cégemet, hogy velük nem kívánnak együtt dolgozni.

 

Erre a volt főnököm elkezdett fenyegetőzni, hogy jogi útra tereli az ügyet. Megnéztem a felmondásomat, az egy egylapos rendes felmondás, amiben nincs semmilyen különös rendelkezés (a információ-titokvédelemre gondolok).  Amennyiben ők keresnek meg, hogy dolgozzunk együtt, és elvállalom, akkor milyen jogi következményei lehetnek? A volt cégnek sincs szerződése, és nekem sincs, az egész pályázat csak előkészítés alatt volt.  Közben kiderült, hogy nem is lesz megrendelés, mert az ügyfél nem pályázik, amivel együtt megérkezett az ügyvéd által írt fenyegetés, hogy feljelentést tesz.  Lehet ennek valami következménye? 

 

Üdvözlettel: Zoltán

 

Kedves Zoltán! 

 

Amennyiben nem volt Önök között érvényes versenytilalmi megállapodás, úgy gondolom, hogy csak fenyegetőzésről van szó - nem hinném, hogy elmennének a perindításig.  Versenytilalmi megállapodás az Mt. szerint:  

 

228. § (1) A felek megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

 

 (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót - elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.   Mivel a leveléből nem derül ki, hogy ilyesmiről lenne szó, továbbá - feltételezem - ellenértéket sem kapott ezért a munkáltatójától, nem gondolom, hogy jogosan indíthatnának pert.   

 

Üdvözlettel:   Erynnis

Normálisak az ilyen emberek?

Kedves Munkahelyi Terror Blog! 

 

A történetem hasonló a legutolsó levél írójáéhoz. Egy hónappal ezelőtt interjúra hívtak egy budai könyvelőirodába, titkárnőt kerestek tapasztalattal és folyékony angol nyelvtudással.  Megjelentem az adott időpontban, háromnegyed óra várakozás után fogadott a főnök, egy nagyon nagy dumás, nyers modorú "úriember". Elmondta, hogy sürgősen kell neki az új munkatárs, ő nem tud jól angolul, ezért kell a leendő munkavállalónak tudnia, majd elmesélte a családi dolgait, a kutyájával való viszonyát és nyugtázta, hogy nagyon jól elbeszélgettünk. Állította, hogy a  héten még hívni fognak, mert be kell menni próbamunkára, hogy lássa, mennyire illik bele a jelölt a csapatukba. A fizetésről annyit mondott, hogy a próbamunka végén kiderül mennyit ad, ha tetszik jó, ha nem, el lehet menni.  Azon a héten nem hívtak.

 

Gondoltam megkapta más az állást. Két hét múlva küldött egy e-mailt, se megszólítás, se semmi, csak annyi állt benne, hogy lenne-e kedvem két nap múlva 9-14 óráig próbamunkára menni. Naná, nincs munkám, persze, hogy megyek, meglátjuk mi lesz belőle.  Két nap múlva ott voltam a megbeszéltek szerint. A könyvelő hölgy fogadott, főnök sehol. Mondta, hogy nemsokára jön valaki, aki megmutat és elmagyaráz mindent, illetve közölte, hogy rengeteg a dolga, sajnos nem tud velem tovább foglalkozni.  Tíz óra magasságában megjelent egy fiatal lány, akiről kiderült, hogy a vezető lánya, és igazából a papának 5-6 cége van, konkrétan a "könyvelős" az ő reszortja. Autodidakta módon sajátította el a szakma rejtelmeit, régebben ő volt a titkárnő. Ezután elment kávézni, majd lezavart vagy 10 telefont az apukával, mert összeomlott az irodai levelezőrendszer. Mint kiderült nem lett befizetve a havi díj, letiltották a szolgáltatást..... 

 

Mindezek után elmesélte, hogy mi lenne az új titkárnő feladata. Semmi extra, ennél jóval összetettebb feladatokat láttam el eddig. Miután kifogyott a szóból, zavarban lett, hogy mit fogunk ott csinálni délutánig. Előkapart pár számlát, ezeknek az iktatásában segítettem neki, sőt, felajánlottam, hogy elvégzem a maradék melóját, mert neki el kellett mennie a városba. Közben megjött a papa, aki egy szót nem szólt hozzám, megmelegíttette az ebédjét a könyvelő hölggyel, jól leszúrta amiért nem lett elég forró a kaja, telefonált kettőt és elhúzott se szó, se beszéd. Annyit még megkérdezett tőlem, hogy milyen módon tud a telefonjáról képeket feltölteni a számítógépére? Mondtam, hogy adatkábellel, ha nála van a töltő meg lehet oldani, mert az okostelefonoknál ez már így megy. Ezek után köszönés nélkül elviharzott.  Engem beinvitáltak a könyvelő irodájába, hogy ott várakozzak. Ültem szép csendben egy óra hosszat. Kettőkor azt mondta a hölgy, hogy szerinte hazamehetek, mert hát eddig szólt a megállapodás, majd hívnak. 

 

Kérdezem én, normálisak az ilyen emberek? Behívlak próbamunkára, de ott sem vagyok, és akire rábízlak, ő is otthagy, hogy ücsörögj ott, mint egy idióta. Ez a hozzáállás enyhén szólva elég amatőr, vagy inkább retardáltságra vall. Őszintén szólva nem ilyen cégekhez vagyok szokva. Tapasztalatnak viszont zseniális volt. 

 

Üdv: Winnie

Embertelen, ami itt megy

Üdv!

 

Egy rövid bevezetövel kezdeném a problémám. Január 4-én volt 3-éve hogy elkezdtem dolgozni a Lidl-nél. Elötte való decemberben volt az interjú és a szerzödés kötés,az elején minden szépnek és jónak látszott,elöadták magukat mint a legjobban fizetö családbarát munkahely. Nagy lelkesedéssel és örömmel indultam neki az új munkámnak,nagyon biztam bennük,de utólag bánom.Ugy vettek fel hogy kezdetben 6-órás majd késöbb 8-órás leszek,ebböl semmi nem lett 6-órás maradtam végig.Majdnem 8-hónapon keresztül Szentendrére kellett járnom,ami napi közel 4-óra utazást jelentett oda-vissza,az utazás költségeit is csak ritkán számolták el.

 

Ezután itt a városunkban lévö lidl-üzletbe raktak át elöször mint bolti dolgozó,késöbb mint föpénztáros,ez már félig vezetö beosztás.Itt nagyon durva a helyzet,a dolgozókkal minösithetelenül bánnak,2-vagy max 3-emberes müszakok vannak,egy ember kb 2-3-ember munkáját végzi el,a szüneteket amit ledolgoznak szinte soha nem vehetik ki,van olyan hogy a délelöttös fél 2-vagy 2-elött nemhogy reggelihez kajához sem jut mert annyira hajszolva vannak,és ha nem teszik dolgukat repülnek.Volt 2-munkaügyi ellenörzés is emiatt de ott is hazudni kényszerültek,féltve állásukat.

 

Embertelen ami itt megy.Most 5-embertöl váltak meg mindenféle mondvacsinált ürüggyel,végig dolgozták a müszakot behivták az irodába és eléjük tették a papirt.Volt akit csak azért mert nem mondta hogy kellemes ünnepeket.Én már éreztem hogy én is el leszek küldve,mert decemberben már elég furcsák voltak,mikor müszakot kellett irányitanom akkor nem engedték felütni a pótlékomat(ami arra a napra jár amikor müszakot viszek)vagy ha felütöttem kitörölte a bv.Igy 5-napot dolgoztam pótlék nélkül sima alap bérért holott a szerzödésemben benne volt hogy azokra a napra jár.Január elején elküldtek pihenöre hogy lecsússzam a plussz órákat,ekkor még nem tudtam hogy mi lessz,15-én mentem reggel dolgozni végigvittem a müszakot azután jött a területis és közölte hogy nem kivánnak velem tovább dolgozni,igazából nem is tudott konkrét indokot mondani.elövette a közös megegyezéses papirt és közölte hogy vagy aláirom vagy felmondást ir olyan indokkal hogy nem tudok vele elhelyezkedni.

 

Hirtelen leblokkoltam és aláirtam,már tudom nem kellett volna.Ez arra ment ki hogy ne kelljen végkielégitést fizetniük,ami járt volna egy hónapi bér. Én tudom hogy csak annyi hibám lehetett hogy decemberben mertem szólni hogy változtassanak a beosztásomon mert 8-hónapja folyamatosan délutánra voltam beosztva hétvégéken is,a családomat alig láttam,mindig csak igérgették hogy lessz váltóm és nem kell igy dolgoznom de nem tartották be,én meg besokalltam és szóltam érte,hát ez nem tetszett nekik.A munkámat mindig elvégeztem,a 3-év alatt betegállományban sosem voltam,mégis ez lett a vége.

 

Azóta már elhelyezkedtem másik munkahelyen,de nagyon bánt ez a dolog.Megsértettek megaláztak kihasználtak sorolhatnám,magát a lidl munkahelyet nem kérném vissza mert meg undorodtam tölük,de azt azért szeretném tudni tehete-e valamit? Még feruár 15-ig benne vagyok a 30-napos fellebezési idöben,tudom-e utólag kérni a decemberbe elúszott pótlékjaimat illetve a végkielégitést kérhetem-e? Válaszukat elöre is köszönöm.

 

Üdv: Mónika

 

Kedves Mónika! 

 

Sajnos, mivel aláírta a közös megegyezést, gyakorlatilag már semmit nem kérhet és a perlési jogáról is lemondott.  Gyakori az ilyen történet a blogon (a munkáltatók előszeretettel kényszerítik fenyegetéssel a közös megegyezés aláírására a munkavállalót) és mindig mindenhol elmondjuk, leírjuk, hogy ne írják alá a közös megegyezést, csak akkor, ha az a törvényben biztosítottaknál több előnyt nyújt! 

 

Üdvözlettel:  Erynnis

süti beállítások módosítása
Mobil