Tisztelt MH Terror blog!   

Még 2010 decemberében elhagytam a régi munkahelyemet, mert fizetések megcsúszásával felhalmozott 4 hónapnyi ki nem fizetett munkabért.   Közös megegyezést írtunk a főnökkel, hogy ha nem tud fizetni, akkor legalább a munkaügyi központba bejelentkezek, és legalább onnan lesz   bevételem. A közös megegyezésbe először 0Ft-ot akart írni, illetve meg akart győzni arról, hogy mivel úgyis övé a cég, csináljuk úgy, mintha ő   tartozna nekem, s nem a cég. Ezt nem írtam alá, jeleztem neki, hogy a tartozást magát írjuk bele, s a teljesítés időpontját is.  

Mivel a folyamatos csúszások miatt a könyvelő először rossz adatot adott meg, így 3 hónapnyi fizetésem összege (ott is mint nettó) került   feltüntetésre. Jeleztem felé, hogy a 4. hónap hiányzik, s ezt kellene javítani (ebbe természetesen nem ment bele).   Így munkaügyi pert indítottam (közben április elejéig megkaptam a 3 havi összeget, de a negyediket nem), hogy a bíróság korrigálja az   összeget. A volt főnököm egy tárgyalásra sem jött el. Közben a könyvelőjét sikerült tanúként mellém állítani, s igazolta, hogy jelezte a   munkáltatómnak, hogy elszámolta, s véletlenül 3 hó lett megadva a 4 helyett (a szabadságolásom természetesen papíron volt kivéve   "technikailag").   A bíróság jogerős végzésével végrehajtást indítottam a cég ellen, követelve 140e nettót, illetve ami a bíróság rárakott díjakat (a követelés  így kb 200e forint összesen mindennel együtt).  

Mivel a bíróság nem gyorsan működik (2-3 hónapos fordulók stb, jogerőre emelkedés), közben a cégtől elment az összeg programozó.   A főnök cégregisztrátorral egy általános telephelyre költöztette a céget, s megfejelte azzal, hogy szerb tulajdonosnak adta papíron a céget.   A végrehajtó természetesen sem a székhelyen, sem a telephelyen nem talált semmi mozdíthatót. Nem tud mit végrehajtani.    Kérdésem: mivel a tartozás bér, ezért hogyan lehetne behajtani a fentiek függvényében? Bérgarancia alaptól hogyan lehetne lehívni a hiányzó   egyhavi bért?

A cég nem került felszámolás alá, nem tudom, hogyan lehetne egy ilyen vagyonkimentés után bármit is tenni. Jelenleg beszámolót   sem készített a cég a 2011-es évről, miközben akkor még aktív volt, tehát NAV cégtörlés a jövőben még befigyelhet emiatt.    Vagy vegyem úgy, hogy tanulópénz volt? Igaz, ha nem vagyok résen, akkor sokkal több (közel 450e) is lehetett volna az az összeg, amit   nem fizetett volna ki nekem a főnököm.    Köszönöm előre is a válaszukat, ötleteiket. 

Viktor

Kedves Viktor! 

A Bérgarancia Alapról szóló törvény szerint az Alap csak a felszámolás alatt álló szervezetek munkavállalóinak (volt munkavállalóinak) teljesít kifizetéseket, a felszámolóbiztos kérelmére. Amennyiben a végrehajtás nem volt sikeres a cég ellen, a végrehajtó meg tudja indítani a felszámolási eljárást a csődtörvény szabályai szerint - ebben az esetben akár az is elképzelhető, hogy a cég, mivel el akarja kerülni, hogy megszüntessék, azonnal, további végrehajtási cselekmény, avagy a felszámolás tényleges elrendelése nélkül, azt megelőzően kifizeti neked a tartozását.   

Üdv, Erynnis

Tisztelt M.T. blog.  

Utazási  költség térítéssel kapcsolatban kellene infó. A munkahelyünk kiköltözött agglomerációba, és az eddigi helyi járatos bérlettel nem tudunk kiutazni, hanem helyette meg kellett venni a távolsági (10 km-es) bérletet. A munkáltatónk nem fizeti! Érdeklődnék hogy mi a törvény. Kötelezö-e térítenie a munkáltatónak az utazási költséget?

És ha igen hány százalékban? Valamit ha fizetnie kell, az költségként elszámolható-e? Vagy ténylegesen a munkáltató költsége, amint azt állítja. Kell-e a bérletről számlát kérni, ha el szeretnénk számoltatni. Előre is köszönöm a válaszokat!  

Üdvözlettel: István

Kedves István!  Volt már ilyen kérdés, bemásolom Önnek is az oda írt válaszomat:   z új munka törvénykönyve kifejezetten előírja, hogy: 

"A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel." Ezzel kapcsolatban maga a törvény nem túl részletes, csupán egy utalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy kormányrendelet határozza meg, melyek minősülnek a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült költségek és mi ezek megtérítésének módja, mértéke.  Ez az új kormányrendelet még nem lépett hatályba, ugyanakkor a munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló kormányrendelet még mindig hatályban van (39/2010. korm. rend.), így ezeket a rendelkezéseket kell figyelembe vennünk.  Eszerint a munkáltató csak akkor köteles az utazás költségét megtéríteni, ha a munkavállaló lakóhelye a munkahely közigazgatási határán kívül van ÉS a munkavállaló helyközi tömegközlekedési eszközzel utazik - ez esetben a költségtérítés mértéke a bérlet árának 86%-a.   A kormányrendeletet idézve, autóval történő bejárás költségét csak abban az esetben köteles megtéríteni a munkáltató, amennyiben:   "a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;  b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;  c)5 ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja."  

Ebben az esetben az szja törvény határozza meg a költségtérítés mértékét, amely valóban az Ön által is jelzett 9 Ft/km, azaz ezen összeg nem számít jövedelemnek (az efölött nyújtott költségtérítés viszont igen, béren kívüli juttatásnak minősül).   

A béren kívüli juttatásokkal szemben fontos törvényi elvárás az esélyegyenlőség, azaz megkülönböztetés nélkül kell, hogy illesse a munkavállalókat - így az Ön által felvetett utolsó kérdésre a többi juttatás ismerete nélkül nehéz lenne válaszolnom. Ami viszont biztos: a bérlet 86%-a, illetőleg gépkocsinál a 9 Ft/km költségtérítés nem minősül béren kívüli juttatásnak, hiszen ezt kötelezően meg kell térítenie a munkáltatónak - az efölötti mértékű költségtérítés viszont már annak minősül, így ebből a szempontból lehet vizsgálni az egyes munkavállalókat illető béren kívüli juttatások mértékét, illetve azt, hogy az igénybevétel lehetősége megfelel-e az egyenlő bánásmód követelményének. 

 Az utazási költségtérítés természetesen költségként elszámolható a munkáltató által és igen, kell róla számlát kérni - a munkáltató nevére.  

Üdvözlettel:  Erynnis

Tisztelt Tanácsadó !  

Tavaly december végén a két ünnep között este felhívott az egyik tulajdonos azzal, hogy munkaidőben munkát keresek, holott ezt a közvetlen főnököm is tudta az egész akció a cég érdekében történt, melyet félelemből vagy egyéb más okokból a főnököm nem vállalta. 

 Közben kiderült, hogy a z üzleti levelezésemet a kolléganőm elolvasta mely az én számítógépemen volt minden üzleti beszélgetésemről feljegyzést írt, úgy hogy a szakmámat csak pár hónapja ismerte meg.   Speciális a szakmám 40 év gyakorlat után sem állíthatom ,hogy profi vagyok. 

 Azóta a fizetésem csak egy részét kaptam meg és a felmondásomon kivül, semmilyen elszámolást sem kaptam.   A tulajdonos a z üzemben is foglalkoztat ilyen feladattal dolgozót ki szintén csak most ismerte meg a szakmának egy részét,de már előbbre tart mint a közvetlen kolláganőm ,mivel már Ő szakmai kérdésekben is   véleményt formál.   Ez az eljárás vajon milyen jelzőt érdemel nem tudom értelmezni és jellemezni,mert lehet hogy szégyenében elégne az e-mail.  

Vajon megtehetik e és milyen tulajdonos az ilyen? 

Tisztelettel: R

Kedves R! 

Amennyiben a munkaköri kötelezettséghez tartozik az, hogy álláshirdetésekre jelentkezzen, ezen okból nem mondhatnak föl Önnek, az ilyen felmondás jogellenes és megtámadással lehet élni ellene a munkaügyi bíróságon.  

Üdvözlettel:  Erynnis