Tisztelt M.T. blog.  

Utazási  költség térítéssel kapcsolatban kellene infó. A munkahelyünk kiköltözött agglomerációba, és az eddigi helyi járatos bérlettel nem tudunk kiutazni, hanem helyette meg kellett venni a távolsági (10 km-es) bérletet. A munkáltatónk nem fizeti! Érdeklődnék hogy mi a törvény. Kötelezö-e térítenie a munkáltatónak az utazási költséget?

És ha igen hány százalékban? Valamit ha fizetnie kell, az költségként elszámolható-e? Vagy ténylegesen a munkáltató költsége, amint azt állítja. Kell-e a bérletről számlát kérni, ha el szeretnénk számoltatni. Előre is köszönöm a válaszokat!  

Üdvözlettel: István

Kedves István!  Volt már ilyen kérdés, bemásolom Önnek is az oda írt válaszomat:   z új munka törvénykönyve kifejezetten előírja, hogy: 

"A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel." Ezzel kapcsolatban maga a törvény nem túl részletes, csupán egy utalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy kormányrendelet határozza meg, melyek minősülnek a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült költségek és mi ezek megtérítésének módja, mértéke.  Ez az új kormányrendelet még nem lépett hatályba, ugyanakkor a munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló kormányrendelet még mindig hatályban van (39/2010. korm. rend.), így ezeket a rendelkezéseket kell figyelembe vennünk.  Eszerint a munkáltató csak akkor köteles az utazás költségét megtéríteni, ha a munkavállaló lakóhelye a munkahely közigazgatási határán kívül van ÉS a munkavállaló helyközi tömegközlekedési eszközzel utazik - ez esetben a költségtérítés mértéke a bérlet árának 86%-a.   A kormányrendeletet idézve, autóval történő bejárás költségét csak abban az esetben köteles megtéríteni a munkáltató, amennyiben:   "a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;  b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;  c)5 ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja."  

Ebben az esetben az szja törvény határozza meg a költségtérítés mértékét, amely valóban az Ön által is jelzett 9 Ft/km, azaz ezen összeg nem számít jövedelemnek (az efölött nyújtott költségtérítés viszont igen, béren kívüli juttatásnak minősül).   

A béren kívüli juttatásokkal szemben fontos törvényi elvárás az esélyegyenlőség, azaz megkülönböztetés nélkül kell, hogy illesse a munkavállalókat - így az Ön által felvetett utolsó kérdésre a többi juttatás ismerete nélkül nehéz lenne válaszolnom. Ami viszont biztos: a bérlet 86%-a, illetőleg gépkocsinál a 9 Ft/km költségtérítés nem minősül béren kívüli juttatásnak, hiszen ezt kötelezően meg kell térítenie a munkáltatónak - az efölötti mértékű költségtérítés viszont már annak minősül, így ebből a szempontból lehet vizsgálni az egyes munkavállalókat illető béren kívüli juttatások mértékét, illetve azt, hogy az igénybevétel lehetősége megfelel-e az egyenlő bánásmód követelményének. 

 Az utazási költségtérítés természetesen költségként elszámolható a munkáltató által és igen, kell róla számlát kérni - a munkáltató nevére.  

Üdvözlettel:  Erynnis