Mi kell egy jó munkahelyre való bekerüléshez? Szaktudás, gyakorlat, elhivatottság, némi szerencse, kellő ambíció és persze a helyezkedés...

Továbbra is várjuk a leveleket a  munkahelyiterror@gmail.com címre!

*Update: Tervezek a jövőben egy kis design fejlesztést (fejléc,háttér,stb.) , csak láma vagyok, úgyhogy türelem.

Tisztelt Szerkesztő!

 

Friss diplomás Humán Erőforrás Manager vagyok, angol felsőfokú nyelvvizsgával, ECDL papírral, jelenleg is munkát keresek. Számtalan állásinterjún vagyok már túl, legutóbb egy budapesti székhelyű japán elektronikai cég HR állására jelentkeztem.

Több tucat jelentkező, ideges koordinátor, kaotikus állapot fogadott. Két órát vártam, mire sorra kerültem (teszem hozzá időre mentem).
A főnök kedvesen fogadott, mesélt a cégről, a távlati tervekről, a japán munkamentalitásról, a lehetséges szakmai előmenetelről, majd rátértünk a lényegre, a fizetésre.

 

Sajnálkozva mondta, hogy versenyképes fizetésre (amit a hirdetésben ajánlottak) csak bizonyos "alkalmassági vizsga" után van mód, amin a megfelelő jelölteknek át kell esniük. Természetesen igent mondtam a "megmérettetésre".

A főnök egy üzleti vacsorára invitált a következő estére Budapest egyik légnívósabb éttermébe, ahol nyugodt keretek között tisztázhatjuk részleteket. Természetesen elfogadtam a meghívást (bár ne tettem volna).

 

Másnap kirittyentve, tele tervekkel, jó adag önbizalommal mentem a találkozóra.Vacsoráztunk, beszélgettünk, a főnök pedig rátért a tárgyra :ha szeretnék a csapat tagja lenni, akkor bizony "előfordulhat hogy túlóráznom kell nála."

 

Majdnem leesett az állam, amikor rájöttem mire is gondol. Elképedésemet látva magyarázni kezdte, hogy náluk ez bevett dolog a cégnél, ha érvényesülni akarok, akkor készségesnek kell lennem.
Fogtam magam, felálltam és köszönés nélkül leléptem.

 

Rengetegszer hallottam már, hogy szó szerint magadat kell adnod, ha egyről a kettőre akarsz jutni, de az én gyomrom ezt nem veszi be!

 

Fischer Natália