A HR-es felelőssége a vállalati márka le-építésben

Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre

Tisztelt Blog,

Az elmúlt 10 évben értékesítési területen dolgoztam, főleg multinacionális vállalatoknál, és úgy hozta a sors, hogy 4 hónapon keresztül intenzíven munkát kerestem. Tapasztalatból mondom, valószínűleg minden igaz, amit az előttem levők leírtak. Elképesztő történeteket tudnék én is mesélni, de most nem ezekről írnék, hanem egy gondolatmenetet szeretnék megosztani.

Ez a HR-sek felelőssége a vállalati márka leépítésében. Anyagi értelemben is.

Karrierem során egyre többször hallottam, sőt tapasztaltam, hogy a HR-s munkáját egy felesleges és komolytalan munkának tartják. Ami persze nem igaz, de…

A HR-sek amúgy azokat a feladatokat végzik el, melyek egy értelmes és talpraesett vezető feladatai közé kell, kellene, hogy tartozzanak.  Nem kell HR-s ahhoz, hogy egy jó vezető eldöntse kivel és milyen szakmai tapasztalatok alapján szeretne dolgozni. Nem kellenek ahhoz drága és jól hangzó „HR-tesztek” hogy megítélje egy ember alkalmasságát emberileg és szakmailag egy feladatra. Egy jó vezetőnek napi szinten feladata a csapatának az építése, motiválása, értékelése, nem kell ehhez a HR által kitalált ilyen-olyan értékelési folyamat; sőt ahhoz sem kell coach vagy mediátor, hogy a csapatában az esetleges konfliktusokat elsimítsa. Legyünk őszinték, ezek egy vezetőnek hétköznapi feladatai kell, hogy legyenek.

Akkor mi egy HR-s feladata? Egy dolog, a vállalati munkáltatói márka (employer brand) építése. Már ha nevet szeretnénk annak adni, ami a munkavállalók összesített véleménye lehet egy munkáltatóról. 

Akkor, amikor egy vállalat már rövidtávú sikere érdekében is kritikus, hogy a legjobb szakemberek dolgozzanak az adott vállalatnál, a HR-s feladata nem lehet más, mint a már állományban levő és potenciális jövőbeni dolgozók irányába történő pozitív munkáltató márka építése, fejlesztése. Az, hogy a munkavállalók szeressenek a cégnél dolgozni és ugyanilyen fontos, hogy a jó szakemberek annál az adott vállalatnál akarjanak dolgozni.

Egyszerűen, a vállalat nem engedheti meg magának, hogy a potenciális munkavállalói piacon rossz híre legyen. Ki menne egy ilyen vállalathoz dolgozni…?

14a-777x437.jpg

De ennek ellenére úgy tapasztalom baráti, ismerősi körben, hogy Magyarországon ez nem fontos. A HR-sek felvételi folyamatok, azaz a „munkájuk” során, kifejezetten leépítik, rombolják a munkáltatói márkát azzal, hogy gyakorlatilag semmibe veszik a jelentkezőket, mintha a jelentkező egy szükségszerű rossz lenne, ahhoz, hogy ő a HR-s a munkáját elvégezhesse.

A jelentkezőkhöz való ilyen hozzáállás viszont felvet egy nagyon érdekes dolgot, a HR-s felelősségét a saját vállalatának márkájának megítélése iránt. Tovább megyek, felveti anyagi felelősségét is a vállalati márka irányába. Nem csak azért, mert a vállalat valószínűleg komoly összegeket fordít a közösségi márkaépítésre, pl. CSR, PR, szponzorálás, jótékonykodás, stb., hanem azért is, mert alkalomadtán a jelentkező, aki a továbbiakban már a vállalat potenciális vásárlója, nagyon elképzelhető módon a konkurenciától fog vásárolni; sőt alkalomadtán felmondja, vagy nem újítja meg szerződését, számláját, stb. az adott vállalatnál. Pont a negatív felvételi tapasztalatok okán.

Pedig azt gondolom, ez létkérdés a vállalat további üzleti sikere szempontjából.

És akkor elértünk a következtetéshez, a HR-s anyagi felelősségéhez a munkáltató márka leépítésével kapcsolatban.

Szerintem egy vállalatnál mindenki valahol értékesítő. Furcsának találom, hogy ha egy étkesítő nem hozza a számait, vagy ha egy call centeres  nem megfelelően kezeli az betelefonáló ügyfelet, annak anyagi következményei lehetnek, például bónusz tekintetében. Viszont a HR-snek ilyen anyagi felelőssége nincs a vállalat sikere szempontjából. Pedig, mint látható, akár direkt módon is kimutatható ez az anyagi felelősség.

Én, ha a HR-s főnöke lennék, kifejezetten nagy súlyt fektetnék a munkáltató márka építésére a potenciális munkavállalói szemszögből, mert nem kell ahhoz sok – folyamatok definiálása, automatizálása, humánus hozzáállás kialakítása (HR-ről beszélünk, sicc) – hogy ez jól működjön. Nem csak a vállalat érdekében.

Hadd fejezem be a saját példámmal, hogy miről is szólt a gondolatmenetem. Pár hónappal ezelőtt jelentkeztem egy pozícióra egy svéd céghez. Kb. egy hét múlva jött az e-mail, hogy köszönik szépen, belső embernek ajánlották fel a pozíciót, nem szeretnék az időmet rabolni, értékelik, hogy jelentkezésemmel megtiszteltem a vállalatukat, stb. Három hónap múlva egy hasonló pozíció nyílt meg ugyanannál a cégnél, és mivel az előző jelentkezés során korrekt és tisztességes módon kezelték a pályázatomat, örömmel adtam be újra a jelentkezésemet. Azóta több mint 6 hónapja ennél a cégnél dolgozom, a visszajelzések szerint a munkaadóm legnagyobb megelégedésére.

Egy megfelelően felépített HR folyamat mennyire pozitívan tudja befolyásolni az embert.

István

Hirdess a Munkahelyi Terror blogon és 1 HÓNAPOT AJÁNDÉKBA ADUNK. A részletekért KATTINTS!