Termelő vállalat, a maga területén piacvezető. Szakszervezettel, üzemi tanáccsal, kollektív szerződéssel. Minden alkalmazott teljes bérre bejelentve, béren kívüli juttatások minden alkalmazottnak bérük függvényében. Nem teljesítménybérben dolgoznak, a munka jellege ezt nem teszi lehetővé.

Elbocsátás nem jellemző, hálistennek a válság még nem érezteti hatását (majd jövőre). Fluktuáció sem jellemző: a dolgozók nagy része 20-30 éve ugyanazon a helyen dolgozik, csak a cégtáblát cserélték időnként a kapun.

Itt vezetem az üzemi tanácsot, de már nem sokáig (ez egy másik történet, majd egyszer azt is megírom). Mint ÜT vezető, a cég összes dolgozójának érdekeit képviselem a tagokkal együtt, de ez egyre nehezebb számomra. Hogy miért? Néhány eset, ami miatt kissé már tele a hócipőcském.

Mint írtam, az emberek nagy része 20-30 éve ugyanott dolgozik. Zömük úgy érzi, a munkáltatónak tesz szívességet azzal, hogy bemegy és elvégzi a munkáját. A legutóbb történt, hogy az egyikük kerek perec közölte a művezetőjével, ennyi pénzért nem dolgozik. A történet szerves része, hogy a munkáltató az embert korábban korengedményes nyugdíjba küldte (vagyis x évig előre kifizette a nyugdíja összegét a nyugdíjbiztosítónak), de nyugdíjasként változatlan bérrel, teljes munkaidőben, határozatlan ideig tartó munkaszerződéssel tovább foglalkoztatta. Az ember nagyon meglepődött és ügyvéddel fenyegetőzött, amikor a művezetője megmutatta neki az öltözőbe vezető utat és megkérte, hogy átöltözés után keresse fel a munkaügyet.

A cég évente sok pénzt költ a kékgallérosok munkakörülményeinek javítására (külföldi tulajdonos, magas szintű EHS-követelményekkel - Strici kedvéért: munkavédelem, munkabiztonság), modern biztonságtechnikai eszközök használatát írja elő. Napi tapasztalat, hogy az embereket lépten-nyomon ellenőrizni kell, mert nem hordják/használják az eszközöket. Macerás, kényelmetlen, régen ezt nem kellett stb.

A szociális körülmények fenntartása szintén sok pénzt emészt fel. Az öltözők karbantartása véget nem érő feladat, mivel rendszeresen eltűnnek a csaptelepek, "véletlenül" letörnek, a csempék és mosdók szintén "vétetlenül" összetörnek, valaki "véletlenül" a zuhanyozóba sz*rik (elnézést, tényleg megtörtént). Amikor elszaporodtak az öltözői lopások, felszerelték a kártyás zárat, amit "véletlenül" pár hét után szétrúgtak. Javítás után ismét, majd visszakerült a régi zárszerkezet.

Arról már szó se essék, hogy a munkavégzéshez biztosított szerszámok egy részének lába kél, valószínűleg az otthoni műhelyből még hiányzott egy sarokcsiszoló vagy bármi, de egy termelő üzemben bármikor rá lehet fogni a technológiára, hogy tönkrement tőle az eszköz és kidobták. De legutóbb egy faxkészülék ment haza a saját lábán!

Fogalmuk sincs, mi a helyzet a munkaaerőpiacon: az éves bértárgyalás mindig kemény küzdelem, mert az isten pénze nem lenne elég. Legutóbb, a válság kellős közepén, mikor mindenhonnan azt hallottuk, hogy vagy nincs béremelés, vagy bércsökkentés van, vagy gyárbezárás, vagy állásidő, vagy három-négynapos munkahét, az ágazati bérajánláson felül ajánlott a munkáltató, mégis a saját szakszervezetünkkel kellett vitatkoznom, hogy fogadják már el, mert nevetséges, amit ki akarnak követelni.

Jellemző, hogy nem látnak tovább a saját orruk hegyénél (tisztelet az igen kevés kivételnek): csak azt látják, hogy a menedzserek céges autóval járnak. Az nem jut eszükbe, hogy kicsivel többet tudnak azok, akik azon a szinten vannak, hogy céges autót kapnak. Nem elég, ha valaki tudja, mit kell megreszelni és meg is reszeli. Azt a holmit valakinek meg kell terveznie, el kell adnia ahhoz, hogy abból fizetés lehessen és a jövő hónapban is legyen munkahely.

A szakszervezet létezik, de minek? A szervezettség a 10%-ot sem éri el és az emberek nem is látják értelmét. Csak egy pénzlehúzó szervezetet látnak (havi 1% a bérből) és a szakszervezet nem is tesz semmit annak érdekében, hogy megmutassa magát.

Sokaknak nem fog tetszeni, amit leírtam a második részben. A valóság egy szeletét látom és nem az én hibám, hogy ezt látom. Nem tudom, hogy a harcos munkásvédők mennyi közvetlen tapasztalattal rendelkeznek, majd elmondják.

Üdvözlettel:
mp135