Még 06.15-én érkezett az alábbi történet epresfánk becenevű olvasónktól, a Teljesen kikészített idegileg c. posztunk kapcsán.

Anyukám hasonló cipőben jár a munkahelyén. Két éve nyugdíjba ment a gazdasági vezető, helyére fiatal lett téve. Ami nem lenne baj, ha értene is valamihez. Dirigálni és leszúrni a tőle minimum 20 évvel idősebb és tapasztaltabb kollegákat csípőből intézi, csak egy adóbevallást elkészíteni már nem tud.

Bele kötött anyukám munkájába is, hogy miért úgy csinálja, az úgy nem jó, szedje össze magát, blablabla. Aztán anyukám az orra alá tett Adókódexeket...stb., hogy vannak számviteli és adójogszabályok, ami miatt úgy csinálta ahogy, felvilágosított a főnökét, ahogy a főnöknő gondolja, arra nincs jogi lehetőség... A könyvelési szabályokat nem magától találja ki az ember.

A főnöknő nem számvitel, hanem marketing szakot végzett az egyetemen, és nagyon nincs képbe az irányítására bízott területtel, viszont lenézi akiknek nincs diplomája, márpedig a könyvelésen számviteli ügyintézők és mérlegképes könyvelők dolgoznak az idősebb korosztály közül, több évtizedes gyakorlattal a hátuk mögött, ők nem diplomások, "csak" értenek a szakmához.

A főnöknő amúgy 30 éves, az idősekre pikkel, lekezeli őket, míg a fiatal kollegák (akik közgazdászok menedzser vagy marketing szakon, kevés könyvelési tudással, véletlenül sem számvitel szakosak voltak) közülük van pár kedvenc, akikkel hétvégente bulizni jár.

A kedvencek is átvették mára már a főnöknő stílusát, anyukám és a többi 50 feletti munkavállaó irányába...Holott az ő édesanyjuk is pont az a korosztály lehet, akiket semmibe vesznek...Azaz, lényegében a saját korosztályomon akadok ki, hogy hogy lehet így lekezelni és semmibe venni másokat.

Ezt tanítják az egyetemeken, hogy ők az atyaúristen, vagy honnan jön ez nekik? Nekem sincs diplomám, ezért értetlenkedem csak ezeken...

Epresfánk