Hontalannak úgy sem hisz senki

Ne feledjétek, munkanélküli olvasóink számára lehetőség nyílik ingyen és bérmentve hirdetni blogunkon, részletek ITT.

Aktív álláskeresőinket megtekinthetitek ITT.

Pista bácsi, kinek státusza ismeretlen a cégnél, raktári anyagmozgatóként kezdte(jómagam is elláttam ezt a munkakört a jövetele előtt, és ellátom a mai napig is zéró munkabérért, pusztán hogy megmozgassam egy kicsit magam, a tulajdonos szerint).

Azt valja a nevéről, idézem:"olyan hülye dunántuli név", viszont jómaga Paszabon született 1960-ban.

Ő mondta egyszer útban hazafelé:"ha jól megy a cégnek, jól megy nekünk is!".

Neki már akkor jól ment amikor a céghez került 4,5 éve, mivel bevallása szerint(bár azt mondták neki nálunk a bérek nem publikusak, erről sem tudtam) megadták neki a 100.000Ft-os nettóbért, holott egy papírdoboztetőt sem tudott behajtani, se az italok nevét megjegyezni, többszöri megmutatás ellenére sem(úgye mit tesz a jó ajánló). Talán a munkaidőben is rendszeresen, a tulajdonos tudtával, fogyasztott pálinka miatt, vagy a magasszintü tudata nem bírt el ily egyszerü feladattal. Tört, dűtött, borított, 5év alatt nem törtem annyi árut össze mint ő 2hét alatt.

Ezek nettó bérek, bejelentve minimálra, megjegyzem engem csak 4 hónapmúlva, 2004.05.17-én kezdtem, de csak 2004.09.20.-ával jelentettek be. A 100.000Ft-ot nekem a mai napig, több mint ötév után sem sikerült elérnem. Akkoriban 70.000Ft-ért "trógeroltam az üregben"(a munkaköröm jellemzése a munkáltatóim szerint) , most 90.000Ft-ot kapok, 80.000Ft-al bejelentve. Amikor törvénybe iktatták, hogy minden munkáltató aki minimálbérrel jelenti be a dolgozóit, kétszeres TB-t kell hogy fizessen, felemelték 75.000Ft-ra a 80.000Ft helyett amit beígértek. A beígért 80.000Ft-os bejelentést 2,5 után kaptam meg. Az akkoriban felvett új kolléga természetesen 80.000Ft bejelentéssel indult, titkolták is rendesen.

Előbb erkölcsi diszkriminációban volt részem, majd ezt követte az anyagi. Mai napig mindegy mit csinálok és mennyit, csak a szerintem, céges minimálbért kaphatom, vagy még azt se. A beígért évvégi pénzekről is lemondhattam. Az első évvégén behív bennünket a raktárba kollégámmal a tulajdonos, dörzsöljük a markunk jön a nagyzsé, soha nem látott forgalma volt cégnek, szemtanuk elmondása alapján őrült módjára rohangált a tulajdonos üvöltve ”értsétek meg 20millió, húúúszmillllióóó”, és csak annyit mond ”mivel régóta itt vagytok örűljetek, hogy nem rúglak ki benneteket”(még vagy háromszor kirúgott így a tulajdonos, egyszer megis jegyezte, ha maradok vegyem tudomásul, hogy ennél csak köcsögebb lesz), köpni-nyelni nem tudtunk, hogy most mi van, láthatta is rajtunk, mert csak annyit mondott, látom rajtatok ti nem tudtok semmiről. A tulajdonos által ígért ”értsétek meg, hogy itt halálra kereshetitek magatokat”, szlogen is inkább csak a belső körökben érvényes. Volt itt szó törzsgárdatagság után járó pénzről is, meg is említettem ötév után, annyi volt a válasz, minek az a pénz.

Munkaköri leírásom nincs és nem is volt, egyszer egy munkafolyamat rámhárításánál(amit addig más végzett nemis kevéspénzért, a munkafolyamat nálam, mig nála a bér maradt) mókásan megjegyeztem:"nincs benne a munkaköri leírásomba", de igencsak meglepődtem,amilyen hisztériát váltott ki, mondván lázítok és amúgyis ”egy ilyen kis cégnél mindenkinek mindent meg kell csinálni”. Ez így nem igaz, mert mindenkinek nagyon is jól behatárolt munkaköre van az odaillő bérezéssel(bár úgyhiszem inkább a munkakör megnevezését alakítják a kialkudott bérhez), csak valahogy az én munkaköröm ilyen rugalmas a béremért.

Hazudsággal, majd amikor felbátorodtak lopással vádoltak, de olyan szinten, hogy ha mentünk haza a melóból, engem, és csakis engem ellenőriztek.

Kintálltak az udvaron(akár engem is várhattak)és amikor odamentünk elbúcsúzni az egyikük(nem tudom a mai napig neki sem mi a státusza a cégnél, ő az aki azt mondta ”ez egy nagy család”, ha ez így van mindig is mostoha gyereknek éreztem magamat. Ő az aki azt mondta ”nekünk olyan ember kell akinek 3gyereke van és panelbe lakik, akinek kell a pénz(talán azt hiszik a mai napig, hogy aki tanyasi kisházban lakik nincs szüksége másra csak egy kis italra) a hátammögé kerülve 2-3-szor erőteljesen aláütött a hátamon lévő hátizsák alá, mondván:"na nézzük mivan benne!". Mondtam is neki: "baszod, összetörsz benne valamit" a válasz:"csak a lopott bort". Feltámadt bennem a dac, mondom neki: "dehogy cipelek bort amikor a pálinka kisebb és erősebb az üvege is", de belenézni nem akart a táskámba(valószinüleg joga sem lett volna hozzá). A lényeg az, nem akarták tudni az igazságot, egymásnak bizonygatták a rólam kitalált dolgaikat a megkérdezésem és tények nélkül, ez a mai napig így van, ha többen mondanak valamit az már tény. Ezt be is bizonyították egy következő alkalommal. Úgye azt mondanom sem kell, hogy az effajta ellenőrzések egyidőben rendszeresek voltak és soha senki mást nemláttam, hogy ellenőríztek volna, pedig céges autókkal jöttek-mentek a többi dolgozó még munkábajárás céljából is.

Egyszer a műhelyt bezárva és a kulcsot leadva a másik épületben, búcsúzkodás közben a tulajdonos, a nagyfőnök vagy ki hogy hívja ráütött a hátizsákomra, mondván mi van benne, felsoroltam neki, és ha kell meg is mutatom, mondom neki. Erre azt mondja "nemszükséges nyílván nincs benne olyan ami terhelő lehet". Kérdem tőle mire terhelő? Azt mondja arra, hogy lopok, nem is tudtam erre nagyon mit mondani, elkúlloktam nagy dühösen. Na innentől kezdve gondoltam, hogy ez bizony "nem játék"(a fent megnevezett úriember( ? ) szavaival élve) és akár a bérezésem láthatja a kárát.

Felse merült, hogy elküldjenek ilyen indokkal azt hiszem egy általános bűnbak kellet nekik akire minden balhét rálehet fogni. Ez is bizonyossá vált, amikor a tulajdonos azzal vádolt meg, hogy megettem egy kollegina buktáját aki egy olyan épület szárnyban dolgozott ahol nem is igen jártam azt leszámítva ha költöztetni kellet őket vagy a beköltözésük előtti festőmunkákat végeztük, mely igencsak messze esik a munkakörömtől. Ha bármilyen munka nem volt jó, azt csakis én csinálhattam, ha szóltam valakinek, "az úgy nincs jól", az volt a válasz, nem baj ugyis rád fogják, hogy te basztad el, ha valami eltünt nyilvánvaló volt hogy én vihettem el. Figyeltettek, éreztem hogy megfigyelnek(egyik kolléga( ? ) többször kijelentette, neki az a feladata hogy figyeljen engem. Mondtam is milyen jó hogy a főnöknek erra van pénze. Ez az a kolléga( ? ) aki többször is megkérdőjelezte az élethez való jogomat, hosszasan taglalva mit kellet volna tennie édesanyámnak a születésem útán, de még semmisem késő és ilyen meg ilyen lehetőségekkel még ellehet pusztítani úgyse hiányoznák senkinek.

Talán le is halgattak bennünket, sok olyan dolog jutott vissza a fülünkbe amelyet szigorúan csak egymás között beszéltünk meg a műhelyünkben(személyes gondolatok, magánéleti dolgok, amiket szigorúan csak az ott jelenlévőkkel szerettünk volna megosztani), amit magunk gletteltünk és festettünk az átköltözésünkkor. Vagy ami nagyon különös a mai napig nemértem, egyszer beszalad a tulajdonos a műhelybe és csak ennyit mond:"tudod hogy te meg büdöset szarsz?", mintha valami párbeszédet folytattunk volna. Kitiltottak abból a WC-ből amit salyát magunknak gletteltünk és festettünk, mondván a peremalá szarok és a tulajdonos nem fog utánam takarítani, ezt az udvaron üvöltve többször is megismételte: "érts már meg hogy a peremalá szarsz!" felkiáltással gondosan ügyelve arra , hogy az udvaron dohányzó összes kollegina hallja. Munkákat amit mások levetettek magukról mondván nincs rá idejük, kötelezővé tették számomra, mindennemü bérrendezés nélkül. Egyszer megkérdeztem a fent megnevezett urat( ? ), hogy több munkáért(ugyanis bérproblémára hivatkozva elküldtek tőlünk egy kollégát)nem jár-e több bér, az lehet mondta, de ő előre borítékolhatja számomra a tulajdonos nemleges válaszát. Tehát úgygondolom ezt már megbeszélték a hátam mögött, arra számítva, ha sok a munka kevés a bér magamtól is elmegyek, ha viszont maradok az nekik megint csak jó,nem elősször tennék ezt. A több mint kétéve nállunk lévő kolléga távozása is elég érdekesen történt, már nem emlékszem miről beszélgethettünk, amikor beszaladt a tulajdonos a műhelybe, behívta a raktárba és közölte vele, hogy bérprobléma miatt elküldi közös megeggyezéssel, mert így a kolléga jobban jár.

Ez a villámszerü kirúgás ismét arra engedett következtetni bennünket, hogy olyat hallhattak ami nem tetszett nekik, másért miért, hisz jött az évvége az évvégi záróbuli.

Történt olyan eset is, hogy jöttek a céget ellenőrizni, APEH vagy Munkaügyifelügyelet, nyílván azt nem kötötték az orrunkra és a fent megnevezett úr( ? ), beszaladván a műhelybe becsukta az ajtót, lekapcsolta a villanyt és aztmondta maradjunk csöndbe, ne is mászkáljunk mig nem szól, majd egy összekötö ajtón eltávozott a raktárba. Félórát, egyórát ülhettünk a félhomályban amikor bejött, közölte minden rendben, mehet a munka, ebben a már elküldött kolléga is megerősithet. Azért az elküldött kollégára hivatkozom, mivel a következő ellenőrzésnél egyszerüen hazaküldtek bennünket renitens elemeknek minősítve minket, akik veszélyeztetik a cég biztonságát. Ezt szintén a fent megnevezett úr( ? ) követte el, akiről tudni kell, hogy volt, személyi szabadság korlátozásával kapcsolatos bírósági ügye is.

Ő volt az, aki amikor a munkakörömnek nem megfelelő munkát végeztetve(építkezés után a hulladékot pakoltatták teherautóra, állításuk szerint a kollégáimmal mindig rákell hogy érjünk az ilyen feladatokra, meg amúgyse volna aki megcsinálná) egy rozsdás lemezdarab szétvágta a jobb vádlimat 6cm hosszan, 1cm mélyen, 0,5cm szélesen, nem volt hajlandó jegyzőkönyvet felvenni a balesetről, se semmilyen ellátásban részesíteni, mégcsak kötszerután se nézett.

Beszaladtam a közelben lévő mosdóba papírkéztörlőért azt szorítottam a sebre, majd felbaktattam a műhelybe széles cellux-ért rögziteni a papírtörlőket, aztán vissza pakolni.

Azt mondta nem kell annyit inni és majd mindjárt hozza a szondát(lehet inkább neki kellet volna), amikor megjegyeztem jóvolna jegyzőkönyvet felvenni.

Mondtam mehetünk vért is venni, kiröhögött, aztmondta nem megy az olyan könnyen. Egész nap ezt a kötést cserélgettem, így is mentem haza. A mai napig látszik a hatalmas vágás a jobb vádlimon. Fémlemezekkel is dolgozunk, de soha nem volt a műhelyünkben elsősegélycsomag.

A jóhírnevemről már régen lemondtam ennél a cégnél, tolvajnak, teljesen hazudnak(”amit kérdezel se hisszük el”) és hiteltelennek tartanak, (ebben úgy hiszem a tulajdonos nagy szerepet kap, az erkölcsi és anyagi ellehetettlenitésemben, ”itt mindenki egyenlő, mindamellett utolsó embernek is lenni kell valakinek, és itt az te vagy”, mondta egyszer), ezt nap mint nap hangoztatják is, és úgygondolom így mutatnak be az új kollégáknak is a hátam mögött. Odáig ment a bátorságuk, egyes kollégáknak( ? ) hogy ismeretlenül a fiamat is tolvajnak és hazugnak nevezték, az ”olyan az mint az apja” titulussal. Negyvenévesen ”Gyurcinak” hívnak, és a soha benem mutatott emberek is így szólítanak. A WC-ben szexuális tartalmu opszcén felírat ”dísziti” a becenevemmel az ajtót évek óta.

Volt, hogy valamilyen bánásmódot sérelmeztem, nyíltan kijelentették, panaszkodhatok bárhol, hontalannak úgy se hisz senki. Úgy gondolom, valakinek vagy valakiknek, nagyon érdeke a hiteltelenségem.