Tisztelt Cím!

 

Magam is a munkanélküliek táborát gyarapítom, és tapasztalom, milyen nehéz állást találni. Több szakmám is van, de gyakorlatom nincs, márpedig mindenhol azt kérik. Kíváncsi lennék, a nagyokosok mit mondanának, ha megkérdezném, ugyan honnan lenne gyakorlatom, ha kezdőként sehova sem vesznek fel. De még ezenkívül is adódtak érdekes esetek, a leginkább említésre méltóakat megosztom veletek. Név nélkül szeretném leírni a tapasztalataimat az ország ezen részében. Nos, szóbanforgó hotel recepcióst keresett. Felhívtam, megbeszéltük, hogy bemegyek. az asztal túloldalán középkorú úr ücsörgött, előtte nagy kupac napraforgó, vagy tökmaghéj. Félvállról beszélt velem, elmondta, hogy a mostani recepciósok nem dolgoznak, csak dolgozgatnak, és ez neki nem tetszik. Megbeszéltük, hogy majd szól. Persze, hogy nem szólt. Amikor felhívtam, hogy mi a helyzet, természetesen említve azt is, hogy voltam bent nála, azt mondta, ja nem emlékszem. Mikor mondtam, hogy egy hölgy kolleganője is akkor volt az irodában, erre meg azt mondta,  akkor majd szól neki, és letette. Persze, azóta semmi. Volt, hogy ismerősöktől kaptam a hírt, hogy az adott helyre embert keresnek.

 

Felhívtam, a főnökasszony nem tudott hova lenni a csodálkozástól, mert szó sem volt arról, hogy bárkit is keresnének. Ennek ellenére azt mondta, beszéljünk róla személyesen, és adott nekem időpontot. Amikor bementem, éppen egy úrral tárgyalt, és tiszta ideg volt, azt mondta, most mégsem ér rá, de majd szól.Megkérte a kolléganőjét, vezessen körbe az épületben, de a nő a legközelebbi ajtóig vezetett, ami az utcára nyílt.  Mondanom sem kell, hogy nem szólt. Másik helyen előfordult, hogy a főnök elfelejtette, hogy engem behívott, és megbízta az alkalmazottat, hogy interjúztasson le. Biztosan tudom, hogy én voltam az első jelentkező, mert még nem is volt meghirdetve az állás, de tudtam, hogy keresnek embert, mert a kilépett ember váltótársának szinte szabadnap nélkül mennie kellett. Szóval végül felhívott a főnök, hogy nem vesznek fel.

 

Olyan is volt, hogy kétszer kaptam hírt, hogy adott vendéglátóhelyre embert keresnek, természetesen kétszer mentem be. Először a szokásos, felírjuk a számát, majd szólunk, ha ember kell-féle dumát hallgattam végig, másodszor(de persze, nem emlékeztek rám), azt mondta a főnök, menjek be próbamunkára. Bementem. Próbanapok végén megbeszéltük, hogy párszor még behívnak, és következő hónaptól már jöhetek "rendesen" dolgozni. Vártam, de nem hívtak. Következő hónap elején felhívtam őket, hogy akkor mégis mi lesz. Azt mondták, hét végén szóljak vissza. Visszaszóltam, telefonon át is hallottam, hogy kiabálnak a főnök helyettese után, majd bemondta a gép: A hívott fél befejezte a beszélgetést. Letették a kagylót, ahelyett, hogy megmondták volna, mi a helyzet. Persze, én már régen tudtam. Másnap még egyszer felhívtam, és mondtam, hogy előző napon bizony letették a kagylót. Erre elkezdték magyarázni, hogy dehogy, ők aztán nem, csak a főnököt keresték. Persze, gondoltam, azért mondta az automata, hogy befejezték a beszélgetést.

 

Aztán volt, ahol megbeszéltük, hogy először heti két nap kellene jönni, (ez egy szépészeti szolgáltató stúdió volt) csak hát most nem jön senki, mert az az időszak van, de azért jöjjek be, és lessek ott a semmiért egész nap. Már ez sem tetszett, de ekkor még a javát nem tudtam. Kérdeztem, utazási költséget fizet e. Azt mondta, nem, de várjak, mert a külföldi vendégek sokszor nagy borravalót adnak, ebből kijön az utazási költség. Akkor most vártam volna ott, hogy majdcsak beesett volna valaki, aki éppen nagy borravalót ad? Ezután elmondta, hogy a munkához szükséges eszközök nagy részét nekem kellene hoznom, de van, aminek a felét átvállalja.

 

Aztán előhozta a főnök, hogy a rezsi, fűtés, ilyenekbe be kell szállnom. Ezt úgy adta elő, hogy e rezsi, fűtés  rá eső részét átvállalja. Tehát úgy nézett volna ki, hogy elmegyek az én pénzemen, ott napi x órát semmitteszek, merthogy nincs vendég, tehát pénzt nem kapok, de alkalmazottként beszállok az összes költségbe. Először mínuszban leszek, mert csak kiadásaim lesznek, keresni nem fogok, talán majd pár hét múlva, ha beesik valaki. A naptárban az elkövetkezendő három hétre két bejegyzést láttam. Aztán felajánlották, hogy az ott dolgozó nőt rögtön elküldik, én meg lépjek a helyére. Ez ilyen hirtelen ötlet volt. Na, gondoltam, még valaki, aki össze-vissza beszél. Persze nem mentem oda.

 

Aztán volt még olyan hely, ahol szőke, selypegős, 40es cicababa fogadott, (nála is többször voltam, de persze ő sem emlékezett), majd elmondta, hogy az odakerülő ember feladatai mik lennének, aztán hosszasan ecsetelte a nehézségeket. Legvégén meg hozzátette, hogy szerinte ez nem is egy korombeli nőnek való. Meg aztán, ha lesz idősebb, őt fogja választani, a tapasztalat miatt. Kérdezem ismét, honnan legyen tapasztalat, ha a pályakezdőt sehova sem veszik fel? ezt ismertettem volna vele is, de (diplomás emberről van szó) a szavamba vágott, elvitte a témát másfele. Azonkívül az adott állás nehézségeit fősulis gyakorlatom miatt én is ismerem, de egyáltalán nem olyan szörnyűek, mint ahogy a nő ezt nekem elmondta.

 

Ez amolyan "ottlevős, az idő meg majdcsak eltelik"-féle állás volt. Ja, és az csak hab a tortán, hogy azt mondta, mindenképpen visszaszól, aztán meg mégse. Volt, hogy ismerőst kerestem meg, akinek saját vállalkozása volt. Ő először azt kezdte el ecsetelni, hogy miért az adott ember az oktatási miniszter, ez azzal jár szerinte, hogy a rendszer olyan, hogy a gyerekek nem tanulják meg a szakmát, de nem is akarják csinálni, ez a tapasztalat, a felesége is mennyire ki volt akadva a múltkor az egyik, náluk lévő gyakorlatos miatt. Majd rátért, hogy neki mindenképpen gyakorlott ember kéne, de ha az megvan, próbanapra bemehetek. Mert hát mennyi minden van, amit egy kezdő nem tudhat.

 

Igen-gondoltam-de honnan fogja megtanulni, ha sehova nem veszik fel, éppen amiatt, mert kezdő?Ja, és megtudtam, hogy az összes alkalmazottja egyidőben felmondott, tehát valami nagy baj lehet ott. és körülbelül két hónapig, több helyen is hirdette, hogy alkalmazottat keres. Hát, keresse tovább. Aztán ezután még egyszer személyesen is felkeresett, még egyszer előadta, hogy de neki gyakorlott ember kell, elkérte a számom, aztán semmi. Ezek a tapasztalatok. Kérem, nevemet ne, csak az itt aláírtat közöljék.

                                                                                                                                   Parasztlány