Olvasónk rengeteget jár külföldre kiküldetésbe, sokszor embertelen körülmények között, ráadásul mindezt a szabadidejében teszi.

Tisztelt Szakértő!

 

Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz:

 

Sokat járok külföldi kiküldetésbe, de az utazásaimat a munkáltatóm rendszeresen hétvégére szervezi.

Ezeket a hétvégi napokat nem számolja el munkaidőként, kvázi a szabadidőm terhére utazgatok rendszeresen, gyakran embertelen körülmények között

Van ehhez joga a munkáltatónak?

 

Néhány fórumon olvastam Déri Tamás szakértő úrtól, hogy a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos
hétvégi utazás is munkaidőnek számít, de ennek levezetésére a Munka Törvénykönyvéből nem került sor részéről.
Nem igazán értem ezt, mire hivatkozva állít a szakértő úr ilyet..
Én ugyan nem vagyok jogász, de átolvasva az Mt-t erre utalást nem találok, különösen nem, ha hétvégi utazásról van szó.
Déri úr az ezt firtató levelemre nem válaszolt, s munkáltatóm sem tárgyal addig, amig a szükséges paragrafust meg nem jelölöm. De szerintem ilyen paragrafus nincs is. A Munkaügyi Minisztérium pedig meg sem értette a problémámat, amikor a Mt. változtatását javasoltam, a szabályozás egyértelműsítése érdekében.

Pedig csak így lehetne gátat vetni a munkáltatói visszaéléseknek.

 

Üdvözlettel:

 

xy

Kedves XY!

 

A kiküldetéssel kapcsolatos utazásról a Munka Törvénykönyve csak a belföldi kiküldetést említi, erre azt mondja, hogy amennyiben az utazás a szokásos munkaidőn kívül történik, akkor a munkabér 40%-a jár a munkavállalónak.
A külföldi kiküldetésnél valóban a teljes utazási idő munkában töltött időnek számít, ezt a 168/1995-ös kormányrendeletből lehet megállapítani, amely a külföldi kiküldetés esetén a munkavállaló által elszámolható költségekről szól. A kiküldetés tényleges időtartamát határozza meg a kormányrendelet - az alábbiaknak megfelelően -, ami azért fontos, mert költségtérítést, bért a kiküldetés tényleges időtartamára kell fizetni.

 

4. § (1) * A kiküldetés (a külszolgálat) tényleges időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. A tényleges időpont megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni azzal, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat, úgy hogy a fennmaradó tört rész - amennyiben az legalább 8 óra - egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít, kivéve, ha a (2) bekezdés rendelkezése szerinti választható számítási módszer alkalmazási feltételei fennállnak.

 

Bár ez a kormányrendelet a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódik, munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül a Munka Törvénykönyve szerint. Azaz, az Mt. kimondja - nem szó szerint így, de ez a lényege - hogy a munkaviszony tartalmát a munkaszerződés, a kollektív szerződés, az Mt. maga, valamint a többi, munkaviszonyra irányadó szabály határozza meg (ezek az adózási szabályok, munkavédelmi jogszabályok, egyes szakmák speciális munkavégzési szabályai, sőt, szakmai kamarák határozatai, stb. - rengeteg minden idetartozhat)

 

Üdvözlettel:
Erynnis