Ha szabadnapot kér, kirúgják

Sziasztok!

 

Először kommentnek szántam a "nyugdíjasnak fiatal, munkaerőnek öreg" c. poszthoz, de nem akartam eltérni a posztíró gondolataitól, viszont mégis sikerült, így inkább elküldöm nektek.

 

Ezzel a jelenséggel én anyukámon keresztül találkozom...
Vidéken, szakképzett ruházati eladóként, érettségivel, boltvezetőivel: minimálbérért tengődik egy 100forintosban, ahol heti hét napból hatot végigdolgozik, szabadsága nem az Mt. szerinti, hanem a főnök szerinti: évi 10 (!) munkanap (!). Egyedül viszi a boltot ugyanis, váltás nincs.

 

Ha többet kér, kirúgják, ha szabad szombatot kér, kirúgják, ha csökkentetni szeretné a nyitva tartást (ami most minden nap 8-18, szombaton 8-12 ebédszünet nélkül!), szintén kirúgják. Persze ezekről hallgat a munkaszerződése, de az ellenkezőjéről is... Végzettségemből adódóan felszólalhatnék ellene, megtámadhatnám, stb..., de anya nem akarja, mert akkor kirúgják. Ha rászabadítok egy munkafelügyeleti ellenőrzést a céget megbírságolják, a boltot bezáratják, anyukámat kirúgják... (tudom, sok a "kirúgják", de tényleg így van).

 

Ruházati boltokba nem kell (régóta keresünk), mert túlképzett, közel 20 éves tapasztalata van - főleg az új kormányrendelet óta, ami nem követeli meg a szakképzett ruházatist a ruhaboltokba... - és ebből kifolyólag sokat kérne, gondolják. És mindezek mellé 48 éves... Pedig ő nem kérne sokat, csak törvényeset. Én meg hiába pofázok neki, nem tudok mást tenni, csak végignézni, amint széthajtja magát egy kötsög cég kötsög és öntelt vezetőjéért 100forintosbolti szarokból...

 

Én is kereskedelemben dolgozom, csak pár fokkal föntebb, és pár fokkal nagyobb cégnél. "Nagyban" ugyanez megy. Akkora a fluktuáció, hogy hetente felvételiztetnek...

 

Meddig kell még várni ahhoz, hogy az embereknek újra igénye legyen a minőségi kereskedelemre???

 

Üdv: Lukréciamia