Összesen közel 2 évet dolgoztam egy gyorséttermi láncnál. Pályafutásom alatt megjártam 3 éttermet, különböző típusúakat, Drive-os éttermet, Hagyományosat és végül Plázát. Ezeket csak azért írom le, h egy kicsit képbe kerüljetek arról, amit ott megtanultam és megtapasztaltam. Az első 3 hónapban csak takarítási feladatokat bíztak rám, - ez a Hostess pozíció,- majd kis időre beengedtek a konyhába, itt több pozíció is van egy dolgozó számára, - Hambi-, Whopp*r- és Spec- Board, Fry ahol a frissensültek készülnek, Broyler ahol a húsok sülnek, és az előkészítés. - Majd rövidúton kikerültem Kasszára, ahol a rendeléseket vesszük fel és a Vendégeket kiszolgáljuk.

Ahogy kikerültem, sorra kezdtem nyerni a napi kasszásversenyeket átlagfogyasztásból, és Ajánlásból. Minden nap, aki a legtöbbet ad el az a heti ajánlási tételből, vagy akinek legnagyobb az átlagfogyasztása egy desszertet nyer a cégtől. Volt olyan hónap, hogy nem is tudtam megenni a sütiket, ezért berendeltem a fiaimat, /hárman vannak/ és 12 sütit pusziltak be a helyszínen. Ez a pozíció különösen feküdt nekem, hiszen kereskedelmi végzettségem van, és 18 éves kereskedelmi tapasztalatom. Azon kevés örültek egyike vagyok, aki szereti az embereket. Szeretem kiszolgálni Őket, látni a mosolyt az arcukon ahogyan távoznak tőlem. Nem is tudom ez alatt a húsz év alatt amióta dolgozom volt-e, vagy ha volt is elenyészően kevés olyan Vevő, vagy Vendég aki ki tudott volna hozni a sodromból.

Hogy milyen a hangulat egy ilyen gyorsétteremben? Ez eléggé étterem és Manager függő. Minden étteremben legalább 4 Manager dolgozik, egyik az étterem vezető. A Managerek alatt dolgoznak, a műszak vezetők, Ők általában a dolgozók közül emelkednek ki, a műszakot vezetik, átvéve a Managerektől sok- sok feladatot. Hogy milyen a hangulat? Találkoztam már olyan műszak vezetővel, /akiből azóta Manager lett/ aki a dolgozó mellé állt és a fülébe ordította: Haladjunk! Haladjunk! Miközben szegény próbálja a leggyorsabb tempót kihozni magából, mert tele a monitor a rendelésekkel. Vagy olyannal is, aki szó szerint lek***ázott egy diáklányt, csak mert éppen úgy hozta a kedve.

Ugyanez a Manager több vétséget is elkövetett, kiszolgálás közben olyan vendégpanasszal éltek ellene, amiért simán kirúgás jár, ma is ugyanúgy Managerként dolgozik. Persze ezek kirívóbb esetek, de azért van belőlük bőven, egy egész könyvre valót tudnék írni, de ez most csak egy cikk. A Managereknek jogukban áll megbüntetni a dolgozót, ha az pl elkésik, vagy elront valamit. Meg lehet vonni a kajaszünetet, vagy csökkenteni az idejét, de mindenképpen le lehet dolgoztatni. Ennek egy része még jogtalan is, mégis élnek vele. Van olyan étterem, ahol a késésért, legyen az 3 perc vagy egy fél óra, plusz egy órát kell dolgozni teljesen ingyen. Persze a hivatalosan bevezetett büntetési tétel sem túl kellemes, mert a fizetésednek egy részét /ami valljuk be egyébként is éhbér/ ösztönzőként adják, - ez 35ft óránként - ami levonható.

Kasszasorról nem lehet csak úgy elszaladni, ha pl vécére kell menni, vagy köhögő roham jön rám mert már szárazra beszéltem a számat, csúcsidőben egyáltalán nem, máskor ki kell kéredzkedni. Aztán vagy kiengednek, vagy nem, vagy azt mondják mindjárt, és szépen elfelejtik. Ez különösen akkor tudott felbosszantani, amikor a Várandós kolléganőmet nem engedték ki pisilni, mondván, h csúcsidő van, pedig a csúcsidőből már csak 2 perc volt, Vendég meg sehol. Hozzá kell tegyem, h azért a dolgozók aranyosak, és vannak jó fej Managerek is, A társaság általában fiatalos, vicces. Érdekes, pörgős a munka, ami feledteti a fent felsoroltakat.

Olyannyira érdekes, h az ember szívesen csinálja. És ilyenkor már nem a pénz számít. Bennem is szép lassan kialakult a vágy, h többet tudjak a Kasszánál és ez által előrébb jussak a ranglétrán. El kezdtem tehát kérlelni a főnökeimet, h engedjenek be többször is konyhára, had tanuljam meg rendesen és aztán had menjek tovább. Nem volt könnyű, mert szerették ha kint vagyok kasszasoron. Hosszú hónapok alatt, de sikerült végül, és már dolgozóként vezettem műszakokat. Sokat fejlődtem, és igyekeztem ezt a cég hasznára érvényesíteni. Első lépcsőként megkaptam a kiváló dolgozói minősítést.

Aztán jött ez a válság nevű izé, amit most mindenre indokul használnak, csökkent a forgalmunk, és a területi vezetőnk kitalálta, h csökkentsük a dolgozói óraszámokat, esetleg a létszámot. Igen ám, de már így is elég kevesen vagyunk egy – egy műszakban, a ránk kirótt feladatokat nem tudjuk időre teljesíteni, így többen is be szoktuk vállalni, hogy előbb bejövünk, vagy hogy bent maradunk még egy kicsit amíg a munka el nincs végezve, mindezt persze ingyen. Végül márciusban közölték velem, h tanuljak, mert felkészítenek a vizsgára az előléptetéshez. Hozzá is fogtam Tanultam, és kitöltögettem a teszteket, amik jól is sikerültek, de….

….behívtak az irodába, leültettek és az orrom alá dugtak egy papírt, h olvassam el. Egy emailt tartalmazott a levél, a következő szöveggel:

„Tisztelt Cégvezetés! Az önök eggyik rendszeresen visszajáró vendége vagyok. Többnyire az Aréna plázában fogyasztok. Ez a tegnapi nap sem volt másként mikor is az eggyik alkalmazotjuk /”ZSUZSA/”, aki ha jól olvastam még kiválló dolgozó is. Az én kiszolgálásom közben, megjegyzést tett az eggyik vendégre hogy/”ez már megint mit keres itt/”. Ha kicsit érzékenyebb lennék talán még magamra is vehettem volna.Ha oz önök uzletpolitikája ilyen akkor egyre kevesebb lesz a visszajáró vendég. Kérem ha lehetséges tájékoztassanak az Ügy további fejleményeiről! Köszönettel: Kováts Áron= „

Hát, még szerencse, h ültem.

Előszőr is, nem emlékszem az esetre. Bevallom ezt a mondatot akkor szoktam gondolni, amikor a plázaalkalmazottak, a takarító fiúk odajönnek a pulthoz udvarolgatni a lányoknak ezzel feltartva Őket és minden rendelést én veszek fel. Kimondhattam a gondolatomat? Lehet. Akkor sem egy Vendégre tettem ezt a megjegyzést. Még elolvastam a fejlécen szereplő email címeket, és visszaküldtek kasszasorra. Törtem a fejem, mi is történhetett, de nem jutottam tovább a takarítónál. Majd 2 órával a műszakom vége előtt levették a kasszámat, s mielőtt hazaküldtek volna, kérdeztem az étteremvezetőt, h most akkor mi lesz? Lefokoznak, vagy nem mehetek vizsgázni? Nem mehetek ki kasszasorra? Mi lesz a büntetésem? Már tette is elém a papírt, h kirúg. Persze nem írtam alá semmit, kértem, hogy ha ez ekkora gond, h a területi vezető akihez érkezett ez az email nem akar tovább az éttermében dolgoztatni, akkor had keressek egy másik éttermet. Akkor még azt mondta, jó. Ennyiben maradtunk.

Eltelt a hétvége és nem találtam otthon a munkaszerződésemet. Azóta 2szer költöztem, elkeveredhetett. Bementem hát a Munkáltatómhoz, h kérjek egy másolatot. Persze készségesek voltak, megkaptam. Nos, tudni kell azt is, h a Munkáltatóm és a Foglalkoztatóm nem ugyanaz a cég. A Munkáltatóm alkalmazásában állok, ez egy munkaerő kölcsönző, akik kölcsönadnak az engem eddig Foglalkoztató gyorséttermi láncnak. Elolvastam hát a Felmondási feltételeket. Tudomásom szerint ugyanis azonnali hatállyal való elbocsátással csak alaposan megindokolt esetben lehet élni, és én ezt az emailt nem tudtam alapos oknak tekinteni. Arra gondoltam, h jár nekem felmondási idő, amit le is szeretnék tölteni, hiszen szükségem van időre ahhoz, h másik helyet találjak, akár egy másik éttermet, vagy ne adj isten, - mert akkor még bíztam benne h továbbra is csinálhatom majd egy másik étteremben amit szeretek, - másik munkahelyen. Nem mindegy mennyi időt kapok, hiszen 3 gyereket nevelek egyedül, albérletet fizetek és nem hiányozhat a fizetésem. Mint kiderült jár is 30 nap felmondási idő, vagy annak kifizetése. Nos, a munkáltatóm még nem tudott az ügyről, de mikor megtudták Tőlem, azonnal elkezdtek keresni egy másik éttermi státuszt. Találtunk is, az étteremvezető nagyon örült is nekem, nagy szüksége lett volna egy olyan emberre aki minden pozíciót kiválóan be tud tölteni, az újakat pedig be tudja tanítani. Azonban előbb értekeznie kell az előző étterem vezetőmmel. Mint később kiderült a összes étteremből ki lettem tiltva. Teljesen értetlenűl állok a dolgok előtt, hiszen senkinek nem tettem keresztbe, senkivel nem viselkedtem úgy, hogy az ekkora büntetést vonjon maga után. Továbbra sem emlékeztem az esetre, amit a Vendég kifogásolt, írtam Neki egy levelet, melyben a segítségét kértem, a szituáció pontosabb leírását, hátha beugrik és tudok vmen magyarázattal szolgálni. De a levelem visszajött, kiderült, h az email cím amiről a vendégpanaszt írták nem létezik.

Az a jogi állapot állt fenn, hogy mivel a Foglalkoztatóm egyszerűen bármilyen okból megszüntette a foglalkoztatásomat, úgymond visszaszálltam a Munkáltatómra, akik azért, h ne kelljen plusz egy havi béremet kifizetniük, - és hát nekem is munka kell – kiközvetítettek egy másik céghez, akik most csomagolóként foglalkoztatnak, ugyanazért a fizetésért.

De kérdem én. Hol az igazságom? Úgy érzem elvették tőlem egy részemet. Tönkre tették két éves munkámat, a terveimet, elképzeléseimet a jövőre nézve. Veszélyeztették a teljes egzisztenciámat, a lakhatásomat, gyermekeim nevelését. Hát bárkivel meg lehet tenni bármit? Tönkre lehet tenni egy emaillel emberek életét, úgy hogy lehet, hogy a levél csak egy kacsa? Milyen módón volt ez az ügy kivizsgálva? Hova fordulhatnék panasszal, ahol tesznek is valamit?

Azzal, hogy kölcsönzött munkaerő vagyok, megfosztottak az igazsághoz való jogomtól.

Veled is kiszúrtak?Írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!