Már rettegek az állásinterjúktól

53 éves nő vagyok, budapesti. Ezidáig minden valamire való állásajánlatra megküldtem az önéletrajzomat. A mai napig egyetlen választ kaptam, de sajnos az is arról szólt, hogy az állást már betöltötték. Több éves szakmai tapasztalattal rendelkezem, középiskolai végzettséggel, számítógépes tudással, és szakmával.Néha születési dátum nélkül küldöm az önéletrajzokat, de a végzettségek dátumából, az előző munkahelyek dátumából akkor is kiderül, hogy nem vagyok már 20 éves.

 


Pedig valóban szeretek dolgozni, és ezidáig mindig olyan munkahelyeim voltak ahol úgy a kollégáim, mint főnökeim meg voltak elégedve.

Nem kibúvókat kerestem a munka alól, mégsem kapok visszahívást.


Ez sajnos elkeserítő, néha úgy érzem hogy komoly depresszióba esem a tehetetlenség miatt. Ha nincs olyan befolyásos ismerős aki az elhelyezkedésbe tudna segíteni, szinte kilátástalan a helyzet ebben a korban.


Nem fogok jelentkezni ilyen korban már úgynevezett "készletgazdálkodási asszisztensnek", ami nem jelent mást mint áru kirakó - és "telefonos operátornak", aki valamilyen ügynök, minimális fizetésért, illetve jutalékos rendszerben némi aprópénzért, - akiknek munkájuk az lenne, hogy olyan dolgokra vegyenek rá embereket amelyek néha haszontalanok, - ez nekem nem megy. Tudom és látom, hiába ilyen világot élünk, én ezt értem is, azt is látom hogy a fiatalok sem tudnak elhelyezkedni, mert nincs szakmai tapasztalatuk. De bizony néha facsarodik a szívem mikor látom, hogy olyan pózicióba ülnek emberek pl. önkormányzatoknál, ahol egyértelműen látom, hogy nem is érdekli a munka és intézkedése hozzá nem értésről árulkodik.


Nem normális dolog tudom, de irigykedve nézem azokat az embereket akiknek van munkájuk.Már rettegek maga a szótól is, hogy "állásinterjú" - pedig az egy szimpla beszélgetés a munkaadó és a leendő munkavállaló között. Némely hirdetés is felháborít, mert ténylegesen nincs is felvétel náluk, csak a hirdetés.


Hát ennyit "röviden" a középkoron túli nők helyzetéről, akik még életerősek, csinosak,- tapasztaltak,- és nem beszélve arról, hogy nagyon is alkalmazkodó képesek.

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.comcímre!

 

 

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre küldheted!