A volt főnököm elbocsájtott. Egy kisvárosban lakom, és többször találkoztam a volt kolléganőimmel, akik tartják a kapcsolatot a volt főnökükkel.Ők már mind elmentek nyugdíjba 2-3 éve. A volt főnököm tőlük tudta meg, hogy hol dolgozom, és mivel nagy az ismeretségi köre a városban, ezért azonnal kiderült, hogy hol dolgozom.

Ennek következtében intézkedett, hogy ne legyen munkám csak kb. 1-2 hónapig. Most már ezentúl senkinek nem mondom meg, hogy hova megyek dolgozni, még a legjobb ismerőseimnek is, vagy hazudok valamit.Megjegyzem két év után még most sem találtam munkát, már mindent megpróbáltam, de csak mindenféle üzletkötői, stb, hülye munkát ajánlanak vállalkozóként. És ha nincs keresetem, akkor fizethetem a tb.stb. járulékokat és az APEH sem hagy majd békén. Ezt egy ismerősöm tapasztalatából tudom.

Ez sajnos betegséghez vezetett nálam, depresszió alakult ki ezért nagyon nehéz így nekifutni munkát keresni, ha felkelni sincs kedve az embernek. Sovány vigasz, hogy nem kell feladni, de ezt mondják azok, akiknek van munkájuk! A városba is kerülő úton megyek a Munkaügyi Központba, hogy ismerősökkel ne találkozzak! Sajnos ide jutottam. Egyébként tetézve bajomat 58 éves is vagyok.

Az első kérdés a munkaadónál, hogy hány éves vagyok!Szerintem ez diszkrimináció!Hol van a mi korosztályunknak megoldás. Nincs meg a 40 éves munkaviszonyom, így nyugdíjba sem mehetek! Hitelrontásért én megpróbáltam munkaügyi pert indítani, de az ügyvéd nem vállalta, mert azt mondta, hogy nincs értelme, mert még engem fognak beperelni rágalmazásért és még én fizethetek nekik, mivel nincs bizonyíték!

Üdv. L

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre küldheted!