Kedves olvasók!

 

Ezen az oldalon szinte kizárólag a kihasznált, megalázott, ellehetetlenített munkavállalók történeteit lehet megtalálni. Nincs is ezzel semmi gond, szerintem nagyon hasznos a blog, de én szeretném elmesélni saját történetemet, amely talán egy más szemszögből is megvilágíthatja a munka világát és felhívja arra a figyelmet, hogy nem csak az alkalmazottakat érheti kellemetlen meglepetés.

 

Asszisztenst kerestem magam mellé a nyáron, amolyan titkárnői munkakörre.Egy öt fős kis cég tulajdonosa vagyok, magam is részt veszek a mindennapi teendőkben. Bejelentett munkáról volt szó természetesen, havi bruttó 120-at fizettem a későbbi befutó hölgynek. Az elvárás felsőfokú pénzügyi végzettség és legalább középfokú angol nyelvismeret volt és felhasználói szintű számítógépes ismeret.

 

Jöttek sorra az önéletrajzok, de csak nem akart összejönni a dolog. Volt aki a pénzt kevesellte, volt, aki már az elején kikötötte, hogy mikor és miért nem tud majd bejönni dolgozni, szóval nem volt egyszerű megtalálni a megfelelő embert a munkára. Végül egy ismerősöm ajánlott (azaz csak ezt hittem, de erről majd később) egy friss diplomás hölgyet, aki minden kritériumnak megfelelt. Mielőtt a sok rosszmájú troll elkezdene ideokádni olyan dolgokat, hogy biztos egy bombanőt vettem fel, mert ugye a vén kecske is megnyalja sót, le kell törjem a lelkesedésüket. A hölgy kimondottan csúnyácska volt, de még ha szép is lett volna, az egyetlen fontos tényező az volt a felvételnél, hogy ki az, aki alkalmas lehet erre a munkára. Magamat eddig meglehetősen jó emberismerőnek tartottam, a többi alkalmazott kiválasztásánál nem is nyúltam mellé, nem úgy most.

 

Kezdetben semmi probléma nem volt, ellátta a feladatát, elégedett voltam vele. Aztán szép lassan előjöttek a gondok. Az első probléma apróságnak tűnhet, mert szimplán annyiról volt szó, hogy hazavitt pár dolgot az irodából (tűzőgép, notesz, szövegkiemelő), de ez nálunk nem volt szokás. Elbeszélgettem vele erről, megmondtam, hogy szóljon, ha szüksége van valamire, de a lopást nem toleráljuk.

 

A következő gond azzal lett, hogy elkezdett elkésegetni, 10-15 perceket, természetesen mindig a forgalommal, a BKV járataival volt a baj.Amikor ismét beszétem vele ezekről a dolgokról és meglebegtettem az elbocsájtás lehetőségét, elkezdett zokogni, hogy neki el kell tartani az édesanyját, és hasonló meséket én pedig ismét szemet hunytam ismét.

 

Arról már szinte beszélni sem érdemes, hogy az édesanyja és a testvére napi szinten járkált be az irodába mindenféle apró-cseprő dologgal, számlával, ebéddel stb., de ami végleg kivágta a biztosítékot, az a következő helyzet volt:

 

November elején összefutottam azzal az ismerősömmel, aki beajánlotta hozzám a leányzót. Beszélgettünk mindenről, egyszer csak szóba hoztam neki a hölgy viselt dolgait és kissé szemrehányóan köszöntem meg neki, hogy hozzám küldte. Úgy meg volt döbbenve, hogy mint aki még nem látott fehér embert. Elmesélte, hogy valóban ismeri a lányt, mert náluk is dolgozott pár hétig, de úgy elkldték, hogy csak na, mert náluk is hasonló dolgokat művelt. Azt meg szinte kikérte magának, hogy közeli ismerős, vagy barát lenne.Gondolom nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, leesett az állam.

 

Természetesen másnap borítottam a bilit és kerek perec kirúgtam. Olyan érzelmi reakciókat váltott ez ki belőle, hogy teljesen lepadlóztam. Elkezdett ordítani, hisztizni, csapkodni, mint egy tébolyodott. Megkapta a papírjait és elviharzott.

 

A történet azonban itt még nem ért véget. Pár napja kézhez kaptam egy rendőrségi idézést. Kiderült, hogy feljelentett nemi erőszak miatt, nekem pedig egyelőre tanúként kell majd megjelennem, mert ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás. Egy agyrém az egész.

 

Mindezt csak azért meséltem el, hogy a tisztelt nagyérdemű még véletlenül se gondolja azt, hogy csak a munkavállalókat lehet kicsinálni, megszívatni.

 

TCP

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre küldheted!