Kedves Szerkesztőség!

Szívesen megosztanám Önökkel egyik állásinterjúm történetét.

Nemrégiben történt az eset. Egy pénzügyi ügyintézői pozíciót pályáztam meg X cégnél. Szakirányú végzettséggel, többéves szakmai gyakorlattal, erős nyelvtudással...stb rendelkezem, tehát maximálisan megfeleltem az álláshirdetésben felsorolt kritériumoknak. Ahogy a cég kérte, elküldtem e-mailben a fényképpel ellátott magyar és angol nyelvű szakmai önéletrajzomat, valamint a motivációs levelet. Nagyjából 1 hónap után jelentkeztek, hogy szeretnének behívni állásinterjúra.

A megadott időpont előtt már 10 perccel a helyszínen voltam. Körülbelül másfél óra várakozás után megjelent egy szőke hajú, erősen sminkelt, rózsaszín kosztümös hölgy hatalmas műkörmökkel a kezén és 10 cm magas sarkú rózsaszín lakkcipővel a lábán. Alaposan végigmért tetőtől talpig, majd széles mosoly kíséretében kezet nyújtott, és bemutatkozott. Kissé meglepődtem, mikor kiderült, hogy ő lenne a főnök.

Bementünk a tárgyalóba, és kezdetét vette az interjú, méghozzá így:

- Hááát, látom, elég jó az anyagod... Ezt tényleg te írtad, vagy kopiztad valahonnan?? - Kérdezte a főnökjelölt, a tipikus plázacica külsőhöz tartozó tipikus hanghordozással. :D

Mondtam neki, hogy biztos lehet benne, hogy az önéletrajzom 100%-ig saját termék. Nézegette jobbról-balról, forgatta, néha egy-egy "ahaaaa" vagy "hmmm" törte meg a csendet. Ezután elkezdtünk végre beszélgetni, mint ahogy az állásinterjúkon szokás. Beszéltünk a végzettségről, az előző munkahelyekről, a munkaidőről, a bérezésről...stb. Rövid tesztnek vetette alá szakmai, és angol nyelvtudásomat. Úgy éreztem, jól szerepeltem, mert tudtam mindent, amit tudnom kellett.

Ebben meg is erősített:

- Nagyon profi vagy... - mondta, de a fekete leves, s egyben a vicc poénja ezután következett - Naaagyon profi vagy, de tényleg... igazából felvennélek, de nem foglak, mert nem vagy szimpi. Bocsi, de tényleg...

Nos, így történt. Azt nem mondta, hogy miért nem talált szimpatikusnak... szerintem pusztán azért, mert szintén nőnemű vagyok, és nála fiatalabb. :D Mindenesetre az vigasztalt, hogy kölcsönös volt az unszimpátia. Van egy sejtésem, hogyan kerülhetett ő vezető pozícióba.

Abszolút kétségbeejtő, és elszomorító, hogy egyre több cég nem a szaktudás alapján ítéli meg a munkára jelentkezőket, hanem szimpátia alapján. Tehát gyakorlatilag szinte teljesen mindegy, hogy mennyire képzett és mennyire profi az ember a szakmájában, nem az alapján fog bekerülni egy jó munkahelyre? Lehet, hogy inkább felvesznek egy analfabétát csak azért, mert ő jobban tetszik? Természetesen a jó megjelenés elengedhetetlenül szükséges, ez rendben van. Legyen a jelentkező ápolt, jól öltözött, ez alap követelmény. Én se szívesen alkalmaznék egy szakadt, elhanyagolt embert. De itt már sajnos nem erről van szó. :-(
Miért kérnek egyre több hirdetésben egész alakos fotókat egy titkárnői vagy egy recepciós álláshoz??? Könyörgöm, nem mindegy, hogy egy recepciós, aki felveszi a telefonokat és levezget, az kövér vagy sovány, alacsony vagy magas, szőke vagy barna? Ez a felháborító.

Azokat is erősen negatívan diszkriminálják, akik gyermeket nevelnek, vagy vidéken laknak. Nem egy helyről utasítottak vissza azért, mert vidéken lakom, és inkább egy helybéli jelentkezőt vennének fel. Ezt még meg tudom érteni, mert a helybélinek nyilvánvalóan nem kell téríteni a bejárás költségeit, így ő "olcsóbb". De az miért van, hogy ha meghallják egy cégnél, hogy gyermeket nevelek, akkor már egyből csökken a lelkesedés és az érdeklődés? És egyáltalán miért foglalkoznak az ember magánéletével egy munkahelyen? Régebben volt olyan hely, ahol azt is megkérdezték, hogy van-e párom, illetve, hogy szerelmes típus vagyok-e... Ilyen dolgok miért befolyásolják egy állásinterjú kimenetelét? Ezek miért fontosak egy munka elvégzéséhez?? Döbbenet, hogy mi zajlik itt.

Üdvözlettel:
egy kismama

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre várjuk