Embertelenül bánnak a pénztárosokkal
Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre! Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre
Tisztelt Mht!
Az egyik hipermarketben dolgozom, mint pénztáros, már több mint két éve. A szükség vitt rá, hogy így tegyek, korábban családi boltot vittem, voltak alkalmazottaim, de a válság bennünket is ellehetetlenített, így a mindennapi megélhetés erre az útra terelt. Vállalkozni ilyen gazdasági helyzetben egyértelműen öngyilkosság. Így maradt ez a megoldás. Sok rosszat hallottam már ezekről a hiperekről, de egyrészt ugye nem válogathattam, másrészt a felét el sem hittem. Kiderült azonban, hogy jóval több a valóságtartalma, mint én azt gondoltam.
Az itt dolgozók egytől egyig rabszolgaként vannak tartva, a pénztárosok különösképpen. Napi szinten megy a lelki terror, emberi mivoltunkban is megaláznak bennünket. A fizetésről ugye nem kell mondanom, hogy a béka feneke alatt van, de legalább ugye van. Hogy mik történnek? Beszélgetni szigorúan tilos a munkaidő alatt egymással, ez persze érthető, de ha valaki akár csak egy mondat erejére is megszegi és észreveszik, akkor a vásárlók előtt kapja meg a leszúrást, olyan hangnemben, ahogy a kutyájával sem beszél egy normális ember.
A mellékhelyiségbe kimenni a 8-10 órás munkaidő alatt csupán egyetlen egyszer engedélyezett és ezt nagyon szigorúan figyelik. Menstruáció nem számít, hasmenés szóba sem jöhet, minimum fegyelmi a következmény, ha valaki ezzel szembeszegül. Előfordul az is, hogy betegen berángatják az embert, mert éppen sok a szabadságon tartózkodó alkalmazott. Ha valaki nem vállalja ezt, akkor azonnali hatállyal megszüntetik a munkaviszonyát, annyit sem mondanak, fapapucs.
Érdekvédelem nulla, csak kötelezettségei vannak az itt dolgozóknak, jogokról hallani sem akarnak. kire számíthatunk? Senkire. A legtöbben vagy fiatal pályakezdők, akik nem találtak mást, vagy hozzám hasonlóan középkorúak, akik már sehova máshova nem kellenek, így bármit megengedhetnek velünk szemben. nem csoda hát, hogy mindenki ideges, gyomorpanaszokkal küzd, de persze erről ugye a vásárlók nem tudhatnak, észre sem vehetik, mert ha nem tudsz éppen elég kedves és mosolygós lenni és észreveszik, máris az utcán találod magad. Csak azt az egyet nem értem, hogy miért nem vizsgálják az erre szakosodott hatóságok kissé vehemensebben ezeket a hipereket és mért nem veszik kissé figyelembe, hogy mi is embernek szeretnék tartani magunkat.