Tisztelt Munkahelyi Terror blog! 

Építésvezetőként dolgoztam egy hazai cégénél 2011 szeptemberétől. A munkaszerződésem szerint a munkavállaló munkaideje: a Munka Törvénykönyve 118.§ (1) bekezdése alapján 40 óra munkarendben. A 32. hét végén sem én, sem kollégám (közvetlen felettesem) nem bent be dolgozni (munkabér fizetési problémák miatt).

A munkáltató arra hivatkozva, hogy mivel a hétvégén nem jelen helyszíni vezető az építkezésen, ezért kár érte. Idézem:  "A fenti napok kiesésével jelentős anyagi, és kár érte az z XY kft-t, a kivitelezési határidőt tekintve a helyszíni vezető hiánya miatt. 13 fő helyszínen tartása 2 napig, ennek költsége 13*1000/óra valamint a napi kivitelezés kötbére, mely ezen napok kiesésével biztossá vált 2 nap * 500.000 Ft  2nap*500.000 Ft = 1.000.000 Ft 2nap*130.000 Ft = 260.000 Ft 

A helyszíni vezető gondatlan, hanyag munkavégzésével okozott kár az XY Kft részére 1.260.000 Ft melyet egyértelműen, a helyszínen nem tartózkodó, építésvezetői feladatokat ellátó Gábor okozott a "nem a szakma elvárásainak megfelelő munkavégzés hiánya miatt". Ezért a mai napon ezt a megbeszélést követően Gábornak az XY Kft. egyoldalúan felmond, mint munkáltató az okozott károkért."  Ez 2012.08.13-án, egy jegyzőkönyvben került leírásra.

Majd szóban közölték, hogy másnap menjek be leszámolni. Fizetést nem kaptam, hivatkozva, hogy kárt okoztam. A károkozás ténye nem áll fent, bizonyítható ennek ellenkezője.

 Ezzel kapcsolatban kérném az Önök segítségét az alábbi kérdésekben: 

1, Ez rendes vagy azonnali felmondásnak minősül?

2, Van-e valamilyen lehetőség annak bizonyítására, hogy a bejelentett munkabérem sokkal kevesebb, mint a tényleges "zsebe" kapott munkabér

3, Van-e lehetőség, illetve érdemes-e abban gondolkozni, hogy a Munkáltató kárt okozott nekem, hány havi alapbért lehet/szokás/érdemes követelni egy jogszerűtlen felmondás esetén?

4, Kérem ajánljanak egy munkaügyi jogászt, aki betekintene az irataimba és jogi tanácsadást nyújtana 

Köszönettel: Gábor

Kedves Gábor!

A kérdésekre a válasz: 1. Mt.  78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél  a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy  b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.     Mivel a munkáltató a kötelezettség megszegésére hivatkozik, ezért a fenti § alapján ez azonnali hatályú felmondásnak minősül. Ugyanakkor, ugyanilyen lényeges kötelezettségszegés állapítható meg a munkáltató terhére is, aki bérfizetési kötelezettségének nem tett eleget. Egy esetleges perben ezek azonos súllyal esnének latba, ezért innen - iratok, összes körülmény ismeretének hiányában - nem tartom jó ötletnek jogi eljárás indítását, maximum egy írásbeli felszólítást lenne érdemes küldeni.   

2. Ezt, ha más bizonyíték nincs, csak Önök, mint tanúk tudják bizonyítani, viszont számolni kell azzal, hogy egy ilyen eljárásban akár az Önök terhére is megállapítható adóhiány.  

3. Ha határozott idejű volt a munkaviszony, akkor a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára. Egyébként:      A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét  jogosult a végkielégítés összegére     fentiek helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.  

4.Amennyiben jogi segítségre lenne szüksége, akkor az egyesületbe belépve ingyenesen biztosítjuk a jogi képviseletet. A belépésről további információk a honlapon megtalálhatóak, valamint a letölthető belépési nyilatkozat is.  

Üdv, Erynnis