Tisztelt Mt!

Nem szerenték nagyon hosszú lenni, ezért csak a lényeget szeretném leírni önöknek. Adott egy cég, ahol 6 éve dolgozom. Irodai munka, elfogadható fizetéssel, normális kollégákkal. Az eltelt évek alatt semmilyen problémám sem a munkatársakkal, sem a vezetőséggel egyszer sem volt, a munkámmal is elégedettek voltak. A gondok nem rég kezdődtek, amikor a férjemmel a gyermekvállalás mellett döntöttünk és teherbe estem. Kezdődött azzal, hogy elmondjam , ne mondjam, de persze csak az időzítés volt a valódi dilemma. A férjemmel megbeszéltük, a 3. hónap után közlöm a hírt bent is. Így is tettem.

Nem mondhatnám, hogy nagyon pozitívan fogadta a főnököm, aki egyébként szintén nő és van két tizenéves lánya. Húzta a száját, próbált lehangolni és folyamatosan a jövőbeni gondokat, problémákat ecsetelte. Mondtam neki, hogy mi nagyon boldogok vagyunk, 8 év együttélés, 3 év házasság után hoztuk meg a nagy döntést és szerencsére minden úgy alakult, ahogy szerettük volna. Bár húzta a főnöknőm a száját, de megbeszéltük, hogy mikortól mennék el majd szülési szabira, stb.

Az igazi probléma az 5. hónap környékén kezdődött, amikor is már eléggé látszott is rajtam az állapotom. Folyamatosan degradáló hangnemben beszél velem azóta és ha mindez nem volna elég, állandóan kerewsztbe tesz nekem. Járnom kell terhesgondozásra, különféle vizsgálatokra, a drágalátos hölgy pedig minden alkalommal keresztbe tesz nekem, ahogy csak éppen módhja van rá. Szerencsétlen védőnő folyamatosan kénytelen új és új időpontokat adni nekem, mert "véletlenül" épp akkorra talál ki valami halaszthatatlan munkahelyi teendőt a főnököm, amikor hozzá kellene mennem, vagy más vizsgálatra kéne eljutnom.

Emellett éveken keresztül mindig pontosan és kiváló módon tudtam teljesíteni a kiszabott munkáimat, most megpróbálja elérni a főnököm, hogy mindig elmaradásom legyen, mert állandóan plusz munkát, mások feladatait is az én nyakamba varrja. Nyilvánvalóan azt akarja elérni, hogy besokalljak és kilépjek, beadjam a felmondásomat. Persze én ezt mindenképpen el szeretném kerülni, ezért amennyire csak tudok, erőn felül teljesítek, de néha már nagyon ki vagyok akadva és olykor el is vagyok keseredve.

Egyszerűen érthetetlen számomra, miért szúrja a szemét, hogy terhes vagyok és miért akarja megnehezeíteni az életemet. Szinte hadjáratot folytat ellenem,  pedig egyáltalán nem szolgáltam rá. Már nagyon várom, hogy elmehessek szülésira, de addig még van bő másfél hónapom. Addig pedig valahogy ki kell tartanom. De nem lesz egyszerű. persze beszélni is próbáltam már vele minderről, de következetesen tagadja a dolgot, pedig a vak is láthatja, hogy mi a helyzet.

köszönöm , hogy elolvasták. Ha mást nem is segít, legalább kicsit megkönnyebbültem.
Anna