Riasztó számok - a munkaügyi ellenőrzések statisztikái az elmúlt nyolc évben
Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!
Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, az mhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot!
Teljesen átalakult a munkaerő-piaci intézményrendszer az elmúlt években, s közben jelentősen csökkent a munkaügyi és a munkavédelmi helyzetre közvetlenül kiható ellenőrzéseket végző munkaügyi, illetve munkavédelmi felügyelők száma.
Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának feladatai 2015. január elsejétől a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterhez, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerültek. A jövőben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását.
A munkaügyi ellenőrzések területén az alábbiakban három fő statisztikai számot mutatok be: az érintett kört (az ellenőrzött munkáltatók számát), a jogsértések és az érintett munkavállalók arányát.
2014-ben a munkaügyi hatóság tavaly több mint 18 ezer munkáltatót ellenőrzött, és ennek során a foglalkoztatók 73 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont foglalkoztatottak 71 százalékát jelentik.
A 2013-ban ellenőrzött foglalkoztatók 70 százalékánál állapítottak meg a munkaügyi felügyelők valamilyen szabálytalanságot, és az ellenőrzés alá vont munkavállalók 68 százaléka volt szabálytalanul foglalkoztatva. 18.468 munkáltatót ellenőrzött a munkaügyi hatóság.
2012-ben a munkaügyi felügyelőségek a több mint 19 080 ellenőrzött munkáltató csaknem 70 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket. A jogsértések az ellenőrzésbe bevont munkavállalók 57 százalékát érintették.
2011-ben az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) az ellenőrzött munkáltatók 57 százalékánál talált szabálysértéseket, amelyek az ellenőrzésbe vont munkavállalók 50 százalékát érintették. A munkaügyi felügyelőségek 21 931 munkáltatót ellenőriztek.
2010-ben az OMMF munkaügyi ellenőrzések keretében több mint 25.000 munkáltatót ellenőrzött, ezek 57 százalékánál talált valamilyen munkaügyi jogsértést, amelyek a munkavállalók 50 százalékát érintették a jelentés szerint.
2009-ben 31 431 munkáltatót vizsgáltak, és 65 százalékuknál találtak munkaügyi jogsértéseket. Ezek az ellenőrzésbe bevont munkavállalók több mint 63 százalékát érintették.
2008-ban a munkaügyi hatóság 36 026 munkáltatót ellenőrzött. A vizsgálatok a munkáltatók 64 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzésbe vont munkavállalók közel 60 százalékát érintették.
2007-ben a felügyelők összesen 32 840 ellenőrzést végeztek. Az ellenőrzött munkáltatók 63,7 százalékánál tártak fel valamilyen szabálytalanságot. A feltárt szabálytalanságok a munkavállalók 65 százalékát érintették.
A jogsértésekről általában
Az ellenőrzési tapasztalatok szerint kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás, mely legtöbb esetben a bejelentési kötelezettség elmulasztásával valósult meg. Jelentős a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések érintettjeinek létszáma is.
A felügyelők nagy számban találkoznak a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével. Megemlítendőek továbbá a munkabérrel kapcsolatos jogsértések is (például a kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megsértése, a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértés).
Rövid következtetés
Az alábbi számok pusztán szemléltető jelleggel bírnak, de önmagukban is értelmezhetőek. A hatékonyság alakulását sokféle tényező befolyásolja, a felügyelők felkészültségétől, szakmai tapasztalatától kezdve az ellenőrzendő gazdálkodók földrajzi elhelyezkedéséig, a jogsértések összetételéig, a felügyelőre háruló egyéb feladatokig.
A számok riasztóak. Sürgősen meg kell erősíteni a területet, radikálisan növelni kell a felügyelők számát, át kell gondolni a jogsértésekhez kapcsolódó egész szankció és bírságolási rendszert.
Megjegyzendő továbbá, hogy a magyar munkajogi szabályozás az utóbbi években jelentősen átalakult. A terület vitathatatlanul a polgári joghoz közelít, ami nem minden ellentmondástól mentes az elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlat tükrében. A felek egyenlőtlensége a kiegyensúlyozatlan viszonyrendszerben látványosan megjelenik, ez jelentős részben erodálja magát a magánjogi szemléletre épülő rendszert. A törvény jogpolitikai indoklásában a rugalmasítás kiemelt helyen szerepelt, mely visszavett a munkavállalók korábbi védelmi szabályaiból.
Ennek fényében külön is értelmezendő a fenti számok alakulása a törvény hatályba lépését követően.
Dr. Szabó Imre Szilárd
http://szabim.blog.hu/2015/03/06/riaszto_szamok
