Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, az mhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot.

Tisztelt Munkahelyi Terror!

Olyan gondban vagyok a munkahelyemen, ami nem csak engem érint, hanem szinte az összes munkatársamat is. Multi, kereskedelmi cégnél vagyunk alkalmazásban, a körülményeink pedig, amik közt dolgozunk, minimum elfogadhatatlanok. Kezdve azzal, hogy közeledik a tél és a hideg időszak, mi pedig ennek ellenére egy teljesen fűtetlen öltözőben vagyunk kénytelenek minden nap átöltözni. És ez nem új dolog itt a cégnél, évek óta mindig ez van. De ez csak egyetlen probléma a sok közül.

Nyilván minden embernek vannak szükségletei és 8, olykor pedig 12 órában azért csak rájön az emberre a pisilés, vagy más, ilyenkor külön be kell ezt jelenteni és engedélyt kell rá kérni, ami finoman szólva is eléggé megalázó tud lenni, főleg, ha ez mások előtt történik.Logikus lenne, ha a pihenő időnkben tudnánk ezeket is lerendezni, valamint enni és kicsit kipihenni magunkat, de sajnos legtöbbször még csak 5 percre sem állhatunk le, máris jön a főnökünk és ránk szól, hogy valahol szükség van a munkánkra. Persze nem lehet ilyenkor mondani, hogy hát épp akkor ültünk le enni, vagy inni, esetleg szusszanni egyet, mert egyáltalán nem érdekli. A lényeg, ha valahol kellünk, akkor menni kell.

A beosztásainkat soha sem kapjuk meg időben, már többször előfordult, hogy 2 nappal a következő hét előtt még senki sem tudta, mikor fog majd dolgozni. Így tervezni sem lehetséges, vagy ügyet intézni, és mivel ugye váltott műszakról beszélünk, már másfél hónapja nem tudok eljutni egy fogorvoshoz, mindig le kell mondanom az időpontomat, mert képtelenek még ennyiben is rugalmasnak lenni, hogy ha előre szólok, legalább úgy osszanak be, hogy oda tudjak menni.

A fizetést ugyan mindig időben kapjuk meg, viszont többször fordult az is elő, hogy valamilyen okozott hibát megfizettettek velünk. Gondolok itt arra, hogy nem lettek időben leszedve a termékek a polcról, csak lejárat napján, vagy akár véletlenül mondjuk 1 nappal később. A lejárt termékek árát pedig össze kellett dobnunk és készpénzben odaadni a főnökünknek. De mindezt úgy, hogy erről semmilyen papírt nem kaptunk, vagy valamilyen elismervényt, csak ki kellett neki fizetni és kész. mert ő azt mondta, ezzel mekkora kárt okoztunk a boltunknak. 

Az meg teljesen hétköznapi, hogy szinte úgy beszélnek hozzánk, mintha abból a bizonyos testrészükből rángattak volna elő, nem ritka, hogy az ember felmenőit emlegetik, csak mert valami hibát találnak, szóval a hangulat is elég siralmas szokott lenni, köszönhetően a körülményeknek. És akkor miért dolgozunk itt? Van, akinek egész egyszerűen nincs választási lehetősége, mert nem engedheti meg magának, hogy akár egyetlen hónapig is bevétel nélkül maradjon. Sokan szeretik is magát a kereskedelmet és azt is tudják, még ennél is vannak rosszabb körülmények, ahol a fizetés csúszik, vagy meg sem érkezik, így inkább itt kénytelenek hajtani magukat, mert pénzt legalább kapnak érte.

Sajnos az egész kereskedelem ahogy van, úgy romlik lefelé évek, de inkább már évtizedek óta. Én még a rendszerváltás előtt kezdtem dolgozni, és nem nosztalgia kérdése, de akkor ebben a  tekintetben minden jobb volt. Lehet, hogy volt olykor áruhiány, vagy más előre nem látható probléma, de akkoriban nem mertek mindent megtenni velünk, és valahogy a vásárlókkal a viszonyunk is közvetlenebb volt. Akkor még nem tekintettek minket magántulajdonnak. Most pedig úgy bánnak velünk, mintha csak az számítana, mit dolgozunk, hogy közben bepisilünk, összeesünk, mert nem kapjuk meg a kötelező pihenőt sem, az már mindegy nekik. Az az egy vigasztal, hogy papíron másfél év és elmehetek nyugdíjba, és aztán valami kevésbé rabszolga munkát vállalhatok talán 4, vagy 6 órában. De addig marad ez a rabszolgaság.

M. Imréné 

Amennyiben jogász vagy és szívesen segítenéd a Munkahelyi Terror blog munkáját, keress minket bátran valamelyik elérhetőségünkön!